Harangszó, 1916

1916-05-07 / 8. szám

62. HARANGSZÖ. 1916. május 7. Levelek a harctérről. Az alábbi két levelet a felsőszakonyi ev. lelkész kapta. Egyik Bielitzből, kórházból, a másik a lövészárokból érkezett. Mindegyiken ugyanaz a val­lásos érzés, Istenbe vetett bizodalom vonul végig. De kiolvassuk a szívből fakadt sorokból azt is, hogy milyen hálával fogadják küzdő testvéreink a számukra küldött vallásos iratokat, imádságos könyveket, leveleket. Ha elolvassuk ezt a két levelet, bizonyára még hívebben teljesítjük erre vonat­kozó kötelességeinket. íme, a két levél. Nagy tiszteletű Lelki Atyám I Hálás szívvel tudatom, hogy a hozzám küldött sorait megkaptam. A mire nagy érzés és öröm töltötte el szívemet, itt az idegenben oly jól esik az a tudat, hogy még a n. t. Lelki Atyám is érdeklődik felől­iem, Bizony sokszor úgyis azt gon­dolom nehéz óráimban, hogy min­denkitől elhagyatva állok. De ilyen­kor előveszem a velem hordott imakönyveket, ezek után megnyu­godva tűröm a megpróbáltatást. Tu­dom, hogy a mi Atyánknak a meg­próbáltatások által is bölcs céljai vannak. Bizony a n. t. Lelki Atyám szavai szerint most tudjuk meg, hogy mily erőt nyújt a vallás, ha ez nem volna nem lehetne meg­állni. Ev. lelkészünk nincs, pedig mily jól esnék egy-egy vigasztaló szó. Sajnos az egész háború alatt ezt mi evangélikusok mindig nél külözzük. Állapotomról is tudatom n. t. Lelkész Uramat, a tífuszból hála Istennek gyógyulóban vagyok, csak­hogy az erőm elhagyott, kínos fáj­dalmak gyötrik gyenge testemet. De az Urban bízva, aki már sok ve­szélyből megmentett, hogyha soká is de majd csak visszaadja egész­ségemet, és erőd ád gyenge tagja­imba. Bocsánatot kérek, hogy ily sokat untatom n. t. Lelki Atyámat soraimmal. Most már megköszönve fáradozását és jó kívánatét, én is viszont kívánok Istentől kedves csa­ládjával együtt tartós jó egészséget; gyülekezetünk boldogulására a jó Isten soká éltesse. Soraim zárva, maradok a legna­gyobb tisztelettel 1916 II./3. Boros Lajos. II./16. Mélyen tisztelt tisztelendő úr! Hozzám küldött becses lapját megkaptam, mely nagy örömöt és kitartást szerzett nekem a lövész­árok hideg és havas mezein. Ba­rátaim is szívesen olvasták sorait és őket is igen felserkentette. Bí­zunk is a jó Istenben, hogy győ­zelemmel kisér bennünk egészen végig. Maradok továbbra is hű szolgája Németh káplár. Tanítók árváiért! Jó szivek még most is szeretettel gondolnak a hősi halált halt ev. tanítók árváira és özvegyeire. Akárhova né­zünk, mindenütt kérő kezek és ma­gasra emelt perselyek emelkednek előttünk. De vájjon nem érezzük-e, hogy ez a kötelesség közel áll szi­vünkhöz s annál nagyobb áldozatot követel tőlünk, minél kevesebben va­gyunk, akik azt elvégezzük. Csak le­gyen meleg érzésünk a mi hős taní­tóink részére 1 Könnyet törölni, sóhaj­tást némitani kedves istenszolgálat az Ur előtt! A múlt héten érkezett s köszönet­tel nyugtázott adományok közt külö­nös örömmel emeljük ki, hogy a kapuvári fiókgyülekezet 50 koronát küldött a magasztos célra. Babérko­szorú ezek hősök sirhalmán, de egy­szersmind bizonyságíevés az igazi evang. egyházszeretetről és áldozat- készségről. Ev. fiókegyház Kaposvár . . 50-— K Pintér Sándor ev. tanító Ajka . 10.— „ Kimler Pál hercegi főerdőm. Kapuvár 10'— , N. N. Komárom .... 5'— , Ev. egyház nagypénteki offertórium Sárszentmiklós .... 4'22 „ Scheele Hedvig Veszprém . . 3‘— „ Choppig Hermin Körmend . . 1'— , Mérgesi ág. hitv. iskola adománya : Bor­bély János lelkész, Nagy Mihály tanító 10—10 K, Nagy Imre, Csizmazia András 1—1 K, Gösi Erzsiké 40 f, Borbély Sán­dor 20 f, Pátka Lidi, Gősi Károly, Tóth András, Tóth Miklós, Gősi György, Cse­resznyék József, Simon Julcsa, Kovács Ilka, Pátka Eszter, Cseresznyék Teréz, Gősi Irén, Kovács Lina, Pátka Károly 10—10 f, Koz­ma Kálmán 6 f, László Sándor, Kovács Antal, Kovács Lajos, Limpár József, Hardi Sándor, Kovács Vilma, Gősi Erzsiké, Tóth Erzsiké, Kozma Eszter, Pátka Ilka, Pintér Vilma 4—4 f, Kovács Gyula, Pintér Károly, Nagy András, Kovács Dezső, László András, Pintér János 2—2 f, Urszinü Mári 10 f. Összesen 24'62 K. Múlt számban kimutatott gyűjtésünk volt:......................... 7051• 13 K Mostani gyűjtésünk . 83'22 K Eddig befolyt . . . 7134 45 K A jókedvű adakozót szereti az Is­ten ! Tegyetek jót mindenekkel, ki- ; váltképpen a mi hitünk cselédeivel! Pünkösdi üzenet. Mint múlt számunkban már emlí- : tettük, a pünkösdi ünnepekre is gon­doskodni fogunk harctéren küzdő s kórházakban szenvedő katonáinkról. Mióta a világháború rettenetes forga­taga rombolva berohanja országunkat, minden ünnep alkalmával ezer és ezer példányban küldjük szét nem ember szavával, hanem Isten szavával vi­gasztaló üzenetünket távol lévő ked­veseinkhez. A válaszképpen érkező levelek mind-mind arról tesznek bi­zonyságot, hogy szomjas lélek várja az itthonról szálló üdvözletét. Mun­kánk s egyes híveink, gyülekezeteink, nőegyleteink áldozata nem hiábavaló. Ez az egyik legáldottabb hivatás, amit a háború lelkiismeretünkre helyez. Ezt a vigasztaló és építő munkát akarjuk most is elvégezni. Lapunk szerkesztője, Napi Béla körmendi lel­kész írja az ünnepi üzenetet, mely­ben lélekerősítő beszéden kívül helyet talál az ünnepi szentige, ének és imád­ság is. A füzet a jövő hétre megjelenik. Egy darab ára 8 fül., 50 darabé 3'70 kor., 100 darabé 7 kor. Felhívjuk erre a szent munkára híveink, gyülekezeteink és nőegyle- 5 teink figyelmét. A világháború eseményei. A föltámadás nagy ünnepe elmúlt, anélkül, hogy a világháború pusztító, emberirtó erejét megállította vagy csak enyhítette volna. Fiaink, test­véreink és apáink immár a máso­dik husvétot töltötték el az. ellenség­gel szemben, anélkül, hogy az ál­dott béke beköszöntött volna. Az an­tant-hatalmakat, úgy látszik, a hus- véti-lélek ereje még nem szállta meg. A gyülölség erejét és területét még mindig keveslik és kicsinyük. Azt akarják, hogy a föltámadás ünne­pe ne az emberszeretet ébredésének » és megerősödésének legyen áldott ünnepe, hanem föltámadása, harcba- szállása legyen oly népeknek, me­lyek eddig a világháborúban részt nem vettek. Azt akarják, hogy Ame­rika is álljon a hadakozó nemzetek sorába, ne csak fegyverrel lássa el őket, hanem mint fegyveres szövet­séges álljpn soraikba és küzdjön ellenünk. Úgy érzik, hogy még min­dég kevesen vannak. Adjon Amerika necsak fegyvert, hanem fegyveres segítséget is! így ünnepelték ellen­ségeink a föltámadás szent ünnepét.

Next

/
Thumbnails
Contents