Harangszó, 1916

1916-12-03 / 38. szám

1916. december 3.

HARANQSZÓ.

303

i

I

>

életemet és minden erőmet e magasztos feladat szolgálatába.

Kelt Bécsben, 1916. november hó 21-én.

Károly s. k.

Gróf Tisza s? k.

IV. Károly az új király.

Károly Ferenc József 1887 augusztus 17-én született Persenbeugban; néhai Ottó főhercegnek, Ferenc Fer- dinánd főherceg testvérének és Mái ia Jozefa szász királyi hercegnőnek, a szász király nővérének fia. Persenbeug, ahol az új király meglátta a napvilágot, igen kicsi falu a Duna balpartján, Amstetten közelében. Ebben a faluban Ottó főhercegnek birtoka és gyönyörű kastélya volt.

. Gyermekkorának első éveit Károly Ferenc főherceg Magyarországon, Sopronban töltötte, ahol atyja mint huszárezredes huzamosabb ideig volt állomáson. Elemi iskolai tanulmányait itt végezte Károly Ferenc; a magyar nyelvi tantárgyakban Tormássy soproni tanító oktatta.

Károly Ferenc főherceg, bár nagyon szerette az atyját, inkább anyjának a befolyása alatt nevelkedett.

Gimnáziumi tanulmányait a bécsi skót-hercegek híres intézetében végezte. Nagyon korán, már nyolc éves korában beíratták az első osztályba, és tizenhat éves korában már letette az érettségit. Nem úgy tett, mint a többi magántanuló; ahelyett hogy csak a vizsgákon jelent volna meg, igen gyakran eljárt az előadásokra is és szívesen elvegyült a többi gim- názista közé.

Amikor nyilvánvaló volt, hogy Ferenc Ferdinánd után — emberi számítás szerint — Károly Ferenc fog a trónra kerülni, az ifjú főherceg helyzete egyszerre megváltozott, — ettől kezdve őt már a trónra nevelték. Míg a többi főherceg csak 18-ik évének betöltésekor lép a hadseregbe, mint hadnagy (a háború kitörése óta pedig csak mint zászlósok kezdik katonai pályájukat a főhercegek), Károly Ferenc már 1903-ban, tehát 16 éves korában hadnagy lett a csehországi Brandeisban a 7-ik dragonyos ezredben és 1905-ben, nagykorúságának elérésekor már főhadnagy, 1909-ben pedig százados lett. 1911- ben őrnagygyá nevezte ki a király.

. Még ebben az évben megnősült Károly Ferenc főherceg. Választása mindenkire nézve meglepetés volt, mert igen szegény, Ausztriában is

alig ismert fejedelmi családból nősült. Néhai Róbert pármai hercegnek egyik leányát, Zita hercegnőt vette nőül.

A főherceg a legjobb bajtársias viszonyban volt ezredének tisztjeivel, egyik-másikkal, például egy Grosz nevű zsidó származású századossal szorosabb baráti viszonyba is lépett. A főhercegi pár nagyon szerette az automobil-sportot; mikor Galíciában volt helyőrségen, gyakran átrándult a feleségével Magyarországba, különösen Máramarosba; a legegyszerűbb falusi fogadókba betért, a legegyszerűbben étkezett, képes levelezőlapokat irt és sokhelyütt megismerkedett a falu intelligenciájával is.

1914 elején alezredes lett Károly Ferenc főherceg, a háború kitörésekor pedig Ferenc Ferdinánd főherceg volt ezredének, agyőri 19-ik gyalogezrednek tulajdonosa és az 1-ső huszárezred ezredese lett.

A háború első heteiben járt először Budapesten, már mint trónörökös, nejével, Zita hercegnővel együtt. A főváros népe 1914 augusztus 2-án lelkes ünneplésben részesítette őket. Nagyszerű fáklyásmenet volt tiszteletükre, s midőn Beöthy Pál, a képviselőház elnöke, audiencián jelent meg nála, a trónörökös a legnagyobb elragadtatással szólt fogadtatásáról.

S amidőn Beöthy a nemzet mély és bensőségteljes érzelmeit vázolta a trónörökös pár iránt, Károly Ferenc József királyi herceg ezt válaszolta :

— Én ezeket az érzelmeket nemcsak nagyon értékelem, hanem teljes szívemből viszonzom is. A magyar nemzet hűségének és a dinasztiához való ragaszkodásának megnyilatkozásai mélyen megindítottak engem és őfelségét, akinek nevében hálás köszönetét mondok a nemzet egész magatartásáért, áldozatkészségéért.

— Adjanak módot fenségetek, hogy a nemzet ezt a lelkes ragaszkodását mentői gyakrabban tanúsíthassa — szólt Beöthy.

— Most a kötelesség őfelsége mellett tart, de mihelyt a viszonyok megengedik, keresni fogom az alkalmat, hogy minél gyakrabban, minél tovább időzhessünk az önök körében.

A trónörökös pár két napig időzött a fővárosban, melynek több intézetét meglátogatta s mindenütt a legnagyobb érdeklődésnek adta tanu- jelét.

A háború folyamán úgy a trónörökös, mint Zita királyi hercegnő

többször tartózkodtak, hacsak rövi- debb időre is, Budapesten, s az utóbbi a legnagyobb buzgalmat fejtette ki különösen a hadikórházak látogatásában, melyeknek egyikét, a ‘ legnagyobbikát, róla nevezték el.

A háború folyamán főként az északkeleti harctéren volt Károly Ferenc főherceg beosztva; egy ideig Mára- marosszigeten is állomásozott, 1914 végén vezérőrnagy, a következő évben altábornagy, 1916 elején lovassági tábornok, 1916 november közepén pedig vezérezredes lett a trónörökös. A tábornoki ranggal egyidejűleg megkapta az ellentengernagyi, altengernagyi, tengernagyi és végül a vezértengernagyi rangot is.

A világháború eseményei.

Véres háború dúlása, népek kegyetlen harca közt lépett le a világ színpadáról a béke fejedelme, áldott- emlékü nagy királyunk, I. Ferenc József. Nem akarta a háborút. Ellenségeink álnoksága s gazsága tette kötelességévé a hadiállapothoz való hozzájárulást. Vitéz hadseregének nemcsak ura, hanem őszinte szeretettől áthatott atyja is volt. Megható az az elismerő, nemes atyai hang, mely Ö Felsége végrendeletében a hadseregről szól.

Hadseregemről és haditengerészetemről, mondja a végrendelet e pontja, a meghatott köszönet érzelmeivel emlékezem meg bátorságáért és hűséges odaadásáért. Győzelmeik örömteljes büszkeséggel, az őket önhibájukon kívül ért balszerencse fájdalmas bánattal töltöttek el. Abban a kitűnő szellemben, a mely a hadsereget és a haditengerészetet, valamint mindkét honvédségemet mindenkor lelkesítette, zálogát látom annak, hogy éppen úgy, mint én, utódom is mindenkor számíthat reájuk.

Boldogult nagy királyunk emlékét áldani fogjuk mindnyájan, áldani fogják vitéz katonáink is.

Harc a románok és oroszok ellen.

Falkenhayn csapatai november 19- én, leküzdve a Déli-Kárpátok által okozott akadályokat, a Zsil és az Olt völgyében kiértek a romániai síkságra és csakhamar eljutottak ahhoz a vasúti vonalhoz, amely Verciovo- rától Krajovába visz. A keleti fronton, Tölgyes körül, Arz vezérezredes küzd sikerrel az oláhokat segítő oroszok ellen. Az Erdős-Kárpátokban Kövess vezérezredes német vadászai verték