Harangszó, 1917

1917-04-20 / 16. szám

1917. május 20 HARANQSZÖ 125 gával szemben. Bizony, édes Szüleim, én aki kevéssel ezelőtt még az eke­szarvát fogtam, most ilyen gondola­tokkal markolom a puskát. Valahány­szor elsütöm a fegyveremet mindig haza gondolok, hogy az otthonomat védem, fehér falu kis házunkat s az előtte mosolygó virágos kertecskét, de legelőször édes szüléimét és ked­ves testvéreimet. Mindezeknek az összessége állított engem ide és ez adta kezembe a puskát, ez irányítja minden golyómnak az útját. Én miattam édes Szüleim, sohase búsuljanak, inkább legyenek büszkék a fiukra. A maguk fia azok közé a hősök közé került, a kikről a fonók­ban hosszú téli estéken mesélnek; a maguk fia hazaszeretettől kipiiult arccal áll a nemzetek szeme előtt és izmos vállára vette édes hazánk gondját. Tudják-e édes szüleim, hogy most már maguk sem közönséges szülők, hanem egy magyar hősnek a szülei. Az pedig nagy dolog, akár életben maradok, akár itt maradok a csatatéren. Akkor kellene busulniok, ha kerülném a veszedelmet, ha gyáva lelkülettel csak azt keresném, hogyan vonjam ki magam a terhes feladatok alól. Édes hazánkat épen őseik soha meg nem rettenő bátorsága és áldo­zatkészsége őrizte meg ezer éven át. Most készülünk a második ezer évre. És amikor most a második ezred év megalapozásában én is részt veszek, kérem önöket kedves jó Szülőim ne tépelődjenek, ne aggódjanak én éret­tem. Nem illik a tehetetlen fájdalom és sopánkodás a magyar katona szü- ! leihez. Űzzék ki szivükből a szomo­rúságot és gondolkodjanak ugv, mint a hősök szüleihez méltó. Mondják, hogy a szenvedés megnemesiti, meg­tisztítja a szivet és közelebb visz az Istenhez Ha az Ur kér tőlünk vala­mit, örömmel kell azt oltárára ten­nünk áldozatul. Édes szüleim is már csak tegyenek oda engem áldozatul kész lélekkel az Ur oltárára, ez lesz a legdrágább és legszentebb áldozat­juk, hiszen a maguk vérét adják és a maguk szivéből szakítanak ki egy darabot. Nyugodjanak meg azért Isten ^ szent akaratában, ha esetleg halálom hírét hallják. Ezzel Uten velük és velem is. Ezerszer csókolja mindnyá­jukat szerető fiaik Szuli Károly. II. A tábori lelkészek mellett maguk » a katonák is többször azzal a ké­réssel fordulnak hozzánk, hogy küldjük nekik lapunkat. Legutóbb ezt a levelet kaptuk: Nagytiszteletü Uram! Mi evangélikus katonák, kiknek a nevében irok, nagy szükségét érezzük, hogy mint más hitteleke- zetüek több tele egyházi lapot kapnak, mi ellenben nem. Tudóin hogy ilyenféle lapok, iratok a mi egyházunk kiadásában is megje­lentek. Azon alázatos kéréssel for­dulok Önhöz, hogy ha lehet nekünk is ilyesmit küldetni méltóztassék. Evangélikus lelkész itt nálunk nincs, a .reformátust a napokban áthelyezték, igy nincs kitől kérni. A katholikns vallásnak kapnak ilyenféle lapokat, mint például „A Szív“ „Miskolczi Katii. Tudósító“ slb., meg az „Uj lap“. A református emberek a „Református katonák lapját“ kapják. Mi bármelyiket szí­vesen olvassuk, különösen az utób­bit, de különösen a vadon ojtozi hegyek közt mindentől, mindenkitől aki kedves elszakítva, nagyon jó lenne, ha mi is azt mondhatnánk, mint a református emberek kiál­tottak fel, mikor az ő első lapjuk megjött; hála Istennek egyszer már ez is van! Kérésem teljesítését és figyelembe vételét még egyszer kérve marad­tam a Nagytiszteletü Urnák aláza­tos tisztelettel Koncsok Sándor honved tizedes. M. kir. II 313. honv. gy. géppuskás század. Tposta 640. * Úgy érezzük, ebben a levélben nemcsak kérés, hanem vád is van ellenünk, itthon levő evangélikusok ellen, hogy a katonáink lelki szük­ségletéről való gondoskodásban mi vagyunk az utolsók. Mi a kérést nem tudjuk megta­gadni, de olvasóinkat is kérjük, ne hagyják ezt a kötelességet csak magunkra és egy-két áldozatkész hívünkre, hanem tekintve ezt a fontos ügyet, mindenki a maga kötelességének is. Tehetsége szerint adakozzék lapunk terjesztésére. Gondolj a honvédekre! Ha felkelsz a jó ágyadból És este mielőtt alszol, Mondj azokért is egy imát, Kik védik a hon határát: Gondolj a hős honvédekre! Kiket megtép a fergeteg, Kik érettünk ott szenvednek; Minden nap gondolj azokra, Akikre nem vár jó szoba: Gondolj a hős honvédekre 1 Ha munkában kedved lankad Ez ismét uj erőt adhat; Meggondolod, hány küzdelmen Termett csak meg a győzelem: Gondolj a hős honvédekre! Ha kacaj kél az ajkadon, Ne mutogasd ma még nagyon. Igaz öröm csak akkor lesz, Ha a harcnak majd vége lesz ; Gondolj a hős honvédekre! Évek után majd unokák Hősök tettit, ha elmondják, A kezüket összetéve, Áldást mondva, áldást kérve Gondolnak a honvédekre. VÁNDOR. Pünkösdi üzenet. Saját rendelkezésre : Ev. nöegylet Gyékényes 150; Varga Jó­zsef ev. lelkész Sárvár, Ev. nőegylet Felsö- szakony 100 — 100; Ev. egyházközség So- morja, Németh Károly ev. lelkész Lébény 50—50; Ev. ifjúsági könyvtár Nagyszombat 25; Síkos Gyula ev. lelkész Zalagalsa, Fuhr­mann Lajos ev. tanító Kula 20 20 ; Csep- icgi Erzsébet Csönge 15; Varga József Répcejánosfa 10; Kovács Denesné-Mihályi 5; Iglói ev diakonissza nőegyesUlet 2; Rothfuchs jánösné Tokaj 1 példány. Szabad rendelkezésre : Özv. Mesferházy Ödönné Mesterháza, Iglói ev. diakonissza hőegyesület 100—100; Rothfuchs JárosnéTokaj, ÁlsórőnököO 50; Kovács Denesné Mihályi 6 példány. Pénzadomány: Ráth Arnold Budapest 10 K, Bolla Sán- dorné Nagyköcsk, Vajda Károlyné Nagy- köcsk 2—2 K. Olvassátok a bibliát. Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kinő« Tanyát a sátán ütött ott, Do Isten nem lol hajlékot. Május 20. vasárnap, Efez. lev. 4, 1-6. 21. hétfő, „ 4, 7-14. 22. kedd, 4, 15—21. 23. szerda, „ 4, 22-32. 24. esiitört., Pliil. 3, 15-21. >» 25. péntek, Apóst. csel. 1, 13 - 20 2ö. szombat, „ 1. 2! 26 V 27. vasárnap, „ 2, 1-13. 28. hétfő, 2, 14-21. 29. kedd, 2, 22-28. 30. szerda, 2, 29-36 31 csütört., „ 2, 37-41. Junius 1. péntek, „ 2, 42-47. • 2 szombat, Hezekiel 36, 22-28. Bécsi evang. Iheol. hallgató kilenc évi házitanítói gyakorlattal, német, magyar, francia és cseh nyelvisme­rettel a július- szeptemberi nagy szün­időre nevelői állást keres. Ajánlatok Karl Richter Wien, 18 Bzk. Hilde- brandgasse 39, 2,19 címre küldendők. Adakozzunk a Harangszó terjesztésén) I

Next

/
Thumbnails
Contents