Harangszó, 1916

1916-06-04 / 12. szám

1916. junlus 4.

Harangszó.

95.

kulcsához. Másnap Bürgen (Borgo) is megtisztult a hanyathomlok menekülő ellenségtől. Csapataink átlépték a határt, s hátrább szorították az ott felállított határvédő olasz sereget. Vitéz hadseregünk a Sugana- völgytől északra elfoglalta a Burge- nig húzódó hegyhátat. A Val d’ Assá- tól nyugatra eső Campolongo páncélos erősség hatalmunkba került. Győzelmes csapataink május 24-én már mélyen bent olasz földön törtek előre az Arsiero és Asiago vidékén levő ellenséges állások ellen. Tüzérségünkkel szemben, mondják az olasz lapok, az olasz katonák szinte tehetetlenek. A Lainz-völgyben rengeteg veszteség érte a vitézül harcoló alpi- niket. Katonáink bámulatos kitartással, ügyességgel és bátorsággal győzik le a meredek hegyek, az uttalan utak nehézségeit és az elkeseredett ellenség mindenre kész védekezését. A háború szinterévé mindinkább az olasz föld lesz, bár Déltirolban a Valsugana megtisztítása is elég munkát ad vitéz csapatainknak. Itt két fontos csúcsot foglaltak el, a Civaront Burgentől délre és az Elter-csucsot. A gráci hadtest, mondja egyik jelentés, a szélvész gyorsaságával vívja ki győzelem után a győzelmet. Alighogy elfoglalt két tőpáncélvédőt Ar- sierótól északra, hatalmába kerítette az Assa-völgyön túl emelkedő hegyhátat. Az ellenség futva keresett menedéket. Az üldözők tüzelése megtizedelte megriadt katonáit. A futássá vált visszavonulásban az olaszoknak kétezerötszáz emberük került fogságba, négy ágyújuk, négy gépfegyverük és háromszáz kerékpárúk lett hadizsákmánnyá. A Posina felső völgyében egyik hadoszlopunk elfoglalta Bettalet, egy másik a Civaron-hegyet. Más csapataink pedig a 2145 m. magas Dima Undieire hatoltak fel. így uraivá lettünk a Brenta-völgynek.

Az olaszok szorongatott helyzetükben az oroszoktól várnak segítséget.

Francia harctér.

A franciák nem tudnak belenyugodni abba, hogy a németek elhódították a 304. számú magaslatot. Ismételt ellentámadásokkal igyekeznek azt visszahódítani, de minden siker nélkül. Ily kísérlet okozta május 21-én is véres vereségüket. Kilenc tisztjük és ötszáztizennyolc emberük fogságba került. Ugyanakkor a németek az angolokat is megleckéztették Givenchy en Gohelletől délnyugatra az angol állások több vonalát elfoglalták s nyolc tisztjüket és kétszázhusz egyéb katonájukat elfogták.

Másnap a franciák megismételték támadásukat a Mass jobb oldalán. Volt is némi sikerük. Gyalogságuk belekerült a németek első állásaiba. A dicsőség azonban nem tartott soká, a németek csakhamar kiverték őket. Május 23-án két helyen is siker koronázta a német hősiességet. A türingiai csapatok a Maastól balra elfoglalták Cumiéres falut. A Maastól jobbra pedig más csapatok visszahódították a Douaumontná! elvesztett területet és véres vereséget okoztak a franciáknak. A foglyok száma ha- todfélszáz. Aznap a németek az angolokat is megverték. A következő napon a franciák a Caillette-erdőben próbáltak szerencsét, de nagy vereség érte őket, 850 emberük pedig fogságba került. Másnap a véres kudarc megismétlődött a Maas keleti partján. A francia foglyok száma ekkor is 600 ra emelkedett. Szorultságukban a franciák is az oroszoktól várják a segítséget. Lapjaik ingerült hangon kérdik : az oroszok mért nem adnak életjelt magukról ? talán megbénultak ?

Egyéb hírek.

Olasz lapok jelentik, hogy a határmenti olasz városokban nagy a riadalom. A lakosság menekül. Vicén- zába mintegy húszezer menekült érkezett, Vicenzától északra Bassano és Citadella városokból eltávolították a polgári lakosságot. A Popolo d’ Italia szerint a közép és alsóbb néposztályokban általános pánik keletkezett. — A Dél Tirolban operáló olasz hadsereg parancsnokát, Roberto Bru- satit nyugalomba küldték. — Az olasz vezérkar székhelyét elővigyázatból Veronából. Bresciába tették át.

