Harangszó, 1916

1916-04-30 / 7. szám

1916. április SO. HARANGSZÖ. 55. ran, (Tirol) Bozen, Marburg, Cilii 40—40 péld ...........................................480 1 6. Ev. lelkészi hivatal Léva . . 40 17. Evang. leik. hív. Paks, Sárvár, Ri­maszombat, Lőcse, Czelldömölk, Dunaföldvár, Nagykanizsa, Bonyhád 30—30 péld...........................................240 1 8. Evang. leik. hiv. Lajtaujfalu, Balf, Alsólendva, Muraszombat 20—20. 80 19. Egyeseknek a harctérre . . . 370 Összesen : 10.000 Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság e hó 8-án tartotta meg évi rendes köz­gyűlését Csekonics Endre gróf titkos tanácsos elnöklete alatt. Az Ormody Vil­mos vezérigazgató által előterjesztett igaz­gatósági jelentés kiemeli, hogy a múlt, má­sodik háborús üzletév végső eredménye 6,995.923 K 58 f nyereség örvendetes bi­zonysága nem csupán a magyar társaság szilárdságának, hanem a nemzet kitartó gazdasági erejének is. A nyereség tekintélyes volta azonban ezúttal főképpen az elemi biztosítási ágak­nak s ezek közt is elsősorban a tüzbizto- sítási üzlet múlt évi nagyon kedvező kár­arányának köszönhető. Ellenben az élet­biztosítási üzletben az a körülmény, hogy az ép, egészséges férfilakosság a harctéren van, az év uj életbiztosítási szerzemények szembetűnő csökkenésében éreztette kellet­len hatását; az emberéletnek a háborúval járó fájdalmasan nagy pusztulása pedig a társaságnak az előző évhez képest körül­belül másfél millió korona összegű halálo­zási kártöbbletet okozott. Az tehát, hogy a háború a biztosítási üzletben is egyene­sen rontó tényező, épp olyan tagadhatat­lan tény, mint az, hogy a társaság képes volt a káborus hátrányokat más, kedvező tényezőkkel a legteljesebben ellensúlyozni. Hadikölcsönre a társaság a múlt évben 50 millió korona összeget jegyzett. Minthogy pedig már az előző esztendei első hadiköl- csönben is 7,500.000 K összeggel vett részt, eddig összesen 57,500.000 K hadikölcsön jegyzésével tett a társaság tanúságot arról, hogy híven hazafias hagyományaihoz, a maga ügyét a nemzetével elválaszthatat­lanul szolidárisnak ismeri. Ennek megfele­lően, nem tekintve az első háborús évben hozott bőséges közcélú áldozatait, a társa­ság a múlt év folyamán további 101.730 K-t fordított a háborúval összefüggő jóté­kony célokra. Meleghangú sorokat szentel az igazgatósági jelentés ama húsz társa­sági tisztviselő emlékezetének is, akiknek a hazáért szenvedett hősi haláláról biztos, hivatalos értesülések vannak. Közhasznú és jótékonycélu adakozásokra, a jelentés szerint 34,979.62 K fordíttatik a múlt évi nyereségből, mig a társaság félszázados fennállása emlékezetére tett 500.000 K tő- keösszegü hazafias és emberbaráti rendel­tetésű alapítvány évi kamatjának (20.000 K) hovafordítását az igazgatóság egyelőre el­dönteni nem javasolja. Az összes alapsza- bályszerü levonásokon kívül az igazgató­ság a nyereségből még a tisztviselői nyug­díjalapnak 250.000 K, a külön tartaléknak pedig 1,155.999 K összeggel való növelését indítványozza, végül három millió korona < összeg kerüljön felosztásra, ami* minden egyes egész részvény után 800 K évi osz­taléknak felel meg A közgyűlés a felügyelő-bizottság jelen­tésének s a matematikai szakjelentéseknek meghallgatása után az igazgatóság összes javaslatait a számadásokkal és a mérleg­gel együtt elfogadta s a múlt évre vonat­kozó fölmentvényeket minden irányban megadta. A részvényesek nevében két szó­nok méltatta a társaság kormányzó testü­letének és a vezérigazgatónak, valamint a tisztviselői karnak érdemeit, mire a köz­gyűlés úgy a kormányzó testületnek, mint a tisztikarnak jegyzőkönyi köszönetét sza­vazott. Ezután megejtették a kormányzó testületi választásokat a következő ered­ménnyel : elnök Csekonics Endre gróf, al- elnök Bánffy György gróf, választmányi tagok: Antal Géza, Battyhány István gróf, Bethlen József gróf, Cziráky József gróf, Darier Henrik, tírdődy Rudolf gróf, Gaál Jenő dr., Karátsonyi Jenő gróf, Károlyi