Harangszó, 1916

1916-09-24 / 28. szám

22?.. HARANQSZÓ. 1916. szeptember 24. bajuszát keményre kisodorta. Cifra szűrét vállára vetette, árvalányhajas kalapját a fél szemére húzta. Vállára dupla puskát, kezébe fokost vett. Mikor felesége meglátta, az is meg­ijedt tőle. Így indult el az első pró­bára a sötét éjszakába. A szomszéd faluban Modor Ist- vánék épen nyugovóra készültek mi­kor hevesen megzörgetik az ablakot : Nyissatok ablakot, a szobában senki ne mozduljon, elő a pénzt, itt van Savanyó! — mondotta egy mély hang egy szuszra a kemény paran­csot. Kinos néma percek teltek el, mig Módos István kinyitotta az egyik ablakszárnyat, családtagjai pedig az alatt szinte sóbálvánnyá változtak a félelemtől helyükön Csak a puska­csövet látták, amelynek vége benyúlt az ablakon. Elveszetteknek hitték magukat, mikor ismét rémesen dörgött a mély hang: itt van Sava­nyó ! Elő a borárát 700 forintot, elő a két pár ökör árát 800 forintot, különben senki se marad élve a házban! A mély hang az ablak alatt tovább is szónokolt volna, a gazda mega­dással már kereste a nagy bőrbugyel- lárist a ládafiában, mikor egy hatal­mas • zuhanás hallatszott kívülről, amelyet nyilván Módos gazda legény fiának, Pistának az ütése váltott ki a szónokoló Savanyu szűrén., mert annak a szavát ismerték meg a ház­beliek: nesze Savanyó! kell-e pénz Savanyó!! Közben szólt a nóta a szűrnek külső felén, de egyre távo­labb, mert a betyár ilyen fogadtatásra nem volt elkészülve. Nem számított arra, hogy a házbeliek közül valaki az udvaron is lehet, vagy épen bot­jával hátul az ő szűrét megtapogat­hatja. Szorult helyzetében nem ért rá puskáját használni, futóra fogta a dolgot, a merre épen lehetett, hátra a szérű felé. Közben az udvarra került a felocsúdott háznép is, hogy üldözze a megugratott Savanyót. De nem volt szükség az üldözésre, a betyár eltűnt az éjszaka sötétjében, helyette egy szánalomra méltó hang nyögését lehetett hallani a pajta fe­lől : — Segítség, komámuram, segít­senek ! Cifra látvány tárult Módos István háznépe és az egybegyült szomszé­dok szeme elé az előhozott lámpa­világnál. A mésszel telt gödörben s félig megaludt mészben ott evezett a póruljárt Savanyó, más néven Sulykos Balázs János. Mellette volt cifra szűre — fegyvere helyett kor­mos ar a mésszel befecselve. Hogy kimentették szorult helyze­téből a porruljárt zsiványt nem kell mondanom. De hogy Mózsi zsidó tovább is nyugodtan alhatott szerzett házában s Sulykos Balázs is meg­elégedett faluvégi házával — miután Savanyó mészgödörbe esett — az is bizonyos! . A világháború eseményei. Harc az oláhok ellen. A bolgár és német csapatok a Dobrudzsában, a Duna mentén foly­tatták győzelmes előrehaladásukat s Dobrics és Tutrakán után elfoglalták Szilisztriát, ezt a modernül megerő­sített hídfőt. Az oláhok kénytelenek voltak kardcsapás nélkül átadni az erősséget. A Dobrudzsa Dunamenti várainak eleste és a Bukarestben is hallhatóvá vált ágyudörgés óriási pánikot okozott a románok főváro­sában. Izgatott tömegek jaiveszékelve hagyták el házaikat és futva mene­kültek Jasszi felé. Bukarest kiürítését már hivatalosan is megkezdették s a katonai főhadiszállást sietve Ploestibe és Szinajába helyezték át. Ide ren­delték a vezérkart és a hadügymi­nisztérium tisztviselőit is. A román vereség