Harangszó, 1918
1918-09-22 / 25. szám
198. HARANQSZO. 1918. szeptember 22. — Hová tetted a hosszú hajadat, te gyűlöletes fajzat! Rémülettel ébredt fel az árva s ugyanakkor oly hatalmas erővel ütö- gette meg valaki kívülről az ablakrámát, hogy az ablaküveg darabokra törve hangos csörömpöléssel hullt le a kövezetre. — K> az ?! — kiáltott ijedten a mostoha. — Én, a háznak ura! Nyissátok ki rögtön az ajtót! — hangzott be kívülről a kémény, félelmetes parancsold hang. Bottal lépegető sebesült katona lépett be az ajtón s a mostoha elhajítva kezéből az ollót, tárt karokkal ugrott elébe: — Oh mily csoda! . . Hogyan kerültél haza édes jó uram?!-- Vissza, gonosz kígyó, mindent tudok !... — Apám, édes jó, egyetlen apám! — repült Hajnalka végtelen örömkitöréssel a holtnak hiresztelt édes apa nyakába. — Hová lett a szép, hosszú haja az én gyermekemnek?! — kérdezte a hős vésztjósló sötét tekintettel. — Magam vágtam le, édes jó apám ! — szólt Hajnalka édes, csititó hangon. — Az volt az én adományom a haza szent oltárára. — Te jóságos angyalom, szent mártírom!.. Te adtad a világ legdrágább aranyát! — rebegte az édesapa túláradt égő szívvel s csókjaival, forró könnyeivel boritotta el a leánya megmaradt aranyszőke, csitri hajacskáját. ++- HÍREK. +♦ A z egyház köréből. Választások. Az arad-békési egyházmegye dr. Szeberényi L. Zsigmond, békéscsabai lelkészt választotta esperesévé. A lemondott esp. felügyelő, báró Solymosy Lajos helyébe pedid dr. Sailer Vilmos, békéscsabai ügyvédet választotta. Legyen áldás munkájukon ! Kitüntetés. Baráth Károly, várgedei lelkész a fronton teljesített 4 évi tábori lel- készi munkájának elismeréséül a három előbbi kitüntetéshez most a Ferenc József- rend lovagkeresztjét a hadiékitményekkel és a kardokkal kapta a királytól. Segédlelkészek áthelyezése. Weisz Vilmos segédlelkészt Battyándról Szombathelyre, Gaudi László soproni s. lelkészt a soproni tanítóképző intézethez a vallásoktatás elvégzésére, Grossing János, város- szalonaki s. lelkészt pedig Sopronba helyezték át. Adomány. A beszterczebányai ev aggápoló intézet élelmezésének javítására Steiner Izidor, ottani izraelita vallásu lakos, leányának esküvője alkalmából 500 kor-t adományozott. Ugyanazon alkalommal a besztercebányai keresztyén vallásu szegények részére 1000 kor-t adott a jólelkü emberbarát! Áldás legyen adományain ! Bucsuzás. A budai ev. gyülekezet nyugalomba vonuló lelkésze, eperjesi Scholtz Gusztáv, aki ez év tavaszán mondott le a bányakeriileti püspöki méltóságról, szept. 1-én tartotta híveihez búcsúbeszédét. A megható szép ünnepélyen nehéz szívvel vettek búcsút hi vei szeretett lelkipásztoruktól. Halálozások. Kovácsi Kálmán, rákospalotai lelkész neje, szül. Zdeborszky Valéria aug. 25-én elhunyt. — Özv. Fleischhackerné szül. Király Leontina, néhai Király József soproni tanitóképzöintézeti igazgató leánya Kismartonban szept. 3-án hosszú szenvedés után elhunyt. — Meghalt özv. Berta Üá- vidné szül. Hering Janka. Az elhunytban dr Berta Benő kir. jbiró és Tóth Kálmánné, lelkész neje,édesanyjukat gyászolják. Legyen áldott emlékük ! A lovászpatonai ev. egyház javára Pölöskei Istvánné szül. Kovács Erzsébet végrendeletileg 500 K, Baranyai Sándor és Szép Eszter elhunyt leányok emlékére 100 K. N. N. 200 K. alapítványt tett. Régebbi alapítványukat pedig Pölöskei József és Szita Zsófia 50 K, özv. Bojsza Jánosné 20 K, Baranyai József és Kis Éva 20 K, újabb adománnyal gyarapitottak A szilsárkányi gyülekezetben ujjabban a következők örökitették meg a maguk, vagy hozzátariozóik emlékét adományaikkal és alapilványaikkal: Molnár Sándor és neje harctéren élesett Sándor fiuk emlékére 50 K-t özv. Berta Vendelné orosz fogságban elhalt József fia emlékére 50 K, özv. Varga Györgyné férje emlékére 50 K, özv. Gecsé- nyi Ferencné Templomalapra 600 K, özv. Gösy Lászlóné harangalapra 400 K adott. Végrendeletben emlékezett meg a gyülekezetről özv. Horváth Józsefné Széllé Eszter, aki templomalapra 500 K, iskolának 50 K, nöegyletnek 50 K hagyott; özv. Hidy Józsefné a gyülekezetei tette általános örökösévé s mintegy 10000 K kitevü hagyatéka, a végrendelkező akarata szerint egy fellálitandó evang. óvoda céljaira lesz fordítva. Isten áldása legyen az adományokon és az adományozókon. Előfizetési felhívás. Koritsánszky Ottó, lapunk munkatársa, 12—15 ivre teqedö könyvet ád ki, amelyben háborús élményeit s a magyar katona lelkiállapotát feltüntető leírásokat, apróságokat foglal össze egy kötetben. Előfizetési ára 8 korona. Bolti ára magasabb lesz. Az előfizetési dijak a szerző nevére Kölesdre (Tolna-m.) küldendők Megrendelését melegen ajánljuk. Adományok. Szalay Sándor és neje Szarka Eszter répcelaki lakosok hősi halált halt fiuk Szalay Kálmán emlékére 1000 K-t adományoztak harang beszerzése céljára Néhai Fülöp János özvegye Fülöp Anna volt férje emlékére 100 koronát, elhalt fia emlékére 100 koionát adományozott a rép celak-csánigi egyesült gyülekezet egyház- fentartási alapjára; — a répcelaki ev. nő- egylet javára pedig 50 koronát adományozott. tarján József répcelaki la os, hősi halált halt e. ö. fia ifj. Tarján József emlékét megörökítendő a Sopronban tervezett Diákotthon javára 300 koronát ajándékozott. Egyetemes gyámintézeti közgyűlés. Az egyetemes gyámintézet ez évi rendes közgyűlését Bognár Endre elnöklésével szept. 11-én tartotta Budapesten. Ez alkalommal előtte való nap este az ünnepi istetentiszteleten Bándy Endre lévai esperes prédikált. Az országból. A *épa termés és a cukorgyártás. A répatermés az ország nagy részében bőnek Ígérkezik. Ha mint föl lehetne dolgozni, három millió tonna cukrot tudnánk elő állítani, úgy hogy egy millió tonna kerülne kivitelre, a ami pénzünk értéket nagyban javítaná. Nagy baj azonban a szénhiány, amely a répa feldolgozását akadályozza. A hiéna áldozata. Egy Lehoczky József nevű kis fiú, aki az anyjával a fővárosi állatkertbe ment, a hiénát nagy kutyának nézte s amint a ketrec rácsai között benyúlt, hogy megsimogassa, a hiéna leharapta az egyik karját. Pellengérre állítás Somogy megyében sok gazda a kenyérnek való gabonát állatjaival eteti, mert igy többet nyer rajta. Az ilyen lelketlen és hazafiatlan eljárás, amely csak a maga nyereségét tartja szem előtt és barmának kövérségére több gondja van, mint hezájára és éhező embertársaira, méltó a legnagyobb büntetésre. A megye az ilyen gazdák kikutatására az elöljáróságon kívül a csendörséget utasította s a bűnösöket nemcsak szigorúan büntetik, hanem nevüket közhírré téve pellengére állítják őket. Tisza István a zsidókérdésről. A képviselöházban szóba került azoknak a visszaéléseknek az ügye, amelyeket főként zsidók követtek el. Tisza István helytelennek tartja, hogy egyes emberek bűnét az egész zsidóság rovására Írják; de épen ezért követeli, hogy az ilyeneket maguk a a zsidók üldözzék legkeményebben, mert ezzel mutathatják meg, hogy nem azonosit- ják magukat a bűnösökkel. Azután követeli, hogy a kormány is torolja meg a visszaéléseket a lehető legszigorúbban. Szabjon ki a csalókra minél nagyobb büntetést, a menetszázadokba való beosztást pedig ne megvesztegethető altisztekre bízzák, hanem végezzék olyan főbb tisztek, akiknek a jelleme felül áll minden gyanúsításon. A föl mentések körül is ki kell küszöbölni a lehetőség szerint minden visszaélést. Csak igy lehet a terjedő zsidógvülöletnek mérgét elvenni. Ártim Miháiy. Ártim Mihály volt országgyűlési képviselő és biharói görögkat- holikus pap 70 éves korában váratlanul meghalt a ruthén hegyek közt levő parókiáján. A néppárthoz tartozónak mondták, de tulajdonkép egyik párthoz sem csatlakozott teljesen. Sok érdekes esetet tudnak róla. Egyet mi is közlünk. Mikor szétoszlatták a véderővita alkalmával a Házat és a választási harc megindult, Ártim Mihály minden faluban megjelent és a rutének előtt igy szónokolt: — Mikor az országgyűlést széjjelkergették, nagy bánatommal elmentem a király gyönyörűséges szépséges kertjébe. Leültem az aranyos padra, a fejemet nagy bánatnak eresztve. Észre sem vettem, hogy valaki a vállamra teszi kezét. Felnézek és nagy csodálkozásomra előttem áll a mi legfelségesebb urunk, a király. — Gyönyörűséges Miska fiam, mi bajod? Szólj, mi bajod, egészen ki vagy kelve okos ábrázatodból — Hogyne búsulnék, legkegyelmesebb uram, királyom, mikor széjjel verték a képviselöházat és nekem, szerencsétlennek, még ellenjelöltet is állítottak. Jóságosán mosolygott erre az öreg király és kezével legyintve mondá:
