Harangszó, 1917

1917-02-18 / 8. szám

58

HARANQSZÓ.

1917. február 18

ditása; mikor Románia betört Erdélybe a sziveket elfogó fásultság újra helyet adott a hazáért élni-halni tudó lelkesedésnek.

A háború kezdete óta sokszor bebizonyult rajtunk a szentirásnak ez a helye : Mindenütt nyomorgattatunk, de el nem szorittatunk; kétségeske- dünk, de nem esünk kétségbe ! üldöz-, tétünk, de el nem hagyatunk, tipor- tatunk, de el nem veszünk. (II. Kor. 4. 8—9.)

Most a béke helyett uj szenvedések várnak. Mikor halálra ítélve a végső eszközhöz folyamodunk és a békét akarjuk visszaadni minél előbb az agyon gyötört világnak, a semlegesek is le akarják fogni védekező kezünket, hogy megsemmisítésünket ők is elősegítsék. De barátaink fogyhatnak, ellenségeink szaporodhatnak, csak hitünk meg ne fogyatkozzék akkor ellenségeink nagyságához mérve most is megszaporodik erőnk és kitartásunk.

Meguntuk már a szörnyű vérontást és tengernyi gyászt, de nem unhattuk meg annyira, hogy hazánk végromlásába bele nyugodhatnánk. Még a nálunk kisebb és hitványabb Szerbia, Montenegró, Románia is kitart és küzd, életéért, fennmaradásáért. Hazánk és nemzetünk élete ezeknél olcsóbb nem lehet.

Nyomorgattatunk ? Viseljük az ínséget, nyomorúságot is béketüréssel. Nem ingyen viseljük, hanem hogy végül elmondhassuk : agyon még sem szorittatunk. Kétségeskedünk ? Tűnődünk, aggódunk, hogy meg tudunk-e állni a nagy veszedelemben ? Csak Isten segítsége felől soha kétségbe ne essünk! Üldöztetünk ? Emberek üldöznek emberi erővel; de hiába az, ha Istentől el nem hagyatunk. Tiportatunk? Ám essünk a -porba, ha Istennek tetszik még életünk, biztosak lehetünk, hogy el nem veszünk. fzm.

Gazdag kalászok.

— Idézetek. Jellemzések. —

Luther a jelekről s az azokat követő nyomorúságokról:

»Először is az egyháznak kell megértenie, hogy eme jelek s az azokat követő büntetések nem véletlenül zúdulnak ránk, mint a gonosz világ gondolja, hanem azokkal büntetésből Isten parancsolatainak megutálása és a bűn miatt az Ur fenyegeti és sújtja is az embereket, hogy azokban Istennek a biin ellen fölgerjedő komoly

és rettenetes haragját kell látnunk, különösen, mert a gonoszság az utolsó időben mindnagyobb és iszonyúbb mértékben terjed s a világnak végveszedelmét és pusztulását okozza, mivel ez a bűntől elfordulni nem akar, sőt inkább még a ránehezedő büntetések között is konokul megmarad istententelensége mellett s abból még a végveszedelemben sem tér meg, úgy hogy mindörökre Isten haragja és büntetése nyugszik rajta.

Másodszor nem szabad elfelejtenünk, hogy mind e csapások alatt Isten anyaszentegyháza is szenved e földön, büntetések őt is, és talán még jobban sújtják, mint másokat; mivel a bűntől még ő sem ment. Az Ur ugyanis főképen azt akarja, hogy az egyház az ő nagy és rettentő haragját, mely a bűnösök ellen irányul, megismerje s annak folytán Ő előtte istenfélelemben és alázatosságban járjon s annál inkább vágyódjék a kegyelem után.

