Harangszó, 1918
1918-10-20 / 27. szám
210. HARANGSZÓ. 1918. október 20. módjára, pihegve terülnek el az ut porában. Lerongyolódik a lelkünk. Beletörődünk, beleundorodunk, be- lecsömörlünk mindenbe. Az ember hagy magával tenni. Akarata, célja, reménye nincs. Minden mindegy. Valahogyan csak lesz. Jöjjön, aminek jönni kell. Holtig csak elélünk. Ez a lelki lerongyolódás is megérdemel annyi figyelmet mint ama másik. Mert ezek a hajótörött, szár- nyaszegett lelkek ellenállás nélkül kiszolgáltatják magukat az emberiség halászainak, zsiványa- inak, szegénylegényeinek. Kpny- nyü prédáivá lesznek az edzett lelkű, minden hájjal megkent, vakmerő gazembereknek. A lerongyolt lelkeken úgy eluralkodik a bűn, mint a lerongyolt ruhán a piszok és a féreg. »Dicsekedünk a háborúságokban is«. Ilyen lelkűiét kell nekünk ! Mint az erős hajó a szünet nélkül ostromló haboktól újból és újból, ellenálva és utat hasitva tisztán emeli ki fehér vitorláit, büszkén emeli ki szilárd testét és nehéz futás után csak dicsőségét öregbiti: úgy lelked is a háborúságok, nyo- morgattatások és nélkülözések hullámtaraját tiporva tiszta vi torlákkal, nemes büszkeséggel, a nehéz viaskodásban is törhetetlen eréllyel haladjon el a csüggedés örvényei felett és szelje keresztül a bűnnek sze- nyes áradatát. Ne tűrd, hogy diadalmaskodjék feletted a zsibbasztó s rothasztó világ. Maradj hű ahoz, ami benned legjobb. Védelmezd az erődet, az akaratodat, az épségedet, az elszántságodat: védelmezd szent hevüléseidet és reményeidet; védelmezd tisztaságodat és érintetlenségedet azok ellen, akik erkölcstelen erőszakkal, fajtalan tehetetlenséggel a te kiszipolyozásod, a te erőidnek elsorvasztása, a te lelkednek cafatokra tépése árán, a te becsületed megtántoritásá- val, a te tisztaságod bemocs- kolásával, a te épséged megrontásával akarnak maguk körül olyan légkört teremteni, a- melyben ők jól érzik magukat, de te megfuladsz. Küzdenünk kell az erkölcsi álomkór ellen, mely ijesztően elharapódzik. Aki ebbe a betegségbe esett, azt megejtheti akármely bitang, akiben csak valamelyes elszántság, élelmesség és vakmerőség van. Vesd le lelkednek rongyait és hányd el magadtól. Krisztustól kapsz tiszta és jó ruhát, az isteni ke- ' gyeimet, s ezzel egy szent reményt, amely meg nem szé- gyenit s erőt arra, hogy a háborúságokban is dicsekedjél. Németh Károly. Ki lehet jó orvos ? Báró Kéthly Károly a nagy orvosprofesszor nyugalomba vonulásakor igy búcsúzott tanítványaitól! Igyekezzenek annyi tudást szerezni, hogy az életben megállhassák helyüket. A hivatást ne tekintsék üzletnek, hanem első sorban emberbaráti kötelességnek Sohase felejtsék el, amit a hires Nothnagel mondott: »Csak jó ember lehet jó orvos.* A spanyol járvány és a tudására büszke ember. A spanyol náthának elkeresztelt influenzaszerü járvány hetek óta kíméletlenül szedi a maga áldozatait. Telnek a temetők minden felé. Pánikszerű kétségbeesés, rettegés, szomorúság vesz erőt a lelkeken. Hogy is ne! Mikor a kérlelhetetlen betegség naponta százakat, ezreket fojt meg: a világ legkitűnőbb orvosai pedig reszketve, tehetetlenül állanak a betegség mellett. Íme a tudására napjainkban annyira büszke, öntelt ember szomorú sorsa! Teremtő erejének, találékonyságának, alkotó képességeinek birtokában mig az utóbbi négy év alatt csodákat miveit a gyilkos, tüzet, halált okádó mindenféle szerszámok feltalálásában, oly hatalmasnak mutatkozott, mig embert kelletett ölni: addig most a gyilkos járványnyal szemben egyszerre oly törpének, oly parányinak, oly annyira senkinek bizonyul! A tiszteletre méltó orvosi kar, mely a háború egész ideje alatt oly fényes tanujelét adta istenadta tehetségének, segitő jobbjának a sebesült és beteg katonáknak feltámasztásában, újra harcképessé tételeben : a rémes járványnyal szemben fájdalom még mindig a legnagyobb, sötétségben tapogatódzik. Ugyan érkeznek hírek innen is — onnan is, igy többek között Udinéből hire jött, hogy az ott katonai orvosi szolgálatot teljesítő Leitnek Fülöp dr. kolozsvári egyetemi tanársegéd a legnagyobb sikerrel,#szinte biztos eredménynyel gyógyítja a járványt, egy ezrelékes szublimátoldat három miligrammjának a vérbe való fecskendezésével, de ezzel még mindig nincsen megoldva a fontos kérdés, hogy tehát hol is van a rejtélye ennek a félelmetes betegségnek, hol kell megfogni, hogy végleg ártalmatlanná lehessen tenni? Amikor igy napjainkban, mindenfelé-újból siralomra jutott a bástya és a kőfal, árván ül a nagy népü ! város, sírván sir éjjelente, s köny j borítja az orcáját, Sionnak utjai gyá- : szolnak, mi tévők legyünk? Megalázva í magunkat Isten hatalmas jobbja alatt I mindnyájan, mint egy ember lássuk : be végre: hogy a tudás fája, még ! nem az élet fája, »Az emberi tudás 1 egésze az, hogy a halandó lét csak semmiség«. Májd az Ur kegyelmes- | ségében bizva, kinek hűsége a felhőkig ér, irgalmassága el nem fogyat- j kozik, mert nem zár ki örökre az ur, ! nem szive szerint veri és szomoritja I meg az embernek fiát: kérjük hő imában az Egek urát, hogy az arra hivatott alázatos lelkek megvilágosi- tása, elhívása által, mielőbb nyújtsa ki felénk szabaditó karját. Majd pedig ezek mellett legyünk elővigyázatosak, óvakodjunk amennyire csak óvakodni képesek vagyunk, de semmiesetre se féljünk. Tartsuk be a hatósági intézkedéseket, a jó tanácsokat. Nevezetesen, ne csoportosuljunk, ne utazzunk. Tartsuk tisztán kezeinket, mossuk meg azokat naponta többször. Azonkívül a szánkat is öblögessük ki naponta többször ecetes vízzel. A beteget, azonnal ágyba fektessük, ha csak lehetséges elkülönítve a családtól ápoljuk, hivassunk rögtön orvost. Amig csak teljesen jól nem érzi magát a beteg, az ágyat, a szobát elhagyni ne engedjük neki. Szalkay Gyula dr. az országos Kneipp Egyesület elnöke a járvány ellen való házi védekezésül reggel,
