Harangszó, 1918
1918-11-03 / 28. szám
november 3. eile lien protestálni s azok ellen egyúttal küzdeni: evangélikus keresztyénhez méltó feladat s elengedhetlen kötelesség. Evangélikus gyanánt az evangéliom szerint élni, protestáns gyanánt a Krizztus ügyéért bátran hadakozni; ez teszi Krisztus szerint valónak, vagyis keresztyénnek lenni. S. Jaeger után B. I. „Nem játszom Istennel Mária Terézia alatt pénzzel, hivatallal, kitüntetéssel, vegyes házassággal térítették a protestánsokat a katholikus .. vallásra, de ha kellett, nem riadtak vissza az erőszakos eszközöktől sem. Különösen a nemesek közt igyekeztek dús zsákmányt szerezni. Igen sokan I engedtek is a csábításnak és megfélemlítésnek. De a jobbak szilárdan : megálltak hitükben mint Erdélyben Cserey Mihály történetiró, akire nagy ; családja miatt ráfért volna egy kis J vagyon, mégsem tudta a dúsgazdag I Apor István szép Ígérete megtántori- tani. Tízezer forintot, ötven ház jobbágyot, a csíki főkapitányságot s holta után örökrészt ajánlott neki, ha katholikussá lesz : de Cserey azt felelte rá: »Nem játszom Istennel, se nem adok másoknak is okot botrán- kozásra: jobb nékem szegényül élnem, mint lelkemet megsértenem«. ' Zrínyi és a protestánsok*) Emlékezés a háromszázados jubileum alkalmából. A magyar történelem két nagy Zrinvi MikHóst ismer. Az egyik a szigetvári hős, a másik pedig ennek dédunokája, a költő. Az ifjabb Zrínyi is méltó nagy ősének nevére Az egyetlen magyar lángelme, aki a hős hadvezér, a bölcs államférfiu és a > babérkoszorus költő hármas nagy talentomát egyesité lelkében. Szellemi nagyságát a külföld is elismerte. Egész ** Európa csudálta, tisztelte, s/abadijóját látta benne és váratlan korai halálát meggyászolta. Csak itthon és Ausztriában volt sok irigye és ellensége. Mátyás király és Bethlen Gábor óta a nemzeti királyságnak méltóbb jelöltje soha sem volt. Buzgó művelője és pártfogója a tudományoknak és művészeteknek. Udvartartása is fejedelmi. Vallása szerint római katholikus, sót Pázmány Péter gyámfia és tanítványa, de szabadelvüségét, nemes szivét és polit'kai bölcseségét azzal is bebizor yitá, hogy a legtürelmetlenebb *) Mutatvány a jövő évi Luther-naptárból. HARANG5ZÖ könyvtára 219 korban mert védelmére kelni a testánsoknak Midőn születésének há^ romszázados jubileumát ünnepli most az egész ország, méltó, hogy mi evangélikusok is kétszeres hálával emlékezzünk meg róla. A reformáció korában a Zrínyiek is protestánsok voltak, de a fehérhegyi csata után a többi megrémült főurakkal együtt elpártoltak. Már a szigetvári hős is protestáns könyveket vásárolt és terjesztett. Leányai mind evang. főurakhoz mentek férjhez." Evang. hitbuzgalmával különösen Zrínyi Kata válik ki közülök, aki előbb Thurzó Eerencnek, később pedig Eorgách Imrének volt a hitvese. 0 szülte és nevelte egyházunknak Thurzó Győr gyöt, a jeles nádort. A szigetvári hősnek két fia maradt : Kristóf és György, akik közül különösen az utóbbi Zrínyi György (1549—1603) reformálta az egész Muraközt. Buchich Mihály és Lonc- haeus Pál voltak a legbuzgóbb lelkészei. Zrínyi Györgynek is két fia volt: Miklós, aki Nádasdy Ferenc leányát vette feleségül és haláláig (1625) evang. maradt; második fia ifjabb Zrínyi György (1598—1626) azonban a fehérhegyi csata után Páz nány csábitó szavára már i 622-ben áttért. Pedig öt