Harangszó, 1917

1917-12-02 / 32. szám

1917. december 2. HARANGSZÓ. 261. tegye ki. Katalin a vallási dolgok iránt kezdettől fogva bámulatos fogé­konyságot tanúsított. Már fiatal ko­rában képes volt órákon keresztül a bibliát, imádságos és énekeskönyvet olvasgatni. Nem hiába volt oldalági leszármazottja annak a Bethlen Gá­bornak, aki a bibliát még háborúiba is magával vitte és huszonhatszor átolvasta. A bibliába elmélyedő s be­lőle táplálkozó hite csoda-e aztán, ha erős meggyőződéssé s a prostestáns egyházhoz való rendíthetetlen ragasz­kor lássá vált nála. Ez a ragaszkodás és vallásos érzés volt későbbi szen­vedéseinek az okozója, de egyúttal az a forrás is, melyből szenvedései­nek elhordozásához az erőt merítette. Pedig a szenvedésekből hamar és bőven kijutott neki. A fejlő, bá os ha- jadonba beleszeretett legkisebb mos­toha testvére, Haller László. Édes­anyja, aki időközben újra özvegyen maradt, szívesen vette mostoha fiá­nak közeledését a kérő szerepében. A gyámol nélkül maradt árva csa­ládnak támaszát oltalmát látta benne. De Katalin nem visszonozta a sze­relmet; sőt inkább valami leküzdhe­tetlen hidegséget érzett László iránt, különösen azért, mert az túlbuzgó, erőszakos katholikus volt Az. anya mindent elkövetett, hogy leányát hajlékonyságra bírja. Meg­nyerte tervének a rokonokat is. Mind „Az emberi életnek, különösen egy felelősségteljes életnek a sarkköve az a viszony, amelyben az Úrral állunk“ . . „Aki életét nem a val­lásra alapítja, el van veszve“. . . „Amint a hit meginog, a gyakorlati élet is ingoványra jut, tévelygés, igazságtalanság és nyomor lépnek fel mind nagyob, nagyobb mérték­ben“ . . Amit én hős nemzet alatt értek, az tulajdonképpen hivő nem­zet“ .. „A keresztyénség nem pusztán magánügy, hanem nyilvá­nos nemzeti ügy. Attól függ népünk jövője, hogy milyen állást foglal el vele szemben. A keresztyénségnek helyet készíteni népünkben és né­pünk életében ez a legjobb politi­ka és legigazibb hazafiság“... Azt tapasztaljuk, hogy a gyönge hitü embereken és népeken a körülmé­nyek uralkodnak s a kedvezőtlenek földre gázolják őket; ellenben az erős hitü emberek és népek maguk uralkodnak a körülményeken s a kedvezőtleneket is jóra fordítják. A gyönge hit közönséges tucatemberré tesz, az erős hit kiemel a közön­ségességből. Gondoljunk csak Pál hasztalan : Katalin hallani sem akart a Haller Lászlóval kötendő házasság­ról. Mikor anyja látta, hogy célt nem ér, hogy szép szóval, rábeszéléssel nem tud leányára hatni, eme szavak­ban tört ki végtére: »Ha azt akarod, hogy gyermekemnek tartsalak, ezt a gyűrűt vedd el; máskülömben gyer­mekemnek sem mondalak és minde­nemből kitagadlak.. ..« »Oh kemény szavak! — irta, önéletrajzi feljegyzé­seiben a lányka. Mit tudtam tenni, még visszaszólni sem mervén, a gyű­rűt elvevém. Oh szerencsétlen óra, mely másoknak nagy örömöt szokott szerezni, nekem szerzett kimondha­tatlan keserűséget és szomorúságot.