Harmadszor pedig ragadjuk meg azt a vigasztalást, hogy isten az ő egyházát s akik hozzá megtérnek, mégsem taszítja el magától, ámbár utoljára a földön sokféle nagy és súlyos szenvedéseket bocsát rájuk s őket inkább, mint másokat tartósan szorongatni fogja; nem akarja Ö, hogy azok segítsége felől kétségbe essenek s azt gondolják, mintha Isten az ő haragjának büntetése és jelei által az istentelenekkel együtt őket is elsülyeszteni és megsemmisíteni szándékoznék; hanem hogy azért látogatja meg mindezzel őket, mert mindenkit bünbánatra és megtérésre int és hogy különösen azok, akik őszinte bünbánat, igaz hit és életüknek megjobbitása által hozzá megtérnek, a nyomorúság és kereszt súlya alatt a hitben és imádkozásban meg ne restüljenek s tőle biztos segedelmet várjanak.«

Buvárhajótiarcuflk és Amerika.

— A miniszterelnök és a pártvezérek nyilatkozataiból. -Tisza István gróf miniszterelnök febr. 6-án jelentette be a képviselőháznak az élesebb buvárhajóharc megindítását és ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok állásfoglalását. Előbb azt fejtegeti, hogy eddig azért tartózkodtunk a buvárhajó kíméletlen használatától, noha Anglia a mi kereskedelmi hajózásunkat teljesen lehetetlenné tette, és hajóinkat | figyelmeztetés nélkül elsülyesztette, I

mert a semlegesekkel való nézeteltéréseket, súrlódásokat akartuk elkerülni. Azután igy folytatja :

Ma ezt a tartózkodást lehetetlenné teszi ránk nézve ellenségeinknek fel lépése, kik a mi részünkről, és épp az Egyesült-Államok elnöke részéről történt békelépésre válaszul a leg- brutálisabb módon proklamálták megsemmisítésünket. Ilyen kijelentéssel szemben nem lehet más- válasz, mint megtámadott létünk megvédése, minden rendelkezésünkre álló jogosult eszköz igénybevételével. Ehhez az eszközhöz folyamodunk most abban a tudatban, hogy a teljes sikernek minden előfeltétele meg van, hogy az eszköz Sikeres alkalmazásának időpontja elérkezett.

Ezek voltak azok a szempontok, melyek a német birodalom kormányát és a monarchiát arra indították, hogy az erőteljesebb tengeralattjáró harcot kezdeményezzék. Tettük ezt a semlegesek érdekeinek a lehető legmesz- szebbmenő tekintetbevételével. Hiszen nyílt utakat biztosítottunk a semleges hajózás számára. Csakis az északamerikai Egyesült-Államok kormánya válaszolt erre a lépésre azzal, hogy megszakította a német birodalommal a diplomáciai érintkezést.

Mi ehhez a fegyverhez azért nyúltunk, mert ezt tartjuk a gyors béke elérése egyik leghatékonyabb eszközének ; azért nyúltunk hozzá, hogy ezzel közelebb hozzuk azt a békét, mely ugyanazon elvi alapon áll, melyet az Egyesült-Államok elnöke hirdet. Mi a Wilson elnök által ajánlott béke álláspontján vagyunk ma is, ' mely nem akar senkit megalázni és alkalmas tartós béke alapjainak lerakására. Mi ma is készen állunk a tárgyalásra, a mely pillanatban biztosítékot nyerünk, hogy ilyen béke elérése végett hajlandók velünk tárgyalni ellenségeink.

Mindaddig azonban, a mig ez be nem következik, mindaddig, a mig ellenfeleink egyenesen létünkre törnek, ennek az embertelen és gonosz merényletnek visszautasítására, visszaverésére élnünk kell és élni fogunk minden körülmények közt minden jogos eszközzel, amely a siker biztosítására alkalmas.

Apponyi Albert gróf; Kevés hete annak, hogy ebben a teremben a t. Ház összes tagjainak osztatlan helyeslése mellett közöltetett az a lépés, amely a központi szövetséges hatalmak részéről a béke létrehozása ér- I dekében tétetett, még pedig hangsti- I lyozottan oly béke létrehozása 'érdé-