hire nem kis aggodalmat keltett az antant köreiben. Lapjaik szükségesnek találták a haditér teljes megváltoztatását. Némelyek rossza- lották az oláhoknak Magyarország ellen való törését. Az aggodalom fokozódott, amidőn hirül vették, hogy a Románia ellen harcoló hadak fő- parancsnokául Mackensen táborna­gyot nevezték ki. A bolgár csapatok a Szalonikiba szorult ellenséges sereget is nyugta­lanítani kezdették. A tétlenségre kár­hoztatott, szedett-vedett csapatok jobbszárnyát a Struma nyugati part­jára szorították, a megvert szerbeket pedig egy helyhez kötötték. Szeptember 12-én Nagyszeben és Hátszeg tájékán megjelentek a német segítő csapatok, hogy vállvetve a mi seregünkkel harcoljanak a délkelet felől szorongatott ellenség ellen. Re­méljük, az álnok betörőt egyesült erővel hamar kiűzik hazánk földéről. A boszuálló munka megkezdődött. Nagyszebentől nyugatra és keletre az egyesült csapatok visszaverték a románok támadását. Ezalatt Dobrud­zsában is többszörös vereséget szen­vedtek az oroszokkal egyesült oláhok, Szalonikinál pedig a szövetséges ha­dak visszaverték az angol-francia támadásokat. A bolgárok megszállot­ták Kavalát. Az oláhok déli frontján győzelme­sen haladnak előre a bolgár, német és török csapatok. A harc színhelye most a Duna jobbpartján az Oltinató vidéke.Itt esett el hősi harcban a német császár vitéz rokona, Frigyes Vilmos hesszeni herceg. Szeptember 14-én a dobrudzSai fronton az egyesült német, bolgár és török csapatok Mackensen vezérlete alatt négy napi kemény, elkeseredett csata után megverték az egyesült román, orosz és szerb seregeket. Az ellenség visszavonult észak felé. Ez­zel megnyitotta az utat Konstanzába s lemondott a Bulgáriától elrabolt Dobrudzsáról. Most aztán siethet haza, hogy megvédje saját földjét. Harc az oroszok ellen. Hazánk keleti oldalán, a Radnai havasok közelében, az Aranyos-Besz- tercétől északra és a kárpáti Erdős­hegységben az oroszok nagy buzgó- sággal folytatják áttörésre irányuló munkájukat. De, hála Istennek, nem mennek semmire. Vitéz seregeink utjokat állják. A lefolyt héten is si­kertelen volt minden támadásuk. Szeptember 12-én nagyobb vereség és veszteség érte őket az Aranyos- Beszterce és a Smotrec között. Az Erdős-Kárpátokban napokon át véres harc folyt az oroszokkal Lesicky generális hatalmas tömegeket állított a harctérre, hogy áttörje vo­nalainkat és segítségére menjen a román szövetségesnek. De hiában volt minden erőlködése. Véres vere­ség érte úgy a Cibó völgyében, mint a Cimbroszlava nyugati lejtőjén. Görögország válsága. A politikai helyzet Görögországban mind bonyolultabbá válik. Zaimisz miniszterelnök lemondott. Úgy látszik a király nem akar a háborúba avat­kozni s azért Zaimisz utódául nem is Venizeloszt hanem Dimitrakopu- loszt szándékozik kinevezni. Az an­tantbeli urak persze mindent elkö­vetnek, hogy a szerencsétlen országot hadseregével eggyütt magukhoz kös­sék. A megalázó kényszer-helyzet legjobban bántja a hadsereget. Ez teszi érthetővé azt a csodálatos ese­tet, hogy a negyedik görög hadtest, amely e hó 13-án a bolgárokkal szemben állott, Katropulosz generális vezérlete alatt a németek oltalma alá helyezkedett s Németországban keresett és talált menedeket. Ezzel az antant, irja az egyik zürichi lap,

Next

/
Thumbnails
Contents