évvel előbb még Thurzóékkal együtt ünnepelte a reformáció százéves jubileumát. Mint afféle hitehagyott húsz lelkészt űzött el a Muraközből és Bethlen G ;bor ellen is harcolt. Lázas betegséggel tért visza a háborúból és Pozsonyban Pázmány prímás palotájában halt meg fiatalon 1626 dec. 28-án. Ennek az ifjabb Zrínyi Györgynek és Széchy Magdolnának a fia volt hősünk, Zrínyi Miklós, a költő, aki 1618 tavaszán (május 1-én) született. Atyja, akit már nyolc éves korában elveszített, II. Ferdinándot és Pázmány Pétert kérte fel gyámokul. Édesanyja is vagy beteg volt, vagy más okból hagyta ót magára, mert a két testvér, Miklós és Péter az anyjokat soha sem említik s helyette inkább özvegy Batthyány Ferencnét nevezik édes- anyjoknak. Takáts Sándor piarista történetiró derítette fel, hogy Zrínyi Miklós nevelésében mily nagy része volt ennek a buzgó evang. asszonynak. Batthyány Ferencné, családi nevén Lobkovicz Poppel Éva, teljesen megmagyaroso- dott cseh-német bárónő volt s emellett a kálvinista Batthyányak házában is buzgó lutheránus, korának egyik legműveltebb, nemes szivü asszonya. <lévén a Zrínyiekkel, ^^saytgL-yáia^nogy a két kis árva, Miklós és Péter, úgyszólván anyátlan is, Batthyányné karolta fel őket, első neveltetésükről is ő gondoskodott. Atyjok halála után nyomban Csáktornyára ment értük és a maga birtokára hozta őket Dobrára. Raki- csánba és Szalonakra. A kilenc éves Zrínyi Miklós első levelét Batthyány- nénak irta s a küldött vásárfiát köszöni meg benne. Édesanyjának nevezi a jó asszonyt, magát pedig árva fiának. S nevelőanyjuknak ez a forró szeretete akkor is megmaradt, mikor a két vidám és tehetséges fiú már 'Grácban, Bécsben és Nagyszombatban tanult. Sokszor küld nekik levelet,' ajándékot, sőt még ingeket is varrt számukra. Zrínyi Miklós ennek a müveit, jószivü és gondos nőnek közelében tanulta megbecsülni a protestánsokat. Amit Batthyányné a szivébe csepegtetett, azt később Pázmány és a jezsuiták sem tudták belőle kioltani. Mikor a huszonegy éves ifjú hős első csatájára indult, akkor is nevelőanyja aggódott és imádkozott érte. A zalai alispántól kérdezi: igaz e, hogy az ő kedves gyámfia, akinek »próbára való szive van«, csakugyan próbára indult a török ellen. S örömmel veszi a választ: »Tiz török fejet hozott haza és négy elevent.« De azért nem bizakodott el az ifjú hős. Az evangéliom szellemében azt is jó anyjától tanulta: »Az vitézség nem az földi embereknek, hanem az hatalmas Istennek dispositióján áll.« És hányszor tért meg azóta diadalmasan a török csatákból. Egész Európa tőle várta a török járom lerázását. És Ausztria Szentgotthárdra még sem Zrínyit küldte a török ellen, hanem Montecuccolit, mert féltékeny volt reá. És a saját költségén épített Zerinvárát is Ausztria kívánságára kellett feláldoznia. Ez a keserűség és a csúfos vasvári béke majdhogy a halálba vitte. A magyart egymagában is elég erősnek, a franciát, mint szövetségest önzőnek tartotta. Önérzetes, bátor jelszava volt: »Ne bántsd a magyart!« De nemcsak mint hős volt ő nagy, hanem mint bölcs államférfiu is. Horvátország bánja volt és a nádori székre is ő lett volna legméltóbb. De Lippay prímás a szabadelvű és erélyes Zrínyi helyett a hitehagyott gyenge Wesselényit választatta meg. Ékkor irta Klobusiczky Zrínyiről: «Az érseket szidja, felette igen disgustatus,
