Harangszó, 1917
1917-06-03 / 17. szám
132 HAKANUSZO 1917. junius 3. A jó Isten áldja meg érte, Gábor s az ö áldásával járjanak! — rebegé Boldogné reszkető ajakkal, könnyes szempillával. Sötét felhősáv csúszott a fényes teli holdra, homályba borult a csendes utca. Úgy is tán azért rejtőzöd el a hold világitó fényével, hogy a kiengedett könnyek patakja látatlanul szabadabban folyhasson, amint elindult az aggódó, rettegő szívek legféltettebb reménységeivel tova vágtató kocsi. . . . Folytatjuk. Jegyezzünk hadikölcsönt! A hadiköcsön vitéz katonáink fegyverrel, ruhával és élelemmel való ellátására kell. Három éve lesz, hogy ellenségeink minden oldalról ránk támadtak, hogy elfoglalják földünket. Hős harcosaink visszaverték a túlerő támadásait, most már ők állanak majd mindenütt az ellenség földjén. Ha országunkat az ellenség támadásától sikerült megvédenünk, azt elsősorban katonáink vitézségének, de jórészben magunknak, itthonmaradottaknak is köszönhetjük, mert a katonák ruhájához, élelméhez, a fegyverekhez mi adjuk a pénzt. A hadikölcsönért kért pénzt az államnak adjuk kölcsön, az állam pedig mi magunk vagyunk, szomszédaink, honfitársaink, mindazok, akik Magyarországon élnek. A kölcsönt nem adjuk ingyen, hat százalékos kamatot kapunk utána, tehát jobban járunk, ha pénzünket az államnak kölcsönözzük, mintha takai ékpénztárba tennők. Háború előtt az állam külföldről kapta a szügséges kölcsönöket, de oda is fizette a kamatokat. A mi kamatfizetésünkkel tehát idegeneket, ellenségeket gazdagítottunk. Ha azonban mi jegyezzük a hadikölcsönt, úgy az állam nekünk fizeti a kamatot és igy a pénz az országban marad. Ha valakinek pénzt adunk, úgy Írást kérünk róla. Az állam szintén Írást ad a kölcsönről és ezt nevezzük hadikölcsönkötvény- nek. A kincstár nyugtatja a hadi- kölcsönkötvénnyel, hogy a pénzt kölcsönkapta és kötelezi magát arra, hogy a hatos kamatot félévi részletekben fizetni fogia. Aki a magyar nemzet sorsát szivén viseli, az hadikölcsönt jegyez ! A HARANGSZÓ perselyébe befolyó pénzen ingyen példányokat küldünk táborba, kórházakba. Adakozzunk néhány fillért erre a célra! Egy kis konyhakertészet. A márciusi konyhakertészeti teendőket ismertetető cikkecském megjelenése után hozzám érkezett kérde- zősködésekből azt látom, hogy alkalmas kertészeti kézikönyvekről és a konyhakerti vetésforgóról is szükséges lesz itt egyetmást elmondani. Akik a kertgazdaságot belterjesen akarják folytatni, azoknak leginkább ajálhatom dr. Farkas Mihály »Magyar kertészköny« cimü müvét, (ára 4 kor.) Ez a kitűnő könyv nemcsak a konyhakertészettel, hanem a gyümölcs-, virág- és disz- kertészettel is foglalkozik. Minden kertészeti terméknek megmondja egyúttal orvosi, egészségtani hatását is. A könyv függelékében havi csoportosításban találjuk az összes kertészeti teendőket. Kisebb Útmutató könyvecskéket adtak ki Mauthner budapesti és Mühle Árpád temesvári nagykereskedők, kik vevőiknek ingyen küldik azokat Sokat tanulhatunk végül a földmi- velésügyi minisztérium kiadásában »Kertészet« c., havonként kétszer megjelenő folyóiratból is, melyet az összes községek kötelesek járatni s melyet a lelkész! hivatalok is. (nem névre szólóan) évi 2 koronáért kap- nak. Magánegyéneknek évi 10 koronáért küldik. Kiadóhivatala; Schmidt Sándor könyvnyomdája, Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utca 3. A konyhakerti,vetésforgóról azért is meg akarnék emlékezni, mert arról még némelyik kertészeti kézikönyv is könnyen félreérthető dolgokat mond. Mauthner kátéja pl. azt mondja: »A legegyszerűbb, ha a konyhakert egyik felét évente megtrágyázzuk és abban első évben kelt, káposztát, zellert, paradicsomot, hagymát, borsót, babot, sat. vetünk.« Ezt a tanácsot pl. a borsónál ugyanez a könyvecske maga cáfolja meg, mikor ezt mondja : Frissen trágyázott földben zöldjére nézve buján nő ugyan, de kevés hüvelyt fakaszt és könnyen ellepi a ragya.« Az ilyen kettős forgót, mikor a kertnek egyik része trágyázott, a másik trágyázatlán, semmiképpen nem ajánlhatom. A növények trágya-igénye szerint a konyhakertet hármas forgóra kell osztanunk: az egyik szakasz idei trágyás, második tavaly trágyáztatott, a harmadik két évvel ezelőtt. Ezen a forgón kívül esik rendesen a kert két vége, melybe az évelők kerülnek (spárga, rhebarbara, szamóca, sóska, torma, fűszer-növények stb. I. Az első szakasz tehát az idei friss trágyás rész (lehetőleg ősszel felásva és megtrágyázva). Ebbe a szakaszba kerülnek azok a növények, melyeket leveleikért és gyümölcseikért termesztünk (káposzta, saláta, karfiol, kel, spenót; paradicsom, dinnye, tök, uborka). A csemege-kukoricát is ide tehetjük, illetve azzal valamely spenót, vagy saláta ágyat ültethetünk körül, hogy ezek a növények fel ne magozzanak. Ugyanebbe a szakaszba kerülnek 1918-ban azok a növények, melyeknek termése a földben van (petrezselyem, sárgarépa, cékla, hagymafélék, gumósok). 1919-ben pedig ezek helyére jönnek a hüvelyesek (bab, borsó, lencse). II. A második szakasz a mull évben volt trágyázva. Ebbe jönnek az idén a hagyma-félék, gumósok, petrezselyem, sárgarépa, cékla. Ezek helyét 1918-ban a bab és borsó fogjalja el. 1919-ben újra friss trágyázás^ kap ez a szakasz a leveleikért és gyümölcseikért termesztett növények számára. III. A harmadik szakasz a legsoványabb föld, mely már ezelőtt két évvel volt trágyázva. Ide jönnek az idén a hüvelyesek (bab, borsó, lencse). Ezeknek azért nem volna jó friss trágya, mert akkor nagyra fejlődnek ugyan a növények szárai, de hüve’yt nem sokat növelnek. Ha éppen igen rossz erőben van ez a szakasz földünk, akkor azt javíthatjuk fa-hamu- val, nem pedig friss trágyával. A fahamu különben a hagyma-félék alá is jó. Ezt a szakaszt 1918 őszén friss trágyával újra megjavítjuk a leveleikért és gyümölcseikért termesztett növények alá. Ezeket 1919-ben a hagyma-félék és gumósok váltják fel. Látható tehát, hogy a konyhakertet a trágya-igények szerint kell felosztanunk és nem lehet csak úgy gondolom formán trágyáznunk, illetve ültetnünk. Április havában már a legtöbb konyhakerti növényt el kell ültetni. Azonban a paradicsommal paprikával uborkával, spárga-tökkel, dinnyével kivételt teszünk, mert azok kényesek s a hideg földben különösen a kabak-félék magvai könnyen kitejesednek. Ilyenkor aztán a magkereskedőt, vagy a magot szoktuk okozni, pedig magunk vagyunk a hibásak Az említett növények még májusban sem késnek el. Egy kérdezősködésre részletesen megírtam a dinnye termesztés mód-
