Harangszó, 1917

1917-06-03 / 17. szám

132 HAKANUSZO 1917. junius 3. A jó Isten áldja meg érte, Gá­bor s az ö áldásával járjanak! — rebegé Boldogné reszkető ajakkal, könnyes szempillával. Sötét felhősáv csúszott a fényes teli holdra, homályba borult a csen­des utca. Úgy is tán azért rejtőzöd el a hold világitó fényével, hogy a kiengedett könnyek patakja látatlanul szabadabban folyhasson, amint elin­dult az aggódó, rettegő szívek leg­féltettebb reménységeivel tova vágtató kocsi. . . . Folytatjuk. Jegyezzünk hadikölcsönt! A hadiköcsön vitéz katonáink fegy­verrel, ruhával és élelemmel való ellátására kell. Három éve lesz, hogy ellenségeink minden oldalról ránk támadtak, hogy elfoglalják földünket. Hős harcosaink visszaverték a túlerő támadásait, most már ők állanak majd mindenütt az ellenség földjén. Ha országunkat az ellenség támadásától sikerült megvédenünk, azt elsősorban katonáink vitézségének, de jórészben magunknak, itthonmaradottaknak is köszönhetjük, mert a katonák ruhá­jához, élelméhez, a fegyverekhez mi adjuk a pénzt. A hadikölcsönért kért pénzt az államnak adjuk kölcsön, az állam pedig mi magunk vagyunk, szomszédaink, honfitársaink, mind­azok, akik Magyarországon élnek. A kölcsönt nem adjuk ingyen, hat szá­zalékos kamatot kapunk utána, tehát jobban járunk, ha pénzünket az ál­lamnak kölcsönözzük, mintha takai ék­pénztárba tennők. Háború előtt az állam külföldről kapta a szügséges kölcsönöket, de oda is fizette a ka­matokat. A mi kamatfizetésünkkel tehát idegeneket, ellenségeket gazda­gítottunk. Ha azonban mi jegyezzük a hadikölcsönt, úgy az állam nekünk fizeti a kamatot és igy a pénz az országban marad. Ha valakinek pénzt adunk, úgy Írást kérünk róla. Az állam szintén Írást ad a kölcsönről és ezt nevezzük hadikölcsönkötvény- nek. A kincstár nyugtatja a hadi- kölcsönkötvénnyel, hogy a pénzt kölcsönkapta és kötelezi magát arra, hogy a hatos kamatot félévi részle­tekben fizetni fogia. Aki a magyar nemzet sorsát szivén viseli, az hadikölcsönt jegyez ! A HARANGSZÓ perselyébe be­folyó pénzen ingyen példányokat kül­dünk táborba, kórházakba. Adakozzunk néhány fillért erre a célra! Egy kis konyhakertészet. A márciusi konyhakertészeti teen­dőket ismertetető cikkecském megje­lenése után hozzám érkezett kérde- zősködésekből azt látom, hogy alkal­mas kertészeti kézikönyvekről és a konyhakerti vetésforgóról is szüksé­ges lesz itt egyetmást elmondani. Akik a kertgazdaságot belterjesen akarják folytatni, azoknak leginkább ajálhatom dr. Farkas Mihály »Ma­gyar kertészköny« cimü müvét, (ára 4 kor.) Ez a kitűnő könyv nemcsak a konyhakertészettel, hanem a gyü­mölcs-, virág- és disz- kertészettel is foglalkozik. Minden kertészeti ter­méknek megmondja egyúttal orvosi, egészségtani hatását is. A könyv függelékében havi csoportosításban találjuk az összes kertészeti teendőket. Kisebb Útmutató könyvecskéket adtak ki Mauthner budapesti és Mühle Árpád temesvári nagykereskedők, kik vevőiknek ingyen küldik azokat Sokat tanulhatunk végül a földmi- velésügyi minisztérium kiadásában »Kertészet« c., havonként kétszer megjelenő folyóiratból is, melyet az összes községek kötelesek járatni s melyet a lelkész! hivatalok is. (nem névre szólóan) évi 2 koronáért kap- nak. Magánegyéneknek évi 10 koro­náért küldik. Kiadóhivatala; Schmidt Sándor könyvnyomdája, Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utca 3. A konyhakerti,vetésforgóról azért is meg akarnék emlékezni, mert arról még némelyik kertészeti kézikönyv is könnyen félreérthető dolgokat mond. Mauthner kátéja pl. azt mondja: »A legegyszerűbb, ha a konyhakert egyik felét évente megtrágyázzuk és abban első évben kelt, káposztát, zellert, paradicsomot, hagymát, borsót, babot, sat. vetünk.