Harangszó, 1916
1916-10-08 / 30. szám
1916. október 8. HARANQSZÖ. nak, sőt Nagyszeben tájékán véres vereség után kénytelenek visszahúzódnia Ennek oka az, hogy az oláhoknak nincs egységes frontjuk és annak hosszúságához képest kevés az emberük. Nagyszeben tájékán több-napos elkeseredett küzdelem fejlődött ki. Csapataink elfoglalták azokat a magaslatokat, melyek a Cibin folyó és a Hortobágy patak között a várostól délkeletre emelkednek s igy. elejét vették a Vöröstorony- szoros elfoglalásának. Majd szeptember 29-én az északnyugat felől közeledő német gyalogság megkerülő mozdulattal hátulról támadta meg a Nagyszebentől délre álló ellenséget, amire az oláhok eszeveszetten menekültek a vasút és a Cibin patak irányában. A mieink és a németek az Olt völgyébe jutottak és megszállották a vöröstoronyi szoros magaslatait. A bekerítés folytán a románok számára nem maradt más hátra, mint hogy keresztülvágják magukat. E kísérletük azonban nem sikerült. A nagyszebeni román hadoszlopból sok ember elpusztult. Akik megmaradtak, eszeveszetten rohantak a másfélezer méter magas fogarasi havasok felé. Jelentésünk a küzdelmet rendkívül véresnek mondja s hozzá teszi, hogy a foglyok száma óráról órára növekszik. A véres harcban leginkább a bajor csapatok tüntették ki magukat.. A románok eddigi veszteségét százezerre tehetjük. Elmondhatjuk, hogy az ellenség nagyszebeni csoportja megsemmisült Küzdelem az oroszok ellen. Az oroszok úgy a Kárpátokban, mint trónörökösünk frontján egész héten át sikertelenül támadtak. Marwitz és Terstyánszky tábornokok kisebb harcokban verték vissza az ellenséget, mely Lipnica Dolnánál is vereséget szenvedett. Az orosz foglyok száma szept. 28-án háromezerre emelkedett. Harc az olaszok ellen. A tengermellékén tüzérségi harc folyt. A Monte Cimone csúcsán derék harcosaink élve eltemetett olasz katonákat mentettek meg az életnek. A németek harca nyugaton. Az angolok újabban tizenöt uj hadosztályt küldöttek a nyugati harctérre. Hadi erejük mintegy kétszázezer emberrel növekedett, jeléül annak, hogy fokozott erővel akarják a németeket megrohanni. A rohamok véres sorozata be is következett a Sommetól az Ancreig. Sikerült az angoloknak vállvetve a franciákkal néhány kilométer vonalon megköze- liteni a Bapaume Péronne-vasutvo- nalat. Az eredmény azonban az óriási áldozattal szemben oly csekély, hogy semmi kiható ereje nem lehet. Görögország válsága még egyre tart. Hogy mit müveinek e szerencsétlen országban az antant emberei, nehéz megmondani, mert az országot teljesen elzárták a világtól. ügy látszik, Venizelosz a köztársaságot akarja proklamálni s hazáját igy akarja az antantbeliek mellé állítani. A király tiszteletre méltó bátorsággal védi országát, palástját és koronáját. Újabb hir szerint a görög miniszterelnök azt ajánlotta királyának, hogy Görögország maradjon semleges mindaddig, amig azok a föltételek nem tisztázódnak, amelyek mellett Görögország résztvehetne a háborúban. ___________239 Az egyház köréből. Lelkészavatás. Lélekemelő ünnepség volt a soproni ev. gyülekezet templomában múlt vasárnap. Qyurátz Ferenc püspök lelkészekké avatta a soproni theol. akadémia végzett hallgatóit. Az ősz főpásztor, — ki püspöki állásáról lemondott s kinek ez volt utolsó püspöki funkciója, — megható beszéddel áldotta meg az Ur szőllőjének jövendő munkásait. Isten áldása nyugodjék meg az ő uj szolgáin s tegye munkálkodásukat a Krisztusról szóló” erőteljes bizonyságtétellé 1 Ötven éves lelkészi jubileum. Horváth Sámuel téti lelkész, a győri egyházmegye esperese muH hónapban ünnepelte lelkészi működésének 50-ik évfordulóját. A győri egyházmegye lelkészi kara szeptember 20-án együttesen üdvözölte az ősz esperest, kihez Madár Mátyás felpéci lelkész intézett meleg hangú szavakat. Horváth Sámuel esperes-lelkész félszázados munkálkodása telve van az igazi lelkipásztor lelkének gazdagságával. Gyülekezetének megértő szivü, meleg érzésű atyja, Isten igéjének bizonyságtevő hirdetője és példaadó élője. Építő erejét gyülekezetén kívül egyházmegyéje is érezte, de érezte a dunántúli egyházkerület is, melynek hosszú időn át főjegyzője volt. A jó Isten kegyelme áldja meg a ő szolgáját gazdagon s fáradalmas munkálkodás után jutalmazza meg az aratók örömével. Egyházunknak pedig adjon a jó Isten sok ilyen buzgó, Isten lelke szerint való lelkipásztort! A magyarhoni egy ev. egyh. gyámintézet folyó 1916. évi november havának 7. napján Budapesten tartja LIV. évi rendes közgyűlését. A gyűlés sorrendje : 1. November hó 7-én d. e. 11 órakor közp. biz. ülés. 2. November hó 7-én d. u. 3 órakor közgyűlés. November hó 7-én este fél 7 órakor a Deáktéri ev. templomban gyámintézeti istentisztelet offertoriummal a nagy szeretetadomány javára. Mely alkalommal az oltári szolgálatot a magyarhoni e. e. e. gyámintézet e. elnöke végzi; a szószéki beszédet Kaczián János budapesti evang. esperes tartja. Itthonról. Elhalasztott katonai bevonulás. Az őszi vetési munkákra való tekintettel a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az október 2-ra behívott 1866—1871. évi születésű népfölkelésre kötelezettek bevonulása egyelőre elhalasztassék. Minthogy eme korosztályban álló egyéneknek bevo- . nulási időpontja csak később fog megálla- pittatni, ennélfogva az esetleges behívásra bármikor készen kell államok. 5000 és 2000 korona pénzbüntetés a hustilalom megszegéséért. Bécsben egyre 1 tömegesebben jönnek a feljelentések a rendőrséghez, hogy megszegik a rendeletet, amely a hét három napján eltiltja a húst. A rendőrségen kivételes gyorsasággal ítélkeznek a kihágások felett és a büntetések elég szigorúak. Így 5000 korona pénzbüntetésre ítéltek egy ismert nevű bécsi gyárost és 2000 koronára egy bécsi nagy pénzintézet egyik igazgatóját, akiknek hústalan napon húsétel került az asztalukra. Kormányengedély nélkül nem szabad többé szarvasmarhát Ausztriába szálli- tani. Egy uj rendelet értelmében ezentúl szarvasmarhát (borjukat és bivalyokat is ideértve) akár élő, akár leölt állapotban a magyar szent korona országaiból Ausztriába kivinni csak a földmivelésügyi miniszter előzetes engedélyével szabad. Katonák szabadságolása az őszi gazdasági munkákra. A honvédelmi miniszter intézkedett, hogy a katonai szolgálatot teljesítő legénység, valamint a hadiszolgáltatást teljesítő kocsisok és munkások az őszi gazdasági munkákra három—öt hétre szabadságoltassanak. A szabadságot kihallgatáson (rapporton) kell kérni. Az önálló mezőgazdákat - és azok hozzátartozóit egyénenként, saját gazdaságukra szabadságolják, mig a nem önálló gazdasági munkásokat munkásosztagba osztják be. A gazdasági munkák idény szerinti jellegének megfelelően egy és ugyanannak a mezőgazdának a lehetőséghez képest több ízben is engedélyeznek szabadságot A munkásosztagba beosztott munkásnak leg-