Gyula gróf, lovag Schoeller Pál, Széchenyi Pál gróf, Szitányi Géza, Szmrecsányi Jenő, Weisz Manfréd, Wenckheim Dénes gróf. Igazgatóság: Balaban Adolf, Berzeviczy Albert, Gergely Tódor, Hajós József, Har­kányi Frigyes báró, Ormody Vilmos és Zichy János gróf. Felügyelő bizottság: Burc- hard Bélaváry Konrád, Libits Adolf, Németh Titusz, Radvánszky Géza báró és Üchtritz Zsigmond báró. A közgyűlés után tartott alakuló igazgatósági ülésen az eddigi gya­korlathoz képest Harkányi Frigyes báró az igazgatóság elnökévé, Ormody Vilmos ve­zérigazgatóvá és Balaban Adolf vezérgaz- gató-helyettessé választatott meg. A világháború eseményei. A lefolyt hét nagyfontosságú ese­ményeket nem hozott magával. De még inkább megérlelte azt a gondo­latot, hogy az antantnak minden erőlködése hiában való, s ezt ma­guk az ellenünk szövetkezett népek is mindjobban érzik mindinkább lát­ják. Azért hallhatunk mostanáoan oly gyakran békehírekről. Az angol kor­mányférfiak ugyan most is azt hir­detik gőgös hangon, hogy a háború még évekig eltart, azonban szövet­ségeseik, a hosszú véres háború köz­vetlen részesei, ma már lépten-nyo- mon hangoztatják, leplezetten és lep­lezetlenül kifejezik, hogy a háború isszonyatosságait megelégelték. A hét végén a védőkötelezettség kérdésé­ben kitört, de azután elsimult an­gol kormányváltság azt bizonyítja, hogy a háború iszonyatosságait már az angol nép is megsokalta. És ért­hető, hogy a franciák külön békével fenyegetőztek, ha az angolok a védő­kötelezettséget ki nem mondják. Francia harctér. Verdun körül még szakadatlanul folyik a véres küzdelem. A meg-meg- újuló német sikerek szükségessé teszik a francia haderők folytonos szapo­rítását. Mondják, hogy a franciák | Verdun vidékén már hatszázezer em­bert zsúfoltak össze, és mégis szinte biztosra vehető a franciák veresége, ami a francia haderő teljes veresé­gét jelentené. A lefolyt héten a né­metek Hundromonttól délre és Thau- monttól északnyugatra a németek el­foglalták a franciák állásait és ezer- hátszáz embert elfogtak. Ezzel a Ver­dimnél elfogott franciák száma meg­haladja a negyvezeret. Másnap a né­metek elfoglalták a Haudromonttól délre fekvő kőbányát, ahol a francia csapat nagyrésze elesett, száz embe­rük pedig fogságba került. A német vezérkar jelentése sze­rint a német csapatok egy része Ipern körül behatolt az angol árkokba és hatszáz méternyi hosszúságban el­foglalta az angolok megerősített had­állását. Olasz harctér. Az olasz harctér feltűnően megélén­kült. Úgy látszik, az olaszok francia szövetségeseiken akarnak segíteni sűrű támadásaikkal. Azonban a nagy buzgóság nem jár megfelelő ered­ménnyel. A Dedró-völgyben, a Rivá- nál, az Isonzó-arcvonalon Tolmein- nál és Görcnél kudarccal végződött minden támadásuk. Különösen nagy hévvel rohanták meg az olaszok Buchstein mellett a Col di Lana magas csúcsát. Támadásukat dob­pergésig fokozódó ágyutűzzel kez­dették meg. Többszöri robbantás után sikerült nekik a Buchstein fölött emel­kedő hegy nyugati részén a teljesen elpusztított állásokat elfoglalniok. Most szinte állandó a küzdelem a har- madtélezer méter Col di Lana csú­csán. Az utolsó hivatalos jelentés szerint csapataink a hegycsúcstól északnyugatra újból megszállták a támaszpontot és azt az ellenség heves támadásával szemben megtartották. A hegycsúcs tüzérségünk erős tüze alatt áll. A Sugana-völgyben nagy vereség érte a taliánokat. Hatszáz emberük fogságba került. A törökök harca. A törököknek sikeres harcaik vol­tak a Tigris jobb partján az ango­lok ellen június 17-dike és 20-dika között. Kemény küzdelem után ki­űzték az angolokat állásaikból. Az ellenség négyezernél több embert veszített halottakban és foglyokban. Ellenséges repülők bombákat ve­tettek Konstantinápolyra, Drinápolyra és Szófiára. Ezzel egyidejűleg ledo­bott iratokon azt jelentették, hogy I az oroszok elfoglalták Trapezuntot. Erről a török főhadiszállás már előbb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents