Harangszó, 1918
1918-08-25 / 23. szám
182. HARANQSZÓ. 1918. augusztus 25 búzát nem vethetünk. Ha jó termésre akarunk számítani, kalászost kalászos után ne vessünk s ez különösen a búzára áll. A búzának az elővetemé- nye kukorica, lóher, lucerna, dohány, zabosbükköny, bükköny, csalamádé (sürü szár), repce. Vetnek ugyan árpa, zab, sőt még rozs s búza után is búzát. Néha nagyján sikerül is jő termést elérni, ezt azonban ne kövessük. Árpa után vetve sok kárt tesz benne vagy a törzsgomba, vagy a szalmadarázs ólcsója s júniusban sokszor a fele is elszárad. Ép úgy járunk a rozs, búza után vetett búzával. Zab után ha jó erőben van földünk még legjobban vethetünk. De csak kivételesen tegyük ezt is. Ha kukorica után vetünk, iparkodjunk a kukorica leszedésével. Hol a kukorica későn, érik, ott még ebbe se vessünk búzát. Ha a kukorica földet letisztítottuk, fogasoljuk meg s ha jó erőben van a földje, középmélyen leszántjuk 15 cm-re. Elmunkáljuk, várunk vele néhány napot, egy hetet, hogy a föld amely a szántásoktól megritkult, kissé megüllepedjen. Ritka földben a kikelt buzagyökerek itt ott hézagos helyre jutván elszáradnak s vetésünk ritka lesz. Ezért kell várnunk. Azután vethetünk. A vetést elboro- náljuk (elfogasoljuk), de nem henge- rezzük le, mint sok helyen szokás. A boronának kis barázdái megfogják a havat s erre a takaróra nagy szüksége van a vetésnek. A lóher földjével hasonlóképen járunk el mint fentebb leirtam. Jobban biztosítjuk azonban a sikert, ha az első kaszálás után pár hétre egy középmély szántással leforgatjuk a gyenge lóhert. így a földet úgynevezett zöldtrágyázásban részesítjük Elmunkáljuk s a vetőszántást kissé mélyebben végezzük. Ha lucerna után vetjük a búzát, a lóher földdel egyenlően munkáljuk el a földet. Dohány után egy jó mély szántásban részesítjük a földünket s mivel évenként ez töbszöri kapálásban részesült, elég. Szántás után elmunkáljuk. Zabosbükköny, bükköny, csalamádé, repce után a már ismertetett két szántást adjuk vetés előtt s vetőre ismét megszántjuk a földet, középmélyen, elmunkáljuk s elvetjük. A szántásnál különben tartsuk szem előtt, hogy ha erős kötött talajú földbe - vetünk, szántsunk többször, ha kis^é könnyebb talajú a föld megelégedhetünk kevesebb szántással. Egyszeri szántás azonban csak a könnyebb talajoknál s a melyek jó erőben vannak s évközben többszöri kapálásban részesültek, engeghető meg. Ne feledjük azt a régi közmondást: egyszeri szántás! egy kenyér. Sok igazság van benne. Kalászosok után vetve háromszor szántsunk. Árpa, zab után rendesen csak úgy sikerült búzatermelésem, ha tavasszal lóhert vetettem alájuk, azt aug. közepe táján, mikor a lóher már csaknem kaszálható volt, közép mély szántással leszántottam. Vetés előtt holdanként 100 kgr. szuperfoszfát, műtrágyát szórtam rá s úgy adtam még egy mély szántást neki. Rozs után vagy maga után ne vessünk búzát. A mit megtettek az öregek az őserőben levő földeken, azt mi nem tehetjük termőképességben nagyon is megcsökkent, meggyöngült földjeinken. Nagyon sok helyen még közvetlen trágyáznak istálló trágyával a búza alá. Mit nyerünk ezzel? Az istálló trágyával sok gaz mag kerül a földbe. Ott kikéi s könyen elnyomja tavasszal a vetést; ha pedig a májusi aranyesők egymást érik, a gyorsan fejlődő búza elnyomja talán a gazt, de vetésünk olyan gazdag lesz, hogy idő előtt megdől. Lesz sok szalma de kevés szem s az is ocsu. A dőlt búzának jobban árt a fagy s a köd is. Törekedjünk azért oda, hogy mindig a búzát megelőző veteményt a mely kapás, vagy takarmány, részesítsük istállótrágyában. Azok meghálálják ezt, s a búza is ezt szereti. Ha szuperfoszfát műtrágyához juttatunk újra a háború után, a hová búzát vetünk, hintsünk magyar holdankint 100-120 kgr. szuperfoszfát, műtrágyát. Ha földünket jól elmunkáljuk s el- készitettük, hozzáfoghatunk a vetéshez. Ehhez mindig a legszebb s legtisztább magot használjuk. Jól megrostáljuk, megkonkolyozzuk, Már a régi öregek azt tartották: Ki ocsut vet, gazt arat. De igaz is. Mivel a búzát könnyen fogja az üszög, védekeznünk kell ellene. Védekeznünk csávázással, vagy pásolással lehet. Nagyon helytelenül cselekesznek, akik e nélkül vetnek búzát. Lehet olyan időjárás, a mikor az üszög nagy mértékben lép fel s megsemmisíti a termés felét is, a másik felét pedig elértékteleníti. A régi szokást ahhoz ragaszkodó gazdáink nem akarják elhagyni. Pedig kézzel fogható vojt a különbség az 1917-ik évben a csávázott s a nélkül vetett búzák között. Mig mások panaszkodtak, hogy milyen kárt tett az üszög, addig én teljesen üszögmentes búzát csépiettem tavaly is. Az üszögnek ellenszere a kék, vagy rézgálic. Egyetlen, de biztos ellenszer. A csávázási a következőképpen végezzük: 100 liter vizbe feloldunk 1 kgr. rézgálicot s ezzel az oldattal gondosan belocsoljuk a már vetéshez kitisztított búzát: locsolás közben s azután is jól át meg át lapátoljuk az egészet, hogy minden szem átnedve- süljön az oldattól. 100 liter oldattal körülbelül 250 kgr. búzát csávázhatunk. ügy is végezhetjük a csávázhatunk, hogy az oldatot kádba tesz- szük s abba belemártjuk vessző kosárral a búzát, A felszínre kerülő üres, vagy üszögös szemeket eltávolítjuk. Összeöntözzük egy halomba s miután megszáradt (24 óra) elvetjük. A vetést legjobb géppel végezni. Egyenletes lesz a .vetés, egyforma mélyre kerül a szem a földbe, egyszerre kél. Qépvetés megtakarítással jár. Ugyanis mig kézi vetésnél egy magyar holdba 110 — 120 liter, addig gépvetésnél 70 -80 liter mag kell. Vetés után boronálunk; száraz ősz esetén előbb hengerezzünk a gép után s úgy boronáljunk. Könnyebb talajon s korai vetéseknél mélyen vessünk, lapályosabb helyen s későn csak 2 — 3 cm. mélyen, hogy mielőbb kikelhessen a mag. Vetési ideje szept. 15 — okt. 15; vetnek azonban későbben is. Melegebb talajoknál még a novemberben végzett vetés is igen jó lehet. A rozs már nem oly igényes talajban, mint a búza. Csak a nagyon kötött talajt nem szereti. Megterem a homokban is. Előveteményei ugyanazok, melyek a búzáé, de jól sikerül búza, árpa sőt önmaga után is. Nagyon meghálálja a közvetlen istálló trágyát. Ha kalászosok után vetjük, akkor a már ismertetett- két szántással készítjük elő a talajt. Vetőre jó korán 10—12 nappal előbb szántsunk, mint vetni akarunk és pedig középmélyen. A megüllepedett talajt szereti. Jó korán vessük, mert korán indul tavasszal szárba s ha megkésünk a vetéssel, ritka marad s nem bokro- sodik el. Vetés ideje: szept. 10—20. Üszög nem fogja s igy csávázni nem kell, csak a mag tisztaságára ügyeljünk. Ha jó táp erős földbe s korán vetünk gépvetéssel elég 75 liter mag. Van többféle rozs, de könnyen és hamar elfajzik s igy a magváltoztatás nem célszerű. Van tavaszi rozs is, ezt azonban csak szükség esetén vessünk, mert gyengébb termést ád, mint az őszi. A vetésnél különben ugyanazt az eljárást kövessük, mint a búzánál elmondottam. Egy öreg gazda.
