Harangszó, 1916
1916-05-21 / 10. szám
78. HARANGSZŐ. 1916. május 81. forint lesz, talán lesz egy kis tőle is, de az is lehet, hogy arra elmarad a tüzelőfa is. Hát, ugyan mondd, mit várjak, mit akarjak a jövőtől?... Tömböly Pista ujjai idegesen dobolnak az asztalon. Keresi Sárosy László tekintetét, de az oldalt fordítja fejét. Várja, hogy egy mosolygással tréfára fordítja a dolgot, de hiába. Azért mégis megkérdezi: — Komolyan beszélsz, vagy tréfálsz ? Sárosy László megránditja vállát. — Csak az igazat mondtam. Magad is ítélhetsz, igazam van-e ? Néhány percig hallgatnak. A kávéházba ki bejárnak az emberek. Körülülik a kártyaasztalokat, vagy pedig hangos szóval beszélgetnek. Végre megszólal a jogász. — Jobb szeretném, ha nem beszéltél volna komolyan. Végre is, ha igy gondolkodsz, mit várhatsz akkor az élettől ? Ha a pénz szempontjából ítéled meg hivatásodat, bizony nem valami rózsás a helyzeted, de hála Isten, van még valami a pénz feletti A munka megítélésében sem értek veled egyet. Az „a“ betű, a földrajz megtanulása nagy dolog s azt hiszem éppen attól függ a nagysága, hogy ki mennyi lelket visz bele. De hát mi is csak igy vagyunk. Ha az a biró immel-ámmal tárgyal, csak éppen hogy hivatalos órát tartson, akkor közönséges favágó munkát végez. A munkája csak akkor ér valamit s boldogságot is csak akkor biztosít, ha szívet, lelket visz bele. Én inkább azt hiszem. .. Sárosy László kesernyésen szól közbe, de közben pirosra válik az arca: — ... hogy nem az állásban, hanem bennem van a hiba !... Tömböly Pista igent int a fejével. Idegenek lépnek az asztalhoz. Néhány fiatal ember s igy végeszakad a beszélgetésnek. Folytatjuk. A világháború eseményei. Hiában van az antantnak minden erőlködése. Nem sikerül neki semmi. Nagy hűhóval beleugratták a világháború forgatagába ellenünk régi szövetségesünket, Itáliát. Ma-holnap egy éve lesz, hogy ez az álnok barát megkezdte a harcot s azóta szünet nélkül viaskodik a határszélen vitéz seregeinkkel. De eredményt felmutatni nem tud, egy tapodtat sem megy előre s vesztesége oly nagy, hogy méltán félhet népének ítéletétől. Itália után Portugália következett — saját vesztére. Németországnak nem ártott semmit, otthon pedig forrongó nyugtalanságot idézett fel. Ostrom- állapotokkal küzd a monarchisták ellen. Most az amerikai köztársaságon van a sor. Anglia kezdet óta arra törekedett, hogy a köztársaságot csatasorba állítsa a középponti hatalmak ellen. Az áskálódás csak részben, a muníció-szállítás dolgában sikerült. Anglia többet akart: teljes erővel meginduló nyílt harcot ellenünk. Ez szülte a köztársaságnak a német birodalomhoz intézett harcias üzenetét. De megjött erre a németek nyílt, férfias válasza, mely eloszlatta az amerikaiak aggodalmát s a szakítás Amerika és Németország között, Angliának bizonyára nagy bosszúságára, nem következett be. Vájjon mit fog még Anglia kigondolni ? Nyugati harctér. A hét legfontosabb eseménye a 304-es magaslat elfoglalása a Maas baloldalán. A franciák ezzel a verduni front összes északnyugati előállásait elvesztették. A 304-esnek nevezett magaslat a második védővonal leg- emelkedettebb pontja az Esnestől északra. Ez uralta a verduni előállások északnyugati részét. E fontos pont most a németek kezébe került, amelyből bizonyára elsőrangú tüzérségi támasztópontot fognak alkotni. A németek sikerének fontosságát fokozza az a körülmény, hogy míg a franciák 51 hadosztállyal, azaz hatszázezer emberrel védekeztek, a németek támadó serege alig számlált háromszázezer harcost. A francia sereg 40 tisztje és 1280 főnyi legénysége fogságba került. Nagy harc dúlt a Maas jobbpartján a Thiaumont-major körül is. A franciákat itt is borzasztó vérveszteség érte. Nem csoda, ha Clemenceau és Hervé följajdul, hogy a francia nép szine-java, utolsó tartalékja pusztult el. Nem csoda, hogy e harcokban a főfronton, a francia elit-katonák mellett már ott küzdöttek a megvetett néger katonák. Itt 300 francia katona esett fogságba. Nagy veszteség után a franciák csodás erőfeszítéssel igyekeztek az elveszött területeket visszahódítani. De hiában volt minden igyekezetük. Olasz harctér. Kadorna, az olaszok hős fővezére, eddig az időjárást okolta a küzdelem eredménytelenségéért. Az esős áprilisi napok után derült idő köszöntött be és Kadorna emberei még sem boldogulnak. Nem csoda, hogy Olaszországban mind ijesztőbb módon 1 nyilatkozik meg az elégületlenség, mind sűrűbben fordulnak elő háborúellenes tüntetések. A minduntalan változó harctéren lövöldözés, lótás- futás van elég, de eredmény nincs sehol. A lefolyt héten az olaszok hevesen lövöldözték a tolmeini hídfőt, a flitschí szakaszt, a görci utakat és San Martinót, de sikertelenül. Míg a mi csapataink a tengerparti vidéken két helyen is sikert arattak. A Monte San Michele északi részén elfoglaltak egy fontos támasztópontot. San Mar- tino mellett visszaverték az olasz támadást és a templomtól nyugatra terjedelmes robbantást végeztek. A Col di Lana gerincén megvédték a 2426 m. magas Monte Siefre vivő utat. Május 23-án lesz egy éve, hogy Itália fegyvert fogott ellenünk. Amit Kadorna egy év előtt ígért, hogy nemsokára Triesztbe és Trientbe sétálnak, mindeddig nem következett be. A front egyetlen egy helyén sem jutottak egy lépéssel sem előbbre. Az Etsch völgyében most sem képesek megmozdulni, a Sugana-völgyben és a Dolomitok frontján visszaverték őket. Most ismét a partvidéken pró- ?, bálnak szerencsét. Megtámadták a Mrzli Vrhn levő állásainkat. El akarták foglalni a Monte San Michele északra kiugró részét. De kudarccal végződött minden próbálkozásuk. Salandra miniszterelnök az Avanti szerint Páduába utazott, ahol melegen üdvözölték, mire a miniszterelnök elmondta, hogy néha rettenetes aggodalmai vannak, de tudja, hogy Itália becsületének megfelelően járt el. És erre, mint az Avanti mondja, Salandra elkezdett simil Orosz harctér. Volhiniában megmozdult ismét az orosz. De nem ment semmire. Úgy látszik nem is volt komoly célja mozgolódásának. W Egyéb hírek. Olaszországban, Montinában, 6000 nő nyilvánosan tüntetett a háború ellen. Követelték a háború befejezését és Giolittit éltették. A piacencai kaszárnyában egy ezred megtagadta az engedelmességet. A harcvonalon a Sassari-dandár fellázít. — A magyar hadikölcsönre vonatkozó jegyzések összege meghaladja az egy milliárd koronát. Úgy látszik, a mostani kölcsön eredménye el fogja ho- mályosítani az első és második kölcsön íényes eredményét.
