Harangszó, 1918
1918-07-28 / 21. szám
1918. Julius 28. HARANQSZÖ 165. áldása nyugszik az általa kezdeményezett missziói munkán. Gondoskodott is róla, hogy a megaláztatás és szo- rongattatás napjai többé vissza ne térjenek kinn Trankebárban. Királyi rendelettel 2000 tallért biztosított évente a misszió számára. Ziegenbalg Bartholomeust kinevezte a misszió prépostjává. 1714. október 26-án maga Ziegenbalg is hajóra szállt, hogy haza látogasson Európába Nem a honvágy késztette erre, hanem a misszió szent ügyének érdeke. Látta, hogy az Európában való látogatásra úgy a trankebári munkának, mint az otthoni kereszlyénségnek szüksége van. Célját el is érte. Ha már Plütschau megjelenése Európában is kedvező hatással volt a misszió helyzetére, még inkább elérte ezt Ziegenbalg a maga erélyes, határozott föllépésével. A missziónak nemcsak Hassius, a trankebári vár- parancsnok volt a kerekkötője, voltak ellenségei még Kopenhágában is. Idővel kiderült, hogy Hassius sokszor az ő titkos parancsaiknak engedelmeskedett. Ziegenbalgot Európában mindenfelé nagy lelkesedéssel fogadták, különösen nagy örömet keltett megjelenése hazájában, Németországban. Seregestül tódult a nép beszédeinek hallgatására. Württenberg hercege egész országában gyűjtést rendelt el a misszió javára. Különösen boldog volt Ziegenbalg, mikor Halléban meglátogatta Francke Ágost Hermannt, kit lelki atyjaként tisztelt s akinek nagy szivéből csapott át az ö szivébe is a missziói lelkesedés tüze. Járt Hollandiában is, megfordult Londonban, ahol különös tisztességgel fogadták. A canterburgi érsek bemutatta a királynak s a walesi hercegnek is. Uten ezekben a boldog napokban azzal tetézte boldogságát, hogy élettársat rendelt melleje. Saltzman licenciatus Mária Dorottya nevű leánya volt az a bátor lelkű nő, aki vállalkozni mert rá. hogy az Ur hűséges szolgájának oldalán kinn a messze Indiában tegyen bizonyságot életével s csendes munkásságával a keresztvén feleség magasztos hivatásáról. 1716. március 4-én hajóra szállt Ziegenbalg a feleségével s kedvező tengeri ut után aug. 14-én Madrasba érkezett. (Folyt, köv.) Küldesse a harctéren, avagy kórházban levő hozzátartozóinak a HARANGSZÓTI Negyed-évre 90 fiII.-ért, minden vasárnap állandó vigasztalót, hírvivőt, szórakoztatót küld annak, akit szereti Nápolyi Gályarabok. 1678. Tiszta égről a magas hold A tenger tükrébe néz, Nyugszik a hab mély ágyában, Nem zavarja déli vész. Árboc erdők közt-a révben Suttog a halk estlebel, Elhangzott a vig hajósdal, Ember-tenger ünnepel. Éj csendjében bús ének kél Égre síró hangokon, Mint honvesztett Judanépe Sirt-a távol martokon. Isten! Isten mért hagyál el, Méri fejünkre e veszély! Haragodnak nagy voltában E nyomorba — mért vetél! Szenvedünk kint és rabságot, Mert hitünkhöz hűk valánk, És szent evangéliumodhoz Mit szivünk hitt — valla szánk. Szent igédet, szent nevedben Hű népednek hirdetők, Életkenyeres vizével Nyájadat legeltetők. Ah, de néma most az ige, Szét kergetve a hű nyáj; Pásztorok mi — láncra verve A rabság bilincse fáj! Szánj meg Isten, Ínségünkben Fordítsd arcodat felénk, Juttass vissza kedvesinkhez, Kiktől messze vetteténk! Vagy, ha végzeted hogy e kis Árva sereg itt vesszen, S mint szent fiad tanitványi : Hit vértanúja legyen. Ámen! Ám elégeld kérünk Szenvedéseinket s végy — Fel magadhoz — s az üldözött Népnek, hitnek védje légy! Elhangzott a gyászos ének A kesergők ajkain, Kelt a szellő, s felemelve Tovább vitte szárnyain. Ellenszéllel — tenger utón Jön Holland hajóhada, A hős Rujter partra lépe: Szabaditás angyala! Hit felek! bus szenvedők ti, Hallottam keservetek; Szabadulást hoztam én most, Honotokba térjetek. És a láncok engcdének, S az imént szegény rabok Áldva Istent — vissza térnek Övéikhez — s boldogok. Ezt a verset edes io apámnak egy könyvében találtam, kéziratban : Név nem volt alatta de úgy hiszen, hogy valamelyik pap költőtől aló. Apám tudhatta, mert ö is lelkész volt — valamint - talán a reformáció kezdetétől — minden ősóm is. (En legalább csak igy tudom elképzelni.) Tóthné Munkácsy Eleonora. +4 HÍREK. 4* Az egyház köréből. Halálozások. Pelri Károly, ujsovéi nyug. alesperes 73 éves korában Ókérén és Hodza József nyug. radványi lelkész 77 éves korában Beszterczebányán elhunyt Magához szólította az Ur Kühn János, ikladi tanítót és Hlavác Sámuel, eperjesi theol. akad. hallgatót is Özv Scheffer Károlyné szül. Stelczer Franciska, Scheffer Károly volt soproni ev líceumi tanár özvegy 82 éves korában Sopronban elhunyt Legyen áldott emlékezetük ! Petőcz Ferenc bönyi lelkész hosszas szenvedés után java korában elhunyt. Benne gyülekezete és közegyházunk szelíd lelkű, lelkiismeretes, buzgó munkást vesztett. Halála széles körben kelteit igaz részvétet A győri egyházmegyei gyamintézetnek köz- tiszteletben álló elnöke volt Legyen áldott emléke ! Választás. Kachnics Béla, dreznóbányai s. lelkészt Szinobányára válás tották lelkésznek, Legyen áldás munkáján! Lelkészbeiktatások. Felsőszelin jun. 30 án iktatta be Endreffy János lelkész’ Lie. Daxer Henrik esperes, lelkész! hivatalába A beiktatás családi örömünneppel, az uj lelkész második kis fiának a keresztelésével volt kapcsolatban. — Jul. 7-én Tarján Islván, répczelak — csánigi lelkészt, iktatta be lelkészi állásába Zongor Béla esperes. Az Ur áldása legyen az uj lelkészek munkáján ! Tábori lelkészeinkiöl. Jurányi Lajos tábori lelkésznek az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül a lelkészi érdemkereszt II. oszt. jelvényét fehér-vö.ös szalagon adományozta a király. — Ottmár Béla tábori lelkészt Pozsonyból az albániai harctérre vezényelte a hadvezetőség — Adamovits Sándor, budapesti s. lelkézzt és Szlancsik Pál, nógrádi esp s. lelkészt tábori lelkészi szogalatra behívták. — Kramár C. József devicsei lelkészt ideiglenesen fölmentette a hadvezetőség. Doktorátus. Pröhle Károly, a soproni ev. tneol akadémia tanára a budapesti tudományegyetemen doktorátust szerzett
