Harangszó, 1917

1917-11-25 / 31. szám

Vili. évfolyam. 1917/ november 25. 31. szám.

E1«fixctó»l ára S6 »iámra k«zv»tl»n klildó»«el 8 K 60 r, csoportot küldáttel 8 K. Kéziratok QYÉKÉNYES-ra (Somogy mcgya), cldfliatátl dijak

a NARANG8ZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-rc, reklamációk 8ZENTOOTTHÁRD-ra küldendók. Előfizetést elfogad minden ev. leikéit és tanító.

........................................................................................................................................................

T

ARTALOM: Sántha Károly: Jubileum. (Vers.) — Szalay Mihály: Döntő kérdések. — Kiss Samu: Apróságok Luther életéből. Hetvényi Lajos: A soproni evangélikus főiskola történetéből. — A világháború eseményei. — Tóthné Munkácsy Elenóra: Vak hős. (Vers.) — Csite Károly: Jóska záloga. (Elbeszélés) — Káldi József: Ima. (Vers.) — Ország-Világ. — A szerkesztő postája.

Jubileum.

Zengjed örökké négyszázados ün[nep:

Hála, dicsőség a mi Istenünknek! Ő adta nékünk Egyszülött-Fiát, Hogy üdvözöljön Benne a világ. f\ Krisztus: az Irgalom, Szeretet, Bűntől, haláltól bennünket megvál- ftki Őhozzá visszavezetett: [tott;

Luther, emléked s hited legyen ál- , [dott!

sAnthö KAROLY.

Döntö kérdések.

A mai kormány fölvette programm- jába a katholikus autonómia megvalósítását és az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását. A kormány szándéka idei egyetemes közgyűlésünkön igen élénk és beható vitára adott alkalmat. A közgyűlés elhatá-- rozta, hogy egyházunk szükség esetén a törvényhozáshoz és a királyhoz is feliratot intéz, hogy a katholikus autonómia semmiesetre se előzze

meg az 1848. évi XX. törvénycikk igazságos végrehajtását. A szükséges előkészítés megtételére tizenhattagu bizottságot küldött ki, amely megállapítja a kath. egyháznak az államtól eredő vagyonát és anyagi támogatását, összeiratja egyházunk anyagi szükségleteit és megállapítja, hogy a lélekszám s a végzett közművelődési és valláserkölcsi feladatok arányában mekkora állami támogatásra van jogunk, hogy végre az állam ne csak a törvény betűje, hanem vajóság szerint is bebizonyítsa, hogy a bevett vallások között meg van az egyenlőség. A kormánnyal való tárgyalást egyházunk a ref. egyházzal együtt akarja folytatni és erre képviselőkül Dr. Zsigmondy Jenő egyházkerületi felügyelőt, Qeduly Henrik és Kapi Béla püspököket küldte ki.

A kérdés olyan döntő fontosságú, hogy egyházunk életében ilyen csak nagy ritkán fordul elő és jórészt ettől függ egyházunk jövő békéje, fejlődése. Igazságtalan megoldása sok keserűséget és nyugtalanságot hagyna hátra s azt az érzést növelné nagyra, hogy mi még ma is mostoha gyermekei vagyunk hazánknak, akiknek egyetlőtlen versenyben kell életükért, fejlődésükért küzdeni.

A kérdést röviden olvasóink előtt is ismertetjük, mert mélyen érint mindnyájunkat.

Az 1848. évi országgyűlés a XX. törvénycikkben kimondta, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek között különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság van s azoknak minden egyházi és iskolai szükségletét az állam fedezi. Ezzel a törvénynyel az akkori szabadelvű és igaz- ságoslelkü törvényhozók a századokon át elnyomott, szenvedő protestáns egyházaknak akartak a sok szenvedésért és igazságtalanságért elégtételt szolgáltatni és nekik is megadni a fejlődéshez szükséges egyenlőséget és anyagi erőt.

A törvényt azonban a szabadság- harc zavarai miatt nem lehetett végre hajtani, sőt még ma sincs végre hajtva Mig a kath. egyház némely ünnepét a hivatalokkal is megtartatják, a mi protestáns ünnepeinket semmibe sem veszik; mig a kath. egyház olyan vagyonokban dúslakodik, amelyeket régi szolgálatáért kapott, amelyeknek | azonban ma már csak csekély részét