Harangszó, 1916
1916-08-06 / 21. szám
166 HARANGSZÓ. 1916. augusztus 6. anya szemébe s mosolygás az ajka szélére. Reggel a tanitó szobájában a földre hullatott papiros darabkák közt egy meghervadt virág hever. Ahogy a seprű keféje végigfut a fehérre súrolt padlón, egy-egy szirom elmarad nyomában. Olyan, mint egy hulló véres könnycsepp. Folytatjuk. Lábaink szövétneke. Hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket. Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lésztek nékem valamennyi rfép közt az enyéim: mert enyim az egész föld. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az igék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak. 2. Mózes 19, 4—6. A békesség Istene légyen veletek mindnyájatokkal! Róm. 16, 33. Az Ur megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Ur a te ki- és bemenetejedet, mostantól fogva mindörökké! 121. zsolt, 7-8. Mi összeillése van Isten templomának a bálványokkal? Mert ti élő Isten temploma vagytok, a mint megmondotta az Isten: Lakni fogok köztök, és járni fogok köztök; és leszek az ö Istenük, és ők az én népem lesznek. II. Kor. 6, 16. Téged vártalak Uram, te hallgass meg, Uram Istenem ! Mert azt gondolom : csak ne örülnének rajtam; mikor lábam inog, ne hatalmaskodnának ellenem! És bizony közel vagyok az eleséshez és bánatom mindig előttem van. Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt. De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim. A kik jóért rosszat fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem. Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem; Siess segítségemre, óh Uram, én szabaditóm. 38. zsolt, 16-23. A kitartás megpróbáltatást, a meg- próbálás pedig reménységet, szül. Róm. 5, 4. Van valakije a harctéren, vagy a sebesültek közt a kórházban ? Úgy fizessen számára elő a HARANGSZÓRA. Vigasztalást, szórakozást küld neki minden egyes számmal. A világháború eseményei. Julius 25-én volt két éve, hogy megszületett a most dúló irtózatos háború. Szerbia már megakarta adni külügyi hivatalunk követeléseinek teljesítésével a bennünket megillető elégtételt. De megérkezett Belgrádba az utolsó pillanatban Szaszonov orosz külügyminiszter hírhedt hatezer szavas távirata, mely kijelenti, hogy Oroszország Szerbiát el nem hagyja, Szerbia utasítsa vissza azt a magyar és osztrák jegyzéket, mely a trónörökös és neje meggyilkolásáért elégtételt követel. Szerbia szótfogadott. A rémes háborút fölidézte. De méltó büntetésképpen magára maradt s megtört a véres harcban. Oroszország magán sem tud segíteni, hogy gyámolithatta volna Szerbiát? A nagyszájú Szaszonov bukott emberré lett, hogy adhatott volna jó tanácsot Pasicsnak? A szerbek által felidézett véres bonyodalom ezelőtt két évvel indult meg. A háború lelketlen megindítói elbuktak, Szerbia megsemmisült, mi azonban — hála a jó Istennek! — töretlen erővel s dicsőséggel álljuk a ránk erőszakolt harcot s a fegyvert le nem tesszük, mig hazánk teljes biztosságát ki nem vívjuk! Küzdelem az oroszok ellen. Az oroszok háromszázezer embernél többet vesztettek az utolsó küzdelmekben, ez az oka annak, hogy véres harcaik közben meