Harangszó, 1916
1916-09-17 / 27. szám
1916. szeptember 11. HARÁNGSZÓ. 215 Csíkszeredából csapataink a Hargitára vonultak vissza. Látjuk ebből, hogy a mi csapataink még nem léptek fel támadólag. Türelmetlenül várjuk azt az időpontot, amidőn a mi hadaink is teljes erővel megindulnak és két tűz közé szorítják az álnok ellenséget. Küzdelem az oroszok ellen. Az orosz óriási veszteséggel dolgozik, de emberanyaga s muníciója szinte kifogyhatatlan. Támadásai a román beavatkozás folytán megújultak és erősödtek. Most főképpen a Kárpátok északi lejtőire küldi tömegeit. A jelentés szerint a Kárpátokban a hét elején Zielonától délre, Zabietől délnyugatra, a Magura-sza- kaszon és Dorna-Vatrától északra voltak orosz támadások, de ‘azok mind a támadók súlyos veszteségével végződtek. Másrészt az oroszok arra törekedtek, hogy összeköttetésbe lépjenek Ivanov tábornok orosz-román csapataival. Ez a törekvés egyelőre meddő maradt, valamint az is, hogy betörjenek hazánk földére. Szakadatlan küzdelem folyik a Tatárszorostól egészen a Dorna-Vatra mellett lévő állásainkig. Az ellenség egy-egy napon ötször-hatszor megismétli dühös támadását. Vitéz katonáink mindannyiszor visszaverik. Szeptember 6-án a trónörökös harcvonalának déli szárnyán, Dorna-Vat- ránál, az oroszok és románok már egyesülten támadtak, de vereséget szenvedtek. Védekezésünk a túlerővel szemben mindeddig sikeres volt. A hazánkra törő ellenséget lelkes vitézeink jóformán még határainkig sem engedték. Görögország válsága. Az antant hatalmak példátlan lel- ketlenséggel kényszerítik Görögországot arra, hogy velük tartson s harcra keljen ellenünk. Ha sikerül a bűnös puhitás, akkor jóformán megindul Sarrail tábornok is szedett-ve- dett seregével, hogy szerencsét próbáljon a középponti szövetségesek hadai ellenében. Az antantbeliek a görögök megfélemlítésére hajórajt küldöttek a Pireuszba, körülzárták és lefegyverezték a görög csapatokat, elfogták a középponti hatalmak diplomatáit, elkobozták hajóikat. Mindez arra való, hogy a királyt és kormányát kényszerítsék a velük való szövetkezésre. A nyugati harctér egész héten át nagy küzdelmek szintere volt. Az egyesült angol és francia seregek óriási erőfeszítéssel támadták a német állásokat, anélkül, hogy számbavehető eredményhez jutottak volna. A hét elején az Ancre jobb partján Beaumontól a Sommeig harminc kilométer széles fronton folyt az elkeseredett küzdelem. A harcvonal felső szakaszán a támadókat a németek mindenütt visszaverték A franciáknak és angoloknak csak igen csekély sikerük volt: elfoglalták Guilmont és La Forest helységeket. Ugyanekkor történt London, Harwich és Jarmouth városok sikeres bombázása a németek részéről. A németek véresen visszaverték a legelkeseredettebb támadásokat s. ha kénytelenek voltak is átengedni egyes jelentéktelenebb pontokat, helységeket: frontjuk sziklaszilárdan áll. A Somme-vidéki csata heve a hét vége felé lanyhult. Az angolok és franciák belefáradtak. A németek szívós ellenállását az ellenség is csodálattal emlegeti. Az olaszok háborúja. Az olaszok több vereség után egy kissé elcsöndesedlek. Tirolban csak tüzérségi harc volt, Albániában csak kisebb csatározások folytak. Az olasz sereg kimerült, de azért leköti erőink egy részét. Egyéb hírek. Az angol lapok azon aggodalomnak adnak kifejezést, hogy a románok kelleténél korábban avatkoztak bele a háborúba, akkor indultak meg, amidőn nem voltak még teljesen fölszerelve. Angol katonai körök attól tartanak, hogy az elsietett román beavatkozás katonai téren rettenetesen meg fogja magát boszulni. — Angol lapoknak azt jelentik Pétervárról, hogy a Dobrudzsába bevonult orosz hadsereg ereje eddig még nem egészen százezer ember. E jelentés szerint Sarrail hadserege még korántsem ötszázezer főnyi erős, mint ahogy azt Romániának megígérték. Sarrail ahelyett, hogy támadásba ment volna át, mint Bukarestben remélték, mielőtt támadna, megvárja, hogy hogyan fognak végződni a dobrudzsai események. Az orosz katonai szakértők szemére vetik Romániának, hogy elfecsérli erejét. Az ő feladata elsőbben is nem Erdély elfoglalása, hanem a bolgárok leverése és Törökországnak szövetségeseitől való elzárása. Az egyház köréből. Hősi halál. Gáncs Jenő székesfehérvári ev. lelkészt és családját súlyos veszteség érte. Fia, Gáncs Viktor, augusztus 16-án, Nova Vasnál 21 éves korában hősi halált halt. A Kostenjevca Vojsica út melleti katonai temetőben helyezték pihenőre. Isten kegyelme adjon testének pihenést, lelkének békességet! Gyászoló kedveseit vigasztalja Isten szeretete! Lelkészválasztás. A székesfehérvári gyülekezet régi, érdemes lelkésze, Gáncs Jenő állásáról lemondott s nyugalomba vonult. Helyébe fiát, Gáncs Aladárt választotta meg a gyülekezet. Gáncs Aladár neve nem ismeretlen lapunk olvasói előtt, néhány szép elbeszélésével gyönyörködtette s tanitgatta a lelkeket. Szeretettel köszöntjük uj állásában s isten áldását kívánjuk munkálkodására. Az alsódörgicsei evang. templomban felállítandó Zsedényi emléktáblára adakoztak a következők: Magyary Miklós esperes Kapolcs 3’50 K, A Zalai egyhm. gyámintézet 24 K. Összesen 27 50 K. Itthonról. A haza védelmére! A régi nagy idők j visszaérkeztek. Az orozva támadó oláh hazánk drága földjét veszélyezteti. Nemcsak i a szükség, de a honfiak szivében élő kívánság adatta ki a magyar kormánnyal azt a rendeletet, rnely a haza védelmére felhívja az önként jelentkezőket s a 16 évesek előtt is megnyitja a hadsereg kapuit. A rendelet igy szól: Az 1886. évi XX. törvénycikk 2. szakaszának utolsó bekezdése értelmében az önként jelentkezők alkalmazhatóságukhoz képest a népfölkelésbe fölvehetök. Ezek alapján a következőket rendelem: 1. Mindazok, a kik az 1898. évben vagy annál előbb születtek és a népfölkelő bemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmatlanoknak találtattak, úgyszintén mindazok, a kik a népfölkelőköteles koron túl vannak, ha alkalmasak arra, hogy hazájuk létéért a Délkeleten folyó harcok-
