Harangszó, 1917

1917-01-14 / 3. szám

Vili. évfolyam.

1917. január 14

3. szám.

Előfizetési ára 35 számra közvetlen küldéssel 3 K 60 f, csoportos küldéssel 3 K. Kéziratok QYÉKÉNYES-re (Somogy megye), előfizetési dijak a HARANQSZÓ kiadóhivatalának KÖRMEND-re, reklamációk SZENTGOTTHÁRD-ra küldendők. Előfizetést elfogad minden ev. lelkész és tanító.

TARTALOM: Vargha Gyuldné: A le helyed. (Vers.) — Németh Károly: Jézus dicsősége. — Különb nemzedéket. — Az imádkozó i nther — Aranykalászok az élő hit mezeiéről — Pártoljuk a külmissziót. — Kapi Béla: A kötelesség útja. (Elbeszélés.) — A világháború eseményei. — Gyermek-világ. A megszökött gombóc. — Ország-Világ. — A Harangszó perselye.

A te helyed.

Hová az Isten állított,

Bizonnyal az a te 'helyed,

Csak ott lehet O paizsod,

Csak ott lehet mindig veled, Áldást ha kíván adni rád,

A földön szerte nem keres, * Csak ott keres a helyeden,

És jaj neked, ha az üres!

ÁlId meg hát híven helyedet, Akármi súlyos a kereszt,

S ha tűz próbálja hitedet,

Ne óhajtsd elkerülni ezt.

S ne nézz sóvárgva másfelé, Ha tán helyed igénytelen, Dicsérd az Istent épen ott,

Ez elrejtett, kicsiny helyen.

Amit mulasztasz, úgy lehet Elhagyván a magad helyét,

Az tán áldástól fosztja meg Istennek egy más gyermekét. " Gondold meg jól a te helyed Te töltheted be, senki más,

Az Úr rád bízta s Ő vele Tiéd lesz majd a számadás.

Fogadd naponkint e helyet, Mint Istened ajándokát.

Ne szöjj magad más terveket Add őket mind az Úrnak át. Győzelmet akkor ád csupán, Imád csak úgy hallgatja meg Ha mint az ö hü harcosa,

El nem hagyod az őrhelyet.

Halálodig légy hü s igaz,

Úgy nyersz majd égi koronát. Benned az Úr, ha hü maradsz Megdicsöitheti magát.

Örvendve töltsd be tisztedet, Boldog reménnyel várd Urad, Hadd lássák azt meg mindenek, Hogy Ő békét és üdvöt ad.

S ha majd Királyod megjelen, A földön szerte nem keres, Csak ott saját kis helyeden,

S örvendve látja: nem üres. Óh boldog nap számodra az,

Ha itt helyedben megtalált, Magával visz a mennybe föl,

S a trónon néked helyet ád. Németből : VARGHA GYULÁNÉ.

Jézus dicsőségé.

Irta: Németh Károly.

Vizkereszt után 2. vasárnap.

Jézusnak földi életét az apostoli hitvallás öt szóban foglalja össze: született, kinzatott, megfeszittetett, meghalt és eltemettetett. Ha temetőbe járva egy régi sirkövön olvasnád ezt az öt szót, mernéd-e gondolni, hogy a néma hant alatt égy olyan embernek teste porlad, kinek neve: »a di- • csőség ura« ? Azt hiszem, mélyen megrendülve állnál a kő előtt s azt mondanád, hogy nem lehet az emberi élet hiábavalóságát, nyomorúságát komorabban kifejezni, mint abban az öt szóban.

Jézus földi élete valóban szegény volt — ha a mindennapi használatban szokásos mértéket alkalmazzuk reá. Jászol a bölcsője, keresztfa a halálos ágya. Ami közben volt: az