Harangszó, 1917
1917-10-07 / 26. szám
Vili. évfolyam. 1917. október 7. 26. szám. Előfizetési ára 35 számra közvetlen küldéssel 3 K 60 r, csoportos küldéssel 3 K. Kéziratok QYÉKÉNYE8-re (8omogy megye), előfizetési dijak a HARANGSZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-re, reklamációk 8ZENTQOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító. TARTALOM: Tompa Mihály: Ősszel születtem ... (Vers.) — N. K.: Üdvös szenvedés. — Kiss Samu: Bora Katalin. — Czipott Géza: Emlékezés Tompa Mihályra. — Tátimé Munkácsy Elenóra: Tovább megyünk. (Vers.) — Bíró László: Nehéz napok emlékeiből. — A világháború eseményei. — Háborús apróságok. — Ország-Világ. Ősszel születtem... Ősszel születtem én ; tavasz íeend Mikor reám esteledik! Sárgult falomb állott bölcsőm felett, Koporsóm’ majd rózsák fedik! Ah, a mikor jövék: örömtelen 5 hideg tél halvány arca vára I 5 búcsúznom akkor kell, midőn jön a Tavasz virága s íangy sugáral Ah, most is ilyen az én -élelem I Vágyam hajt,'kerget untaían ; Mi boldog tudnék lenni Istenem I 5 ki vagyok most? Boldogtalan! Akkor jőnek elkésett örörriim, ha majd keblem kihűlt, kiégett... Addig jertek, mig k^ő nem fenne, Siessetek, kedves vendégek! Ősszel születtem hervadt lomb alatt: Rózsák között múlok ki majd ; Derülj, vigasztalódjál szenvedő, Fojts el könyüket és sóhajt! A gyermek boldog —- hervadt lombbal Eljátszik, elmulat kedvére ; [is S boldog, kinek pirosló rózsa jut Az élei halvány estveíére I TOMPA MIHÁLY. Üdvös szenvedés. — Luther iratából. — Láthatod, hogy a keresztyének között a siralom és szenvedés nem olyan ritkaság számba menő kereszt, mintha Isten köteles volna szolgáinak külsőleg jó napokat szerezni. Homlok- egyenest ellenkezőleg történik." Jutalmul azért, hogy még ellenségeik és a gazfickók iránt is jó cselekedetekkel teljesek, a világ a keresztyéneket háborgatja és szidalmazza. Minden oldalról szidják, káromolják, hogy az evangéliom békétlenséget, perpatvart és rendetlenséget csinál, mindent rosszabbá tesz,- mint volt; úgy hogy a leggonoszabb fickóknak kell őket tartani, mint magát Krisztust s az róluk a vélemény, hogy minden jónak ellenségei. Azért nosza légy csak keresztyén, akkor tanulod majd meg igazában, hogy mit jelent szomorkodni és szenvedni. Ha több nem telik tőled, végy feleséget, élj hitben és Isten igéjének szeretetében s cselekedd azt, ami hivatalod szerint parancsolva van: szomszédaid s a magad házadnépe is majd gondoskodnak róla, hogy hamarosan megtapasztald, hogy semmi sem úgy megy, ahogyan te szeretnéd s mindenki beléd akad és hátráltat; úgy hogy eleget kijut a szenvedésből s elég olyan dolgot látsz, ami fáj a szivednek. Légy erre elkészülve, nehogy azután megijedj, vagy elcsüggedj, vagy türelmetlenkedj. Inkább légy vidám és nyugodt abban a tudatban, hogy nem állasz rosszul, ha igy megy sorod. Mert magának Krisztusnak és a szenteknek is mindnek ez volt a sorsa s aki keresztyén akar lenni, itt az alkalom, tanulja meg, hogyan kell a szivet felülemelni a világ minden szenvedésén, minden értelmén és minden bölcseségén s nem a szerint ítélkezni, ahogyan érez, hanem ilyenformán okoskodni: szegénységem mellett sem vagyok szegény ; külsőleg, test szerint, igaz, szegény vagyok, de Isten szemében gazdag; ha nyomorúságban és szívfájdalomban van részem, boldog vagyok. Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mint a próféták valamenyien. övék a mennyeknek országa.
