Harangszó, 1918
1918-10-05 / 26. szám
206. rekkel, ha a szerbek, horvátok és szlovének egyesülése befejeződött, ha a csehek és tótok egyesülnek és függetlenek lesznek és ha megoldják a lengyel és rutén kérdést. Akkor, csak akkor biztosítható a becsületes béke az összes népek számára.« Ennek az értelme pedig nem más, minthogy mindenki, még a levert Szerbia is éljen, sőt sokkal nagyobb és hatalmasabb legyen, a győztes Magyarország pedig darabokra tépve pusztuljon el, ahogyan még a háború előtt eltervezték és előkészítették. Hogy az erdélyi románok közül sokan szívesen fogadták az ellenséges betörést és örömmel csatlakoznának Romániához, jól tudjuk. Hogy a magyarországi szerbek közt is sokan akadnak Nagyszerbiának hivei, szintén köztudomású. Hogy a tótok közt is kezdenek egyesek fészkelődni, sajnálattal látjuk. Hogy Ribacz délszláv politikus, Triest egyik képviselője nyíltan kijelentette: »követeljük Fiúmét, és Triesztet, csak úgy, mint Horvátországot, Szlavóniát, Boszniát, és Hercegovinát,« végül hogy a horvátok önálló királyságban akarnának egyesíteni minden délszlávot, elszakítanák a Muraközt, Fiúmét, a Bácskát, Bánságot és hogy egyes lapjaik a csehek példájának követésére hívjak fel őket: mutatja, mennyien szeretnék Magyarországot feldarabolni, de intésül is szolgál, mennyire résen kell lennünk, hogy a külső ellenséggel szemben megálljunk, mert belső ellenségeink azok győzelmétől várják reményeik teljesülését: Ausztria és Magyarország felosztását. Ezért lelkesednek hol titkon, hol nyíltan a kedvük szerint beszélő antánt hatalmakért s ezért gyalázzák hol titkon, hol nyíltan az Ausztria és Magyar- ország fentartását kívánó s ezért is küzdő Németországot. Mire volt büszke Jókai ? Jókai többek közt ezt jegyezte föl apjáról, aki komáromi ügyvéd és árvagyám volt: »Egyszer kis gyermekkoromban fölvitt magával az apám a város házára, ahol a hivatala volt és megmutogatta a nagy vasládákat, amik mesterséges zárakkal nyíltak föl s azokban azt a sok mindenféle csillogó és penészes pénzt. Egy hivatalnok-társa is jelen volt, az ellenőr. Egy gömbölyű fatányérban álltak a legkisebb ezüstpénzek, ötkrajcárosok. »No, végy el belőle magadnak egyet!« mondta az ellenőr. Szép fényes ujveretü pénzek voltak. »Nem szabad, az a másé «— I mondám. »Igen, de én ahelyett egy ' HARANQSZÖ. ócska ötöst teszek vissza a magam zsebéből,« biztatott a jó szivü gyermekbarát. Erre aztán bátorságot vettem magamnak egy ötöst kiemelni a sok közül. De nagyon égette énnekem az ötös a markomat. Mégis csak olyan pénz ez, ami az én apám gondviselésére van bízva. Mikor senki sem nézett oda, visszatettem az ötöst a tálkába. Mikor az apám halálával a számadásait és a pénztárt átvették : öt krajcárral többet találtak benne a kimutatásnál. Ez az én vissza lopott öt krajcárom vólt. És én annak az ősömnek a véres kezére, aki egy török basát ölt meg, nem vagyok büszke; de az apámnak a tiszta kezére az vagyok.» Szeress! Szeress, szeress úgyis az élet A jóknak oly rövid, • Elillanó — lehet — talán — Ma — s holnap vagy csak itt. ■ Szeress! szeress ha még ragyogni Látod napod delét; Vagy alkonyul — csak osztogassad Szivednek melegét .. Szivednek melegét — de érte Mitse várj — ne keress; Jutalom majd az égben vár rád, Itt csak szeress — szeress! Szeress! szeress a boldogoknak Szived mosolygva vidd; A csiiggedöknek, szenvedőknek Törüld le könnyeit. Szeresd! szeresd — a kor mint rang is Legyen mindegy neked — A sirfelé tartó bus aggot — 5 mosolygó gyermeket. Szeresd! szeresd ki ellenséged S aki jót tett veled; Ne csak a dúst — szeresd Lázárt is — 5 Krisztus téged szeret. Ne nézd — hogy ki méltatlan hozzád Annyi ember van itt, Szeresd azért egész világot Amint — Krisztus tanít. .. . Elvagy árulva — és elkészült Számodra a kereszt, Ne védd magad — de ki elárult — Te még azt is szeresd! Amig csak élsz, amig csak itt jársz Más gyönyört ne keress: Tűrj — szenvedj — mondj le — tégy Imádkozz— és szeress! [jót — Tóthné — Munkácsy Eleonóra. 1918. október 6. *4 HÍREK. -H Az egyház köréből. CSITE KÁROLY LEGÚJABB KÖNYVE. Előfizetési felhívása : .Jézus a szivekben“ címmel uj könyvem jelenik meg pár nap múlva, mely vallásos irányú elbeszéléseket tartalmaz. A könyvecske ára posta- költséggel együtt I korona 20 fillér, alig több, mint 2-3 alma ára. Mintegy 800 előfizetőre volna szükség, hogy a drága papir s nyomtatási költség megtérüljön : nagy a bizalmam, hogy a Harangszó mélyen tisztelt több ezernyi olvasói között vannak annyian, akik szeretettel olvassák történeteimet. Az elöfizetcsi pénzek címemre (Körmend, Vas-megye) küldendők. Tisztelettel : Csite Károly. Halálozások. Famler (i. Adolf, nyug. torzsai lelkész, bányakerületi volt gyámintézeti elnök 67 éves korában elhunyt Újvidéken. — Rimár Jenő, nagyszentmiklósi lelkész neje, szül. Reichert Irma, életének 29 évében meghalt. — Jezsovits Pál, nyug. cinkotai lelkész, pestmegyei gyámintézeti elnök 78 éves korában elhunyt. — Bárdosi Bárdossy Imre, a kissomlyói (Vas megye) gyülekezet felügyelője Alsómesteriben szintén elhunyt. Legyen áldott emlékezetük! Beiktatás. Korossy Dezső, ^szabadkai lelkészt aug. 25-én iktatta be lelkészi állásába Wagner G. Adolf, bácsi esperes. Legyen áldás az uj lelkész munkálkodásán ! Áthelyezések. Gaál József segédlelkész Vadosfáról Bükre, Szekeres Sándor Büffről Vadosfára, Ráth György eddigi nagyhaj- mási helyettes lelkész pedig a bonyhádi gyülekezetbe lett áthelyezve Péter Károly Cservenkára, Müller Keresztély Kiskésröl Homokosra, Kvasz István Petrőcre került segédlelkésznek. Uj elnökség. A Luthertársaság elnökévé Kapi Béla püspök és Báró Radvánszky Albert lett megválasztva. Alelnökök lettek: Ostffy Lajos vasmegyei főispán és Kovács Andor orosházi lelkész. Titkárok : Dr. Varsányi Mátyás és Marcsek János. A csővári ev. egyházban f. évi május hó 26-án megalakították az ev. egyesületet. Célja: a vallásosság ébrentartása és fejlesztése, szegények s hadiárvák istápolása, a hadbavonultak gyermekeiről erkölcsileg és anyagilag való gondoskodása. — Az egyesületnek eddig 105 tagja van. Követésre méltó példa. Szép jelét adta az evangélikus sajtó iránt való buzgóságá- nak Békés Antal győri evangélikus egyházfi. Alig hangzott el a részvényjegyzésre felhívó szózat, gyüjtöivet vett a kezébe, azzal üres óráiban felkereste hitsorsosait saját lakásukon s eme fáradságot nem ismerő íigybuzgóságával egymaga 4000 koronával szaporította azt a 15000 koronányi összeget, a mely a győri gyülekezet tagjai körében e célra a mai napig összegyűlt. Illesse hála és elismerés egyházunk mindazon hü tagjainak nevét, kik megértvén a kor intő szavát, szívesek voltak áldozataikat meghozni a nemes ügy oltárára. Gyűjtő pedig találja meg fáradságának jutalmát a nemes öntudatban. Vajha minden gyülekezetben sokan-követnék e szép példát! (bv.) Az országból. Sertésvásárlási igazolvány. Újabb miniszteri rendelet értelmében csak igazolvánnyal szabad sertést vásárolni. A vásár-
