Harangszó, 1918
1918-01-07 / 2. szám
12 HARANGSZO 1918. január. 7. A 4. szakasz intézkedik a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezeléséből átadandó alapokról és intézetekről. Az 5. szakasz szól arról, hogy a Budapesti Tudományegyetem fentar- tására szolgáló egyetemi alap a végleges megállapodásig mostani állapotában meghagyandó. A 6. szakasz az alapok átadására vonatkozó teendőkről szól. A 7. szakasz arról szól, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvény kihirdetése után köteles a szervező gyűlés egybehivását legfelsőbb helyen azonnal kérelmezni, a jelen törvény alapján alkotandó uj önkormányzati szervezeti szabályzat legfelsőbb jóváhagyásától számított egy éven belül pedig tartozik a vallás- és közoktatásügyi miniszter a vallás- és tanulmányi alapot az önönkormányzat kezelésébe átadni. A 8. szakasz szerinj az alap átadásáig a szervező gyűlés tizenöt tagot választ az alapok ellenőrzésére kinevezett bizottságba. 9 Szakasz. A törvény hatálya a társországok kivételével a magyar birodalom egész területére kiterjed. 10. szakasz. A törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. * A törvényjavaslat indokolása épinti •az autonómia történelmi fejlődését, [ hangoztatja, hogy a szilárd egyházi | autonómia a történelem tanúsága ' szerint a közszabadság támasztékának is bizonyul, a nemzettől nyert jogokat és szabadságokat meghálálni tudta a nemzeti jogok és a szabadság önfeláldozó védelmével. Az ezekre vonatkozó adatok történelmi előzmények, egyházi és politikai tárgyalások részletes ismertetése után az indokolás ugyancsak a múltra való visszate- ' kintés alapján ismerteti az egyházi alapoknak az autonómia részére való átadását, törvényjavaslat minden egyes i paragrafusához külön indokolást csatolt. A reformáció vértanúi. Németbői: Endieffy János. II Ugyanazon a helyen, ahol Chapot Péter a máglya füstiében tartotta mennybemenetelét, Nail Miklós cipőkészítő segédet is mártirságra juttat ták 1553-ban a reformáció ellenségei. Nail Miklós zsebjei állandóan tele voltak bibliákkal, testamentumokkal, melyeket keresztvén szokás szerint szorgalmasan terjesztett. Ez a dolog őt csakhamar közismertté tette mindenfelé Mikor felelősségre vonták érte, örömmel vallotta az evangélikus igazságot, melyet könyveiből szívott magába. Meg akarták vele neveztetni azokat, akik tőle vásároltak bibliát, Ezért kínpadra vonták és testének összes tagjait összetörték, de a kínnal sem tudták az igazságtól eltéríteni, sem azoknak neveit nem tudták kicsikarni belőle, akik tőle kaptak bibliát. Erre azután kimondották feá a halálos Ítéletet. A római egyház amidőn tapasztalta a hitvallók erős ellenállását* azon törte a fejét, mint találhatna ki új és egyre fémesebb eszközöket a 1 kínzásra Nail Miklós volt az első* aki ezen új kínzatásokat elszenvedni rendelve volt. Hogy a vesztőhelyre ; vezető Utón megakadályozzák beszéd- ! lét, egy fából készült peckel szorí- ; toltak a szájába, mely száját tágan I föl nyitotta s arca közben teljesen el- ! torzult. Tarkóján a pecek kötelét oly feszesre húzták, hogy a szegény mártírnak vér bugyogott elő szájából. Amidőn így egy kórház előtt elvonultak, melyen Mária kép volt díszül, kényszeríteni akarták, hogy tiszteletet tegyen előtte. Ö azonban hátat fordított a képnek, amelyen az ott lévő csőcselék őrjöngő dühbe tört ki. A vesztőhelyre megérkezve, Nail Miklóst a máglya fölé kötéllel egy hengerre kölüzték, levetkőztették, meztelen testét zsírral és puskaporral bekenték, szalmakévékkel meggyújtották, mire nal felelni, akinek vizesdézsa nyomja a fejét s kezével sem babrálhat a kötőjén, mert azzal meg korsót tart? — Csak egy, vagy két szóból áll a válasz: megmondhatod most is ! — tartotta vissza Laci a leányt. — Hát. . . nem haragszom rád ! — Ez semmi felelet! Jó szíved van, senkire sem haragszol! — No hát, izé, hogyan mondjam?! .. Jó szívvel gondolok rád! — Ez sem elég határozott válasz. Azt mondd meg, szeretsz-e? — Te leány, gyere be már, mert megáldalak! — hangzott ki ismét az előbbi rikácsoló hang. — Azt a szót én csak egyszer akarom majd kimondani: az oltár előtt! — mondta a leány, belépve az utcaajtón. — De kinek ? ! — Annak, aki ugyanazt mondja nekem az oltár előtt! — Most seiTi feleltél világosan. Hát arra felelj: velem jössz-e az oltár elé a szeretem szót kimondani? — Veled megyek... jó éjszakát, Laci! —. rebegte túláradt szívvel, de már roskadozva a tehertől a leány s beiramodott a házba. Nagy Gálné seprűvel kezében a folyosóajtóban várta Magdát s válogatott szidalmakkal, állt elebe : — Te falu lustája, micsoda új szokást kezdel !. . Tudd meg azt, hogy amíg én fizetlek s kenyeremet eszed, nem engedem meg, hogy az én utcaajtómban tereferéld el a drága időt holmi haszontalan kódisgergetővel és — irgalom, Istenem, mi történt velem ?! — végezte rémült sikoltással. Az történt vele, hogy hideg zuhany szakadt a fejére. Hogy. hogy nem, Magda maga sem tudta, hogyan csuszamodott meg fején , a vízzel telt nagy dézsa s borult tartalma az útját álló Nagy Gálné fejére. De Isten a tanúja, hogy nem akarva tette s kettőjük közül ő ijedt meg jobban az eset miatt. Nagy Gálné csűrön vizesre ázva, pár pillanatig bambán nézett Magdára. De aztán annál vésztjóslóbban tört ki belőle az indulat nagy vihara, melynek az lett a befejezése, hogy kiszórta a lány ruháit az udvarra, dacára a szegény Magda esdő kér- lelésének, magyarázatának, hogy vé- letlenségből esett meg vele a szerencsétlenség. — El a házamból azonnal, te hálátlan fajzat! Egy minutáig sem tűrlek meg tovább ! De hogyan is tűrhetném a világ hálátlanját, aki azzal fizeti meg az én kicsi korától fogva való bőséges gondozásomat. — Ügy bizony, kicsi korától fogva ingyen dolgozott neki az árva Magda, — hogy az életemre tör! Régi s örök törvény nyert ezzel is beigazolást, hogy a nagy örömre ott leskelődik lecsapásra, prédakép a baj, a szerencsétlenség. Lám, nemcsak Sugár Magda, hanem Szabados Laci esete is elléggé bizonyítja. Folytatjuk. A „HARANGSZÓ“ előfizetési ára közvetlen küldéssel 4 K 60 fill. Tisztelettel kérjek tehát mindazokat, akik régi összegben fizettek elő a „Harangszó“ IX. évfolyamára, szíveskedjenek a hiányzó összeget postafordultával Körmendre megküldeni,