Harangszó, 1916

1916-10-01 / 29. szám

1916. október 1. HARANGSZO. 227. Egy ideig csak volt olyan árvaság­ban, elhagyatottságban, de nem so­káig bírta a szive. Elment keresni valakit, akit legszebbnek fog ő látni a világon és viszont aki őt fogja leg­szebbnek találni. Az állami gyermekmenhelybe vitte az útja, hol sok kisebb, nagyobb árva a gyermek keresi az édes anyát. Arra határozta el magát, hogy olyan öt-hat év körüli hadi árva le­ánykát hoz magával, akinek az édes apja elesett a harctéren és akinek nem él az édes anyja sem ; akit örökbe fogad, akire minden szeretetét ráru­házza. Olyan nagyobbal nincs is már annyi vesződség, gond, mint a kisebbel. Egy kis, kerek arcú, sötét szemű leányka igen megtetszett neki s azt mondta az intézet igazgatójának, hogy azt szeretné. Ámde meghallotta, amint feléje közeledett, hogy,a leányka egy másik menhelyi társának súgta: »Nézd, milyen csúnya néni!« — Mégis inkább pólyás babát sze­retnék ! — szólt erre Giziké az igaz­gatónak s olyan csöpp árvát is vá­lasztott és azt nevelte, neveli szerető gondoskodással, szivének minden oda­adásával. X A csöppség már kikerült a pólyá­ból, tipegni és beszélni kezd. Minap azt kérdezte tőle Giziké: — Picikém, gyémántom, mondd csak, ki a legszebb a világon ? — Te vagy a legszebb, anyácska! — ölelte át a kicsike kövér kezecs­kéjével Giziké nyakát. — Te vagy!. .. te vagy a legjobb angyal a világon, aranybáránykám! — mondta Giziké boldogan, áradozó szívvel csókolva a kicsikéjét. A háború fegyverei. Irta: Kapi Béla. Jóllehet Krisztus békét hirdet s a szeretettörvényén megépülő lelki biro­dalmat akar építeni, mégis nem mond általános kárhoztató ítéletet a fegyver felett. A védelem eszközét látja benne, mellyel az ember Istentől adott drága kincseit: életét, családját, szabadságát védelmezi az igaztalan támadáso kel­len. Hogy azonban ő maga, saját élet-viszonyaiból kizárta még a védő­fegyver használatát is, mutatja elfo- gatásának jelenete, midőn igy szólt a védelmére siető tanítványhoz: »Tedd el a te szablyádat helyére, mert va­lakik fegyvert fognak, fegyverrel kell elveszniük. (Máté 26, 52).« De ez a jelenet egyszersmind azt is mutatja, hogy Jézus nem a védő fegyver hasz­nálatának jogosságát vonta kétségbe, hanem az ő mennyei atyja örökké­való végezésével való szembehelyez- kedést. Hogy a fegyver használat bi­zonyos esetekben szükséges, jogos, sőt kötelességszerü, azt sem Krisztus, sem a keresztyén egyház sohase ta­gadta. De ez a megállapítás bizonyára nem ment fel minket azon köteles­ségünk alól, hogy minden erőnkkel igyekezzünk azt a boldogabb korsza­kot megépíteni, midőn a pusztítás minden fegyverét széttöri az igazság és szeretet. A háború az eddiginél jobban rá­irányítja a figyelmet a különböző fegyverekre. S akármennyire fájjon az a gondolat, hogy mindegyikhez száz és ezer ember vére tapad, hogy boldog családi otthonokat, városokat, falvakat, virágzó ipartelepeket, értékes művészi alkotásokat pusztítanak el, mégis érdeklődéssel, okulással s is­meretgazdagodással állunk meg előt­tük. Be kell ismernünk, hogy az em­beri szellem ezen a téren is csodála­tos haladást tett. Olyan tökéletes fegyvereket alkotott s azoknak olyan uj, eddig ismeretlen alkalmazást adott, melyről érdemes néhány adatot fel­jegyezni. Sokan éppen a fegyverek szédüle­tes tökéletesedésétől várják a háború megszűnését Azt gondolják, hogy ép­pen azok a fegyverek teszik lehetet­lenné a háborút, melyek kinevetik a messze távolságokat, papirosként szét­szakítják a legvastagabb acélfalat, szolgálatuk igájába hajtják a felhők feletti magasságot s a tengerek mély­ségét. Olyanok is vannak, akik azt gondolják, hogy a fegyverek tökélete­sedése a háború borzalmainak eny­hülését hozza magával. Egy mérnök könyvében olvassuk, hogy »mig vala­mikor a csaták vérfürdőjében ezreket kaszált le a halál angyala, addig mi csak halottaink százait gyászoljuk; a hol régebben ezredek elhullottak, ott ma tábori orvosaink egyenkint szedik fel a sebesülteket Ez a modern háború rózsás oldala.« Azt hisszük, hogy a mostan dúló rettenetes há­ború ebből az ábrándból kiverte az álmodozókat. Fájdalommal látjuk, hogy a háború fegyvereinek tökélete­sedése egyáltalán nem enyhítette a háború borzalmait. Talán kevesebb az ember-ember ellen való tusa, de annál többet pusztít az ágyú, ideg- bomlasztón, jajgatva süvít a gránát, és soronként arat a gépfegyver. Mit használ a védelem eszközének lépést tartó tökéletesedése, ha ezzel szem­ben a támadás lefoglalja a maga szá­mára a levegőt s bombákat vet a gyárakra, a táborokra, elkerüli a ten­ger hullámait, ahol szemben találkoz­nék a nála sokkal erősebb ellenféllel, lemerül a tenger-mélyre s fenékbe fúrja a páncélfalu hadihajókat. Nem! ilyen álmaink nincsenek! A háború megszűnését nem az emberi tudás emelkedésétől, nem a fegyverek tökéletesedésétől, hanem a krisztusi lélek megerősödésétől s a szeretet Íratlan törvényének az államok és nemzetek életében való érvényesülé­sétől várjuk. * A háború fegyvereit három cso­portra osztjuk. Ä szárazföldi háború fegyverei, a tengeri küzdelem fegy­verei s végül azok a találmányok, melyek különösen a felderítésnél ját­szanak nagy szerepet. I. A szárazföldi fegyverek közt leg­nagyobb szerepet az ágyuk játszák. Mig azelőtt az ágyút élőiről töltötték meg s gömbölyű löveget használtak, addig a mostani ágyút hátulról töltik s hengeralaku löveget használnak. Egyébként is sok-sok tökéletesítésen ment át az ágyú. Irányzékának töké­letessége lehetővé teszi, hogy egészen pontosan beállítsák s jóllehet nem is látják a célpontot, a melyre lőnek, mégis egészen pontosan odatalálnak. A mostani háborúban különösen a 30-5 cmes mozsarak és a 42 cmes ostromágyuk játszanak nagy szerepet. Leírásokból tudjuk, hogy hatásuk ret­tenetes Bevehetetleneknek mondott erődítések összedőltek ostromukban, Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasz­tási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb ház­tartási és gazdasági cikkek a HANGYA bol­tokban kaphatók. A HANGYA italai hamisí­tatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik község­ben fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 97 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövet­kezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents