Harangszó, 1916
1916-12-17 / 40. szám
318 HARANQSZÓ 1916. december 17. Nagyköcsk 80 f, G. A. Székesfehérvár, özv. Czirók Ferencné, Horváth Istvánné, Király Istvánné Nagyköcsk 60—60 f, Király Sán- dorné Nagyköcsk, özv. Sebestyén Mihályné Nagyköcsk 20—20 f, Simon István Székes- fehérvár 10 f. Nádasdon „Karácsonyi üzenetére adakoztak: özv. Nagy Sándorné, Nagy Vilma, ifj. Csapó Jánosné, ifj. Farkas Józsefné, Mesterházy Imréné 1—1 K, Csapó István 60 f, Csapó Regina, özv. Csapó Sándorné, öreg. Kovács Józsefné, Péter Eszter, Sza- kály Györgyné, ifj Csapó Mihályné, Koz- mits Istvánné 50—50 f, ör. Farkas Józsefné 48 f, Szakály Eszter, Szabó Józsefné, Simon János, Horváth Szidi, Gál Ilonka, Csapó Jenő, Baján Eszter, Kozmits Lujza, Kozmits Borcsa, Szabó Irma, Károlyi Mihályné, Markó Eszter, Szabó Ignácné, Tóth istvánné, Polgár Jánosné, Lukics Pálné, Jóna Józsefné, Károlyi Lajosné, Kozmits Györgyné, Nagy Józsefné, Tóth Jánosné, özv. Szabó Józsefné, Baján Jánosné, Póczek Sándor 40—40 f, Póczek Dezső, Szabó Teréz, Szabó Ferencné 30—30 f, Somogyi Ilka, Szabó Vilma, Gál Róza, Markó Ilonka, Mihályi Juli, Mihályi Sándor, Mihályi Szidi, Kozmits Dezső 20—20 f, Kalamár Sándor, Szabó Bálint, Horváth Lidi, Földes Kálmán 10—10 f. Nagygeresden „Karácsonyi üzenet“-re adakoztak: Kotsis Sándor 2 K, Krausz Sándorné, Várallyay Sándor, Várallyay János, Szarka Károlyné, Jakab Klárika 1—1 K, ifj. Mesterházy Sándor 80 f, Sári József, Bakó Pál 50—50 f, Velekai József 40 f, Varga Jánosné, Ágoston Józsefné 30—30 f, Halász János, Sári Istvánné, Mogyorósi Lajos, Mór Sándor, Köncöl István, Horváth Ferenc 20—20 f, Pethő Jánosné 10 f. A világháború eseményei. Közeledik a tragédia végső kifejlete, a katasztrófa. Az aljasság és hitszegés képviselője az antantban, a nagyralátó, de az eszközök dolgában sem válogatós Románia a bünhödés stádiumába került. Elveszi méltó büntetését. Könnyű szerrel s tiltott utakon akart hódítani s ime odajutott, hogy végső szorultságában kénytelen fünek-fának könyörögni segítségért. A segítség késik s úgy látszik nem is fog megérkezni, mig végre bekövetkezik a jól megérdemelt bukás, a tragédia katasztrófája. Azonban e katasztrófa méltó büntetése, lesz áz antantnak is, mely lelketlen módon ugratja bele a kisebb népeket a háborúba s bukásuk után ott hagyja őket a kapufélfánál Küzdelem az oláhok és oroszok ellen. December első napja óta Oláhországot állandó veszedelem fenyegeti. Vakmerő hódításra küldött seregeit napról napra űzik, verik, hajtják. Az Argesul mellett véres vereség érte az oláh sereget. Két nappal később Mackensen dunai hadserege a Pitesti- Qyurgyevó-vonalon a román sereg egyik csoportját átvetette a Neazlovon, amire azután bekövetkezett Bukaresttől északnyugatra Tarjovist elfoglalása. Ezzel egy időben dunai hadseregünk 35 ágyút, egy másik hadosztályunk 13 lokomotivot és sok sok vasúti kocsit zsákmányolt. A foglyok száma ugyanekkor 8000-re emelkedett. Az Orsovánál és Turn- Szeverinnél elvágott román csapatok a sok hajszában szétszóródtak. A dunai ut Orsovától Konstanzáig szabaddá lett. Hogy pedig az orosz kiadós segítségben ne részesíthesse az oláhokat, arról kellőképpen gondoskodtak Arz és Kövess hadseregei az Erdős-Kárpátokban, ahol több fontos hegycsúcsot visszahódítottak. Sósmező és Tölgyes között, ahol az oroszok kaput akartak törni Erdélybe, hogy elözönöljék a magyar földet, minden támadásuk meghiúsult. December 6-án hozta hírül a hivatalos értesítés, hogy Bukarestet, az oláhok fővárosát vitéz seregeink elfoglalták, s ugyanakkor hatalmunkba került Ploesti is. Ezt megelőzte a román front áttörése Kampolung- Targoviste és Qaesti között, ami kétségessé tette azon román sereg helyzetét is, mely Szinajánál állott. Ezen áttörés utat nyitott a mi csapatainknak a Predeál és Bukarest között levő vasútvonalhoz. Ennek folytán az oláh fővárost nem lehetett tovább tartani. Bukarest birtokunkba került gazdagságával s erősségével együtt. Ploesti petróleum-telepe és Szinaja, a román király üdülőhelye, a mienk lett. Falkenhayn hadserege nyugatról és észak-nyugatról közeledett a váröv felé. A román hadsereget csakhamar megtörte. Elfogott 106 tisztet és 9100 főnyi legénységet. Az ellenség megadta magát s Mackensen tábornagy bevonult hadseregével az oláhok fővárosába. A kormány Jászvárosba menekült. Az Orsovánál és Turn- szeverinnél elvágott csapat nyolcezer ember huszonnyolc ágyúval az Oltnál dec. 6-án letette a fegyvert Bányai Szívó Sándor ezredes kezébe, aki a román hadüzenet óta parancsnoka az orsovai haderőnek. Bukarest. Ploesti és Nyugat-Oláh- ország elfoglalása oly zsákmányt juttatott kezünkbe, hogy annak számbavétele hetekig eltarthat. Gabona, petróleum és muníció a zsákmány legbecsesebb része. De figyelmet érdemel az a belső harc is, amely a románok veresége folytán az antant- hatalmak körében megindult. Az angol válság, a francia kamara nyugtalansága, az olaszok elégedetlensége, az oroszok lanyhasága mind a román vereséggel áll kapcsolatban. A nagy offenziva bukása után az oroszok csak kisebb támadásokkal nyugtalanítják József királyi herceg frontját, de eredményt felmutatni nem tudnak. Az olaszok háborúja. Karszt vidékén kisebb ágyu-harc volt, melyet főképen Kosztanjevica ellen indítottak az olaszok. Annál nagyobb háborúság indult meg az olasz kamarában, ahol Bosselinak ugyancsak meggyűlt a baja a lármás szociálistákkal, akik a harctér eredményeivel sehogy sincsenek megelégedve. A nyugati harctérnek csak a flandriai szakaszán volt némi harci kedv. Az Ypern mellett angol járóőrök megközelítettek a német állásokat, de visszakergették őket. Dec. 6-án a franciák vissza akarták foglalni elhódított árkaikat, de a németek visszaverték őket. Az antant es a görögök. Az athéni utcai harcokban sok angol és francia esett el. Világossá lett, hogy a görög nép megelégelte az antantbeliek zsarnoki uralmát és garázdálkodását. A görög király maga állott a felszabadító mozgalom élére s Larissyánál átvette hadseregének főparancsnokságát, amire nem kis ijedelem támadt az antant köreiben s kétségbeesetten gondolnak azon eshetőségre, hogy a görög hadsereg Sarrail ellen fordul s a keverék hadsereget hátban támadja meg. Az ijedelmet fokozza Radoszlavov bolgár miniszter azon kijelentése, hogy Románia után Sarrail hadseregének megsemmisítése következik. Majd akkor megleckéztetik az álnok Veni- zeloszt is. Oroszország készülődése a háborúra. A Nordd. Alig. Ztg. írja: Oroszország akarta a háborút. Az 1914. év egész nyarát, sőt tavaszát is háborús előkészületekkel töltötte. Egymást érte a sok ellenőrző szemle, lósorozás és az élelmiszer- és hadi- szerbevásárlás. A kémek fokozottabb munkát fejtettek ki, az útlevelek kezelését megszigorították, sok idegen honost kiutasítottak s folytonosan sorozták a hadköteleseket. A polgár- mesterek már márciusban utasítást kaptak, hogy a szezonmunkások útlevelébe ne Írják bele, hogy az illető tartálékos katona. Ezek az útlevelek