« Ezt a tanácsot pl. a borsónál ugyanez a könyvecske maga cáfolja meg, mikor ezt mondja : Fris­sen trágyázott földben zöldjére nézve buján nő ugyan, de kevés hüvelyt fa­kaszt és könnyen ellepi a ragya.« Az ilyen kettős forgót, mikor a kertnek egyik része trágyázott, a má­sik trágyázatlán, semmiképpen nem ajánlhatom. A növények trágya-igénye szerint a konyhakertet hármas forgóra kell osztanunk: az egyik szakasz idei trágyás, második tavaly trágyáztatott, a harmadik két évvel ezelőtt. Ezen a forgón kívül esik rendesen a kert két vége, melybe az évelők kerülnek (spárga, rhebarbara, szamóca, sóska, torma, fűszer-növények stb. I. Az első szakasz tehát az idei friss trágyás rész (lehetőleg ősszel felásva és megtrágyázva). Ebbe a szakaszba kerülnek azok a növények, melyeket leveleikért és gyümölcseikért termesztünk (káposzta, saláta, karfiol, kel, spenót; paradicsom, dinnye, tök, uborka). A csemege-kukoricát is ide tehetjük, illetve azzal valamely spenót, vagy saláta ágyat ültethetünk körül, hogy ezek a növények fel ne magoz­zanak. Ugyanebbe a szakaszba kerülnek 1918-ban azok a növények, melyek­nek termése a földben van (petre­zselyem, sárgarépa, cékla, hagyma­félék, gumósok). 1919-ben pedig ezek helyére jönnek a hüvelyesek (bab, borsó, lencse). II. A második szakasz a mull év­ben volt trágyázva. Ebbe jönnek az idén a hagyma-félék, gumósok, petre­zselyem, sárgarépa, cékla. Ezek helyét 1918-ban a bab és borsó fogjalja el. 1919-ben újra friss trágyázás^ kap ez a szakasz a leve­leikért és gyümölcseikért termesztett növények számára. III. A harmadik szakasz a legso­ványabb föld, mely már ezelőtt két évvel volt trágyázva. Ide jönnek az idén a hüvelyesek (bab, borsó, lencse). Ezeknek azért nem volna jó friss trágya, mert akkor nagyra fejlődnek ugyan a növények szárai, de hüve’yt nem sokat növelnek. Ha éppen igen rossz erőben van ez a szakasz föl­dünk, akkor azt javíthatjuk fa-hamu- val, nem pedig friss trágyával. A fa­hamu különben a hagyma-félék alá is jó. Ezt a szakaszt 1918 őszén friss trágyával újra megjavítjuk a levele­ikért és gyümölcseikért termesztett növények alá. Ezeket 1919-ben a hagyma-félék és gumósok váltják fel. Látható tehát, hogy a konyhaker­tet a trágya-igények szerint kell fel­osztanunk és nem lehet csak úgy gondolom formán trágyáznunk, illetve ültetnünk. Április havában már a legtöbb konyhakerti növényt el kell ültetni. Azonban a paradicsommal papriká­val uborkával, spárga-tökkel, dinnyé­vel kivételt teszünk, mert azok ké­nyesek s a hideg földben különösen a kabak-félék magvai könnyen kite­jesednek. Ilyenkor aztán a magkeres­kedőt, vagy a magot szoktuk okozni, pedig magunk vagyunk a hibásak Az említett növények még májusban sem késnek el. Egy kérdezősködésre részletesen megírtam a dinnye termesztés mód-

Next

/
Thumbnails
Contents