Harangszó, 1918
1918-04-21 / 14. szám
1918. április 21. HARANGSZÖ 109. Egy kis konyhakertészet. Örömmel látom, hogy a Harangszó olvasói között mindig nagyobb az érdeklődés a konyhakertészet iránt. De úgy látom : gazdáink még mindig nem jöttek tudatára annak, hogy a gazdálkodásnak ez az ága milyen fontos. A bankok annál jobban mozognak ; ezer meg ezer hold földön akarnak konyhakertészkedni, milliós tőke-befektetéssel. Pedig a bankoknak, illetve pénzembereknek jó orruk van: ahová belefektetik a pénzüket, ott biztosan busás kamatra számítanak. A tavalyi rendkívüli időjárás ne tartson vissza senkit. Nem lesz mindig szárazság. Az is felesleges aggodalom, hogy ha áttérünk nagyban a konyhakertészkedésre: egyszerre any- nyit termelünk, hogy nem találunk rá vevőt. Nem ismeri a háború tel- hetlen gyomrát, aki igy gondolkodik. Hol van az az élelmiszer-mennyiség, amit ma nem lehetne elhelyezni? Az ősszel egy gyermekmenhely igazgatófőorvosa fordult hozzám, hogy a menhely részére szerezzek mindenféle konyhakertészeti élelmiszert. Hiába kerestem, nem kaptam sehol, a szomszéd falukban sem. Hol itt a túltermelés? Ki tud ma olyan élelmiszert mutatni, amelyiknek nincs vevője? De mi csak legyünk továbbra is nagylelküek : gazdagítsuk a bankokat, a bolgárokat, az olaszokat és hozzuk be vaggonszámra a német magvakat! Talán jobban sikerül az érdeklődést felkeltenem, ha közlöm itt Süvegh Mihály szegedi mükertész összeállításában, hogy mennyi egy katasztrális hold tiszta jövedelme az egyes zöldségnemek szerint. Korai káposzta 12,800, Fejes káposzta 7,600, Kelkáposzta 9,600, Bim- bős kel 10,000, Kalaráb 9,600, Karfiol 16,000, Fejes saláta 4,800, Hónapos retek 5,760, Nyári rétég 4,800. Téli rétég 8,000, Vörös cékla 6,400, Sárgarépa 7,200, Petrezselyem 7,200, Zeller 8,000, Spenót 4,800, Hagyma 11,520, Póréhagyma4,800, Paradicsom 7,680, Paprika 14,400, Dinnye 9,600, Ugorka 8,000, Tök (főzeléknek 9,600, Torma 11,520, Bab 6,720, Borsó 9,600, Burgonya (korai) 7,200, K. Ez a táblázat az 1916. évről készült. 1917-ben már jóval magasabb árak voltak. Még most se jön meg a kedvünk a kertészkedéshez ? Még mindig a bolgárokat várjuk ? Tés. Görög Ernő. A HARANGSZÓ perselyébe befolyó pénzen ingyen példányokat küldünk táborba, kórházakba. Adakozzunk néhány fillért erre a célra! T (äyermeiC=fV’ilcLg. j Mariska a városban. Elbeszélés. Irta: Csite Károly. — No, leányom, jövő héten búcsút mondasz a falunak. Városba mégy szolgálatba, dajkának Már szereztek is számodra jó helyet. Igen finom uriházhoz kerülsz. Ott lesz ám még csak jó dolgod ! — Kis baba is van ott? — kérdi Mariska. — Van bizony egy aranyos, kis pólyás baba és egy harmadfél éves fiúcska. A pólyás babácskát szép kocsiban tologatod majd, a kis fiúcskát pedig vezetgetned kell s játszadozol vele. — Oh, be jó lenne — akkor, ha édesanyám is ott lenne ! — Oh, kis oktondim, hogy lehetnék én ott veled ?! En már csak itt maradok a faluban. Maid ugv hébe- hóba, amikor tehetem, meglátogatlak. Csak jól viseld magadat. Szófogadó, engedelmes, szorgalmas és hűséges légy, hogy szeresének. — Olyan leszek, édes jó anyám. — És meg ne feledkezzél a jó Istenről sem. Lefekvéskor, felkeléskor imádkozzál. Ételednél áldását kérjed s hálát mondj érte ! — Úgy teszek, édesanyám. — A rósz társaságott kerüld. Legjobb lesz, ha barátságot senkivel sem kötsz, mert csak rosszat tanulhatnál tőle. Legyenek barátaid, játszótársaid azok a kicsinyek, akiket dajkálnod kell. — Oh, igen, anyám ,hisz úgy is a kicsikéket szerelem ! — Ügyelj a tisztaságra. Mind magadat, mind a ruháidat a lehető legtisztábban tartsad. És természetesen ép úgy kell ügyelned mindazok tisztaságára, amiket csak rád bíznak. — Szerettem eddig is a tisztaságot, ezután még jobban fogom szeretni. — Szeresd is leányom, úgy fognak téged is szeretni, — mondja Cserné a leányának. — Látod, mennyi szép ruhát vettem. Ezeket mind a te számodra varrom. Mert hát kell, hogy elegendő ruhád legyen, hogy mindig tisztán és csimosan járhass olyan szép uriház- nál, ahova kerülsz. Az indulás előtti napon Mariska, még egyszer sorra járja házait, elbúcsúzik a kis babáktól s azok édesanyáiktól s úgy megsiratják a kis faludajkáját, mintha csak tulajdon Ságnál otthon, de már meghalt. Vagyonát elperelték az atyafiak. Édesanyám szegényen marad özvegyen. A kastélyba mosásra jár be, meg a faluban ruhát varr az asszonyoknak, leányoknak. — Hogyan jutottál ilyen csavargó kolduló életmódra? Kérem, Tekintetes Ur, nem akartam dolgozni. Utoljára édesanyám dorgálása élőt megszöktem. Négy hete, hogy koldulok, de most már a koldulást is megutáltam. — Ezt jól tetted fiam. Aki gyermekkorában koldul, az később megtanulja a lopást, rablást. Tömlöctöltelék, akasztófavirág lesz. Te értelmes gyerek vagy. Nagy hibád volt a munka kerülés Most látod, hogy ez mire visz. Lelkedre kötöm, hogy ezután őrizkedjél a hazugságtól Ne kerü'd, hanem kerese a munkát, meglátod, hogy a becsület utján munkaszeretettel jobban boldogulsz, mint a mankókkal. Vigyázz magadra ; koldulni teged többé senki ne lásson. Törekedjél a jó utón előre, hogy szegény anyádnak ezután siralom helyett csak örömöt szerezhess. A főbíró zsebéből egy tallért elővevén — igy folytatja az intést — vidd e tallért haza édes anyádnak. Kérj tőle bocsánatot és az ő beleegyezésével, miután a mezei munkához nincs kedved, válassz egy mesterséget, amelyre hajlandóságod van s állj be inasnak. — Végül fiam, mersz-e előttem fogadást tenni, hogy a jó tánácsot követni fogod ? A fiú megilletődötten, fenhangon válaszol: Igen is fogadom, hogy minden úgy lesz, amint Tekintetes Úr meghagyta. Az Isten segéljen erre fiam. Ha felnőttél és még találkozunk : örülök, ha mint becsületes, derék embert láthatlak. — Mondd meg édesanyádnak, hogy őt is üdvözlöm. A fiú illedelmesen megköszönte a szívességet s kifelé indult. Midőn a folyosóajtón kilépett, a háziúr utána kiált: — Gábor a mankóidat itt felejtetted ! — Bocsánatot kérek, Tekintetes Ur, azokat égesse el a szolgáló a tűzhelyen. Én soha többé kezembe nem veszem. (Folyt, kov.)