* Folytatjuk. A világháború eseményei. Oroszországban ugylátszik Ke- renszkivel szemben mégis Lenin lett a helyzet ura, akinek sikerült is már kormányt alakítania. Az uj orosz kormány első ténykedése, hogy a hadsereg főparancsnokát utasította, tegye meg a béketárgyalások meg­kezdése céljából fegyverszünetre az ajánlatot. Duchonin tábornok az orosz hadsereg főparancsnoka azonban megtagadta az engedelmességet, mire a népbiztosok tanácsa, más szóval a kormány elcsapta a tábornokot a apostol, Luther, Kálvin, Bethlen, I. Rákóczy György, II. Vilmos példá­jára. Erős emberek, mert van erős hitük s ebből fakadó szilárd meg­győződésük. Hogy a hitnek s vele az életnek egyedüli biztos fundamentoma csak a szentirás lehét, azt Jézus is többször kijelenti. Egyik helyen azt mondja: „Valaki hallja én tőlem e beszédeket és megcselekeszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki az ő házát kősziklára építette. Az ellen eljöhet az eső, eljöhet az árvíz, fújhatnak a szelek, beleüt­közhetnek abba a házba: nem dől össze, mert a kőszikla nem tagadja meg magát. De aki nem igy tesz, bolond építő, fövényre építi hitét, életét, családját s a nagy megpró­báltatás idején, mikor éppen legna­gyobb szükség volna a menedéket adó épületre, nagy romlással össze­roppan, mert a fövény sem tagadja meg magát. Ha a kath. egyház idegenkedik a szentirástól, hite sem ' épülhet szilárdan azon. Kátéjuk szerint „katholikus keresztyén módon hinni főparancsnoki állásból és Krilenko zászlóst tette meg főparancsnokká. Az oroszoknak fegyverszünet létesí­tésére irányuló ajánlata azonban lapunk zártáig sem a német, sem az osztrák-magyar hadsereg főparancs­nokához nem érkezett meg. A mostani kormány külügyminisztere Trockij azonkívül átiratot intézett a nagy­követekhez, amelyben kifejti, hogy a népek függetlenségének elvén alapuló és önrendelkezésüket biztositó békére tett javaslatot, kifejti azt is ebben az átiratban, hogy valamennyi állam népe bizonyára nem vonakodik a békétől, mert minden ország népe kimerült az embermészárlástól. Ter­mészetesen a Lenin kormánynak e kétrendbeli ajánlatát Anglia, Francia- és Olaszország, nemkülönben Amerika barátságtalanul fogadják. Anglia állí­tólag már le is foglalta a körzetében lévő orosz hajókat. Amerika pedig minderre azzal dupláz rá, hogy mint egy New-Yorki távirat jelenti, legkö­zelebb hadat üzen Ausztria Magyar- országnak, Bulgáriának és Török­országnak. Ez az úgynevezett háborús düh végelgyengülésének jele. A nyugati harctéren immár ötödik napig tart az angolok elkeseredett támadása az Artois-fronton. A fran­ciák csak gyöngén kontráznak ennek a kétségbeesett erőfeszitésekkel ma­kacsán nyújtott áttörő kísérletnek és annyit tesz, mint igaznak tartani mindazt, amit Isten kinyilatkoztatott és az anyaszentegyház által elénk adott, hogy higyjük“ . „Az igaz, Krisztus által tanított hitnek egyedül ’a kath. egyház van birtokában.“ E szerint a hit: elhivése az egyház tanításának. Csakhogy az eddigiek után joggal kételkedhetünk, hogy Isten egyedül a kath. egyház birtokába tette volna le az iggz hitet. Gyanús az az igazság, amely fél a világosságtól s amelyet a hívőnek nem szabad az ige mérté­kével megnézni, hanem gondolko­dás nélkül, szolgai engedelmesség­gel el kell fogadni. Mert amit az egyház mond, arra a kath. hívőnek vakon áment kell mondani, külön­ben eretnekségbe esik és bezárul előtte az üdvösség ajtaja. Evangélikus értelemben a hit, mely Isten előtt kegyessé és igazzá tesz, nem csupán abban áll, hogy tudom a Krisztus születését, szen­vedését stb. (mert ezt az ördögök is tudják), hanem az a bizonyosság, a szívnek határozott, erős bizo­dalma, amellyel az Isten ígéretét

Next

/
Thumbnails
Contents