Az egyház köréből

Kitüntetett tanító Lapunk olvasói bizonyára kedvesen emlékeznek vissza azokra a szép elbeszélésekre, cikkekre, melyek Novák Gyula zsédenyi tanító tollából lapunkban megjelentek. A háború kitörésekor Novák Gyula tanító is bevonult s örömmel jelentjük, hogy eddig már négy kitüntetést kapott. Ugyanis a vitéz tanítót, aki végigharcolta a szerbiai hadjáratot és megkapta a __ bronz, kis- és nagy ezüst vitézségi érmeket, Őfelsége soronkivül népfölkelő hadnaggyá léptette elő.

Hősi halál. Kis Lajos, Kis Gábor rába- szentandrási gondnok fia 1916. április 12-én a doberdói fensikon hősi halált halt. A jó Isten áldja meg hősi halált halt vitézünk pihenését, érette gyászoló kedveseit pedig vigasztalja meg az ő végtelen kegyelme szerint.

A várpalotai ág. hitv. evang. gyülekezetben időközönkint mindig támaszt Istennek szent lelke kegyes adakozókat, akik örök alapítványaikkal hordják azokat a drága köveket, az egyház fundamentomát, melyeken az majd a beláthatatlan jövőben is biztosan fog

nyugodni. Ilyen örök alapítvány tevők voltak a közel múltban: idb. özv. Mórocz Lajosné Marossy Juliánná és Mórocz Sándor és neje Nagy Juliánná 200—200 koronával, Kovács Pálné szül. Kovács Zsófia 100 koronával. A kegyelem Istene áldja meg az adakozókat, ő tőle nyerték a legszebb jutalmukat.

A nagygeresdi tanuló ifjúság 1916. évi április 24-én húsvéthétfőn délután kabaré előadást tartott a hősi halált halt katonák emlék oszlop alapja javára. A műsor a következő volt..' 1. Csak egy éjszakára: Gyóni Gézától. Szavalta: Jakab Lenke, 2. A térkép (Életkép). Apa: Várallyay György, Neje: Takó Irén, Kis fiúk: Jakab Klári, Vöröskeresztes nők : Jakab Irén, Takó Irma Nép és katonák. 3. A túri fiú története. Szavalta : Jakab Bözsi. 4. Önkéntes nősereg. Színjáték 1 felvonásban. Zólyomi generális : Várallyay György, Leánya Emmi: Jakab Lenke. Piroska, Takó Irma, Lili, Ágoston Fáni, Vera, Jakab Irén, Ágnes, Jakab Bözsi, Margit, Halász Gizi, Magda, Sári Ilonka, Erzsiké, Bakó Gizi barátnői. Boriska szobalány: Bakó Böske. 5. Aktuális dalok. Énekelte és cimbalmon kisérte : Takó Irén. A

kabaré előadás a hősök emlékére 176'68 K-t jövedelmezett.

Valami amerikai magyar véreinkről.

Hogy Amerikában élő, jelenleg hazájuktól teljesen elszakított véreink lázas érdeklődéssel és a honfiúi szeretet melegével kisérik a mi óriási küzdelmünket, arról többször hallottunk már. Szép példáját adták ennek a felpéczi gyülekezetnek és községnek az amerikai Calldwell-ben élő tagjai, akiknek nevében Váczi Mihály a következő levelet intézte Madár M. lelkészhez: „Felkéri ezen közönség Nagytiszteletü Urat, hogy ezen pénzösszegeinket, amit az itten felsorolt felpéczi illetőségű Calldwelli magyarok adományoztak, legyen szives a hazánkat védők, érte életüket áldozok özvegyei és elhagyott árvái és a sebesültek közt felosztani.“ — Az adakozók névsora a következő :

Kollár János és neje, Bozzay Juli, Péntek Imre és neje 5—5 dollár, Tóth István 4 dollár, Bozzay Imre és neje 3 dollár, Váczi Mihály, Váczi János, Tóth Lajos, Bozzay Miklós (Gerhardt), Váczi Lina, Németh Mihály és neje, Molnár Sándor és neje, Horváth Imre és neje,