Harangszó, 1917
1917-08-12 / 22. szám
174 HARANGSZO. 1917. augusztus 12. pillanatra megállottunk Panaszkodva hamar elmondotta egész élettörténetét, amely bővelkedett megrázó részletekben. Jó módú szülők egyetlen leánya voltam, bizony nem ismertem hírből sem a nélkülözést. Szüleim nagyon is szerettek, dédelgettek a falu legelső legényéhez adtak feleségül, akit magam választottam az élet számára. De alig múltak el a jó szülők, velük sírba szállott az én életem öröme is. A szerencsétlenségek beköszöntőitek hozzánk, a csapások egymásnak adták a kilincset. Földjeink darabonként elúsztak, kicsi gyermekeim egymás után elhaltak. Nyugasztalja őket a nagy Ég. Szerencse, hogy ártatlan lei- keim ezt a mi nagy nyomorúságunkat meg nem érték. Még betevő falatot se tudnék a szájukba adni. Ezelőt öt ével házunkra is megütötték a dobot. A falu közepén levő legszebb házból idekerültem. Igazán úgy jártam, mint a biblia beli Jób: elvesztettem javaimat, gyermekeimet. Még annyiban is hasonlít hozzá szomorú életem, hogy Jób feleségének szavait a saját uram mondta a fülembe: érdemes-e még élnünk. . . haljunk meg! A kisértő mondotta ezt vele, épen vele, aki pedig minden bajomnak a szerencsétlenségek mellett, fő okozója volt. Közben folyton hullata bőven köny- nyeit, hajtogatta szomorúan fejét, hogy lehetetlen volt meg nem sajnálni őt. De — tette hozzá •— ezt már nem érte el velem. Mindent elvesztettem az apai házból, de a régi bibliám megmaradt, uram, vele a jó Istenbe vetett hitem. Az Istent, ha megvert is, nem tagadom meg, nem soha! Az ő igéje az egyetlen megmaradt kincsem. Beszéde ezután teljesen belefult a sírásba. Meg úgy is elmondta, ami szivét különösen nyomta. Én vigasztalni próbáltam, néhány szóval, hogy ilyeformán a legdrágább kincse mégis megmaradt, mert aki Istenben bízik, az meg nem szégyenül. Ha elveszett is háza. mindene itt a földön, majd lesz tökéletesebb háza Istennél, nem köböl épített. Mikor elbúcsúztunk kifelé mentünk az utón a határba, ahol verejtékező kaszások előtt rendre dűlt az arany kalász, megszólal utitársam, az aggastyán : Igaza van Zsuzsa húgomnak, aki távol rokonom is. Nagy szerencsétlenségek érték őket Isten bölcs akaratából, de a legnagyobb szerencsétlenség még is az ő bűnös életük volt reájuk Nem dolgozni, jól élni, viga- dozni ehez értettek ők urával együtt. Sok áttivornnyázott éjszakáról szólhatna az a ház, amely ma már nem az övék. Addig, mig szórták a vagyont volt jóbarát, koma, rokon, mikor meg elfogyott magukra maradtak. Nem a bibliabeli Jóbhoz hasonlít Zsuzsa húgom sorsa, hanem a tékozló fiúéhoz. Mig jól mont dolguk ő se tudta, hogy apja bibliájával egy házban lakik. Annyiban különbözik urától, hogy mig őt e csapások észretéritették, addig, az még most se ismeri be, hogy vétkezett az Ég ellen és önmaga ellen. Zsuzsa húgomnak nyújt enyhülést az életkönyve, amint látszik a bocsánat reménye is ott van hányatott lelkében, addig ura még mindig a régi utat járja. Ugy-e LJrambátyám, folytattam én — milyen nagy áldás ennek a szegény. mindenét elveszített Zsuzsa néninek a bibliája ami apjáról maradt rá, de igazi áldás akkor lett volna, ha I még a falu közepén levő, cseréptetős zsalugáteres házban megtalálta volna. Akkor nem került volna a falu végi házba. De milyen sokan vannak ■«kik a falu közepén levő szép házakban { a lom között tartják az áldás forrását : At életkönyvét . . akik csak akkor találnak rá, mikor egy életet elveszítettek. . . milyen sokan vannak, akik sohasem találnak rá, mint Barna Károly a sirva panaszkodó Zsuzsa néni elzüllött férje ? ! Fábián Imre. sserctet által nem mu= tatjuk meg hitünket, ott bisonu- nual nincs is hit, csupán csalóka alom a hitről. (Luther.) A világháború eseményei. Ellenségeink lépten-nyomon hangoztatják, hogy addig nem kötnek velünk békét, mig Németországot katonailag össze nem Toppantják. Mert úgy mondják, a háborút hódítási szándékból mi idéztük fel. Erre a nap-nap után hangoztatott hazug- í Ságokra most aztán a maga igazában I megfelelt az uj német kancellár, dr. Michaelis. Magyarán mondva elleneinkre ráteritette a vizes lepedőt. Leleplezte a nagy világ előtt azt a tényleg létező megegyezést, amelyben a cár biztositotta Éranciaországnak i Elzászt - Lotharingiát, az 1790-iki határmegállapitás szerint, mely megegyezés nagyszabású hóditó terveket foglal magában Németország és Törökország rovására. A francia miniszterelnök megpróbálta ugyan cáfolni a kancellár leleplezéseit, nyilatkozatainak lényege azonban egyenes megerősítése a tényeknek. A német kancellár világra szóló leleplezésének következménye minden bizonnyal, hogy az angol miniszter- elnök legutóbb tartott' parlamenti beszédjében már olyan ember benyomását teszi, ki ingadozni érzi lába alatt a földet. Az -a hivalkodó hang, mely eddig kétségtelennek hirdette a győzelmet, letompult. Az oroszok galíciai és bukovinai katasztrófája, az angol offénziva kudarca Flandriában az angol miniszterelnököt is gondolkodóba ejtették. Kelet-Galiciában megindult hadműveleteink meglepő gyorsan haladnak előre. Egyik napról a másikra hallunk jelentősebb eseményeket, amelyek az oroszoknak kilátástalan menekülését eredményeznek. Galíciát megtisztítottuk az ellenségtől s most folyik teljes erővel Bukovina megtisztítása úgy, hogy a monarchia területéből rövid időn belül egy csepp sem lesz orosz kézen. Ma már seregeink kelet felé átlépték az orosz határt, Csernovicz ismét a kezünkben. Egyelőre Bukovinától délre a román fronton érnek el ellenségeink helyi sikereket és nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy valamiképpen befolyásolhassák a bukovinai eseményeket. Itta Susita és a Putna között elterülő pár kilométerre visszavittük állásainkat azonban a román-orosz sereg nem képes kiaknázni az itt számára esetleg nyitva álló előnyöket és remélhető, hogy az északról Bukovinából jövő nyomás hatása alatt ezen a területen is hamar változás áll be a mi javunkra. Ezek a kis sikerek nem akadályozták meg csapatainkat abban, hogy Bukovinának majdnem háromnegyed részét sikerült kiragadnunk az idegen uralom alól. Nyugaton ismét megkezdődött a nagy harc. A flandriai (Belgium) csata ismét teljes erővel tombol. Az angol repülőgépek már napok óta dolgoztak a német állások földerítésén Azonban már az eddigi eredményekből is megállapítható az, hogy a német front megingathatlak hogy az angoloknak és franciáknak ez újabb erőfeszitése és majdan kudarca a mi győzelmünket érleli meg. A buvárhajóharc eredménye az utóbbi hét alatt jóval felülmúlta
