Harangszó, 1918

1918-08-25 / 23. szám

182. HARANQSZÓ. 1918. augusztus 25 búzát nem vethetünk. Ha jó termésre akarunk számítani, kalászost kalászos után ne vessünk s ez különösen a búzára áll. A búzának az elővetemé- nye kukorica, lóher, lucerna, dohány, zabosbükköny, bükköny, csalamádé (sürü szár), repce. Vetnek ugyan árpa, zab, sőt még rozs s búza után is bú­zát. Néha nagyján sikerül is jő ter­mést elérni, ezt azonban ne kövessük. Árpa után vetve sok kárt tesz benne vagy a törzsgomba, vagy a szalma­darázs ólcsója s júniusban sokszor a fele is elszárad. Ép úgy járunk a rozs, búza után vetett búzával. Zab után ha jó erőben van földünk még legjobban vethetünk. De csak kivéte­lesen tegyük ezt is. Ha kukorica után vetünk, iparkod­junk a kukorica leszedésével. Hol a kukorica későn, érik, ott még ebbe se vessünk búzát. Ha a kukorica földet letisztítottuk, fogasoljuk meg s ha jó erőben van a földje, középmélyen le­szántjuk 15 cm-re. Elmunkáljuk, vá­runk vele néhány napot, egy hetet, hogy a föld amely a szántásoktól megritkult, kissé megüllepedjen. Ritka földben a kikelt buzagyökerek itt ott hézagos helyre jutván elszáradnak s vetésünk ritka lesz. Ezért kell várnunk. Azután vethetünk. A vetést elboro- náljuk (elfogasoljuk), de nem henge- rezzük le, mint sok helyen szokás. A boronának kis barázdái megfogják a havat s erre a takaróra nagy szük­sége van a vetésnek. A lóher földjével hasonlóképen já­runk el mint fentebb leirtam. Jobban biztosítjuk azonban a sikert, ha az első kaszálás után pár hétre egy kö­zépmély szántással leforgatjuk a gyenge lóhert. így a földet úgyneve­zett zöldtrágyázásban részesítjük El­munkáljuk s a vetőszántást kissé mé­lyebben végezzük. Ha lucerna után vetjük a búzát, a lóher földdel egyenlően munkáljuk el a földet. Dohány után egy jó mély szántás­ban részesítjük a földünket s mivel évenként ez töbszöri kapálásban része­sült, elég. Szántás után elmunkáljuk. Zabosbükköny, bükköny, csalamádé, repce után a már ismertetett két szántást adjuk vetés előtt s vetőre is­mét megszántjuk a földet, középmé­lyen, elmunkáljuk s elvetjük. A szántásnál különben tartsuk szem előtt, hogy ha erős kötött talajú földbe - vetünk, szántsunk többször, ha kis^é könnyebb talajú a föld megelégedhe­tünk kevesebb szántással. Egyszeri szántás azonban csak a könnyebb talajoknál s a melyek jó erőben van­nak s évközben többszöri kapálásban részesültek, engeghető meg. Ne fe­ledjük azt a régi közmondást: egy­szeri szántás! egy kenyér. Sok igaz­ság van benne. Kalászosok után vetve háromszor szántsunk. Árpa, zab után rendesen csak úgy sikerült búzatermelésem, ha tavasszal lóhert vetettem alájuk, azt aug. közepe táján, mikor a lóher már csaknem kaszálható volt, közép mély szántással leszántottam. Vetés előtt holdanként 100 kgr. szuperfoszfát, műtrágyát szórtam rá s úgy adtam még egy mély szántást neki. Rozs után vagy maga után ne ves­sünk búzát. A mit megtettek az öre­gek az őserőben levő földeken, azt mi nem tehetjük termőképességben nagyon is megcsökkent, meggyöngült földjeinken. Nagyon sok helyen még közvetlen trágyáznak istálló trágyával a búza alá. Mit nyerünk ezzel? Az istálló trágyával sok gaz mag kerül a földbe. Ott kikéi s könyen elnyomja tavasszal a vetést; ha pedig a májusi arany­esők egymást érik, a gyorsan fejlődő búza elnyomja talán a gazt, de ve­tésünk olyan gazdag lesz, hogy idő előtt megdől. Lesz sok szalma de kevés szem s az is ocsu. A dőlt bú­zának jobban árt a fagy s a köd is. Törekedjünk azért oda, hogy mindig a búzát megelőző veteményt a mely kapás, vagy takarmány, részesítsük istállótrágyában. Azok meghálálják ezt, s a búza is ezt szereti. Ha szuper­foszfát műtrágyához juttatunk újra a háború után, a hová búzát vetünk, hintsünk magyar holdankint 100-120 kgr. szuperfoszfát, műtrágyát. Ha földünket jól elmunkáljuk s el- készitettük, hozzáfoghatunk a vetéshez. Ehhez mindig a legszebb s legtisztább magot használjuk. Jól megrostáljuk, megkonkolyozzuk, Már a régi öregek azt tartották: Ki ocsut vet, gazt arat. De igaz is. Mivel a búzát könnyen fogja az üszög, védekeznünk kell el­lene. Védekeznünk csávázással, vagy pásolással lehet. Nagyon helytelenül cselekesznek, akik e nélkül vetnek búzát. Lehet olyan időjárás, a mikor az üszög nagy mértékben lép fel s megsemmisíti a termés felét is, a másik felét pedig elértékteleníti. A régi szokást ahhoz ragaszkodó gaz­dáink nem akarják elhagyni. Pedig kézzel fogható vojt a különbség az 1917-ik évben a csávázott s a nélkül vetett búzák között. Mig mások pa­naszkodtak, hogy milyen kárt tett az üszög, addig én teljesen üszögmentes búzát csépiettem tavaly is. Az üszögnek ellenszere a kék, vagy rézgálic. Egyetlen, de biztos ellenszer. A csávázási a következőképpen vé­gezzük: 100 liter vizbe feloldunk 1 kgr. rézgálicot s ezzel az oldattal gondosan belocsoljuk a már vetéshez kitisztított búzát: locsolás közben s azután is jól át meg át lapátoljuk az egészet, hogy minden szem átnedve- süljön az oldattól. 100 liter oldattal körülbelül 250 kgr. búzát csávázha­tunk. ügy is végezhetjük a csáváz­hatunk, hogy az oldatot kádba tesz- szük s abba belemártjuk vessző ko­sárral a búzát, A felszínre kerülő üres, vagy üszögös szemeket eltávo­lítjuk. Összeöntözzük egy halomba s miután megszáradt (24 óra) elvetjük. A vetést legjobb géppel végezni. Egyenletes lesz a .vetés, egyforma mélyre kerül a szem a földbe, egy­szerre kél. Qépvetés megtakarítással jár. Ugyanis mig kézi vetésnél egy magyar holdba 110 — 120 liter, addig gépvetésnél 70 -80 liter mag kell. Vetés után boronálunk; száraz ősz esetén előbb hengerezzünk a gép után s úgy boronáljunk. Könnyebb talajon s korai vetéseknél mélyen vessünk, lapályosabb helyen s későn csak 2 — 3 cm. mélyen, hogy mielőbb kikelhes­sen a mag. Vetési ideje szept. 15 — okt. 15; vetnek azonban későbben is. Melegebb talajoknál még a novemberben végzett vetés is igen jó lehet. A rozs már nem oly igényes ta­lajban, mint a búza. Csak a nagyon kötött talajt nem szereti. Megterem a homokban is. Előveteményei ugyan­azok, melyek a búzáé, de jól sikerül búza, árpa sőt önmaga után is. Na­gyon meghálálja a közvetlen istálló trágyát. Ha kalászosok után vetjük, akkor a már ismertetett- két szántás­sal készítjük elő a talajt. Vetőre jó korán 10—12 nappal előbb szántsunk, mint vetni akarunk és pedig közép­mélyen. A megüllepedett talajt szereti. Jó korán vessük, mert korán indul tavasszal szárba s ha megkésünk a vetéssel, ritka marad s nem bokro- sodik el. Vetés ideje: szept. 10—20. Üszög nem fogja s igy csávázni nem kell, csak a mag tisztaságára ügyel­jünk. Ha jó táp erős földbe s korán vetünk gépvetéssel elég 75 liter mag. Van többféle rozs, de könnyen és hamar elfajzik s igy a magváltoztatás nem cél­szerű. Van tavaszi rozs is, ezt azonban csak szükség esetén vessünk, mert gyengébb termést ád, mint az őszi. A vetésnél különben ugyanazt az eljárást kövessük, mint a búzánál elmondottam. Egy öreg gazda.

Next

/
Thumbnails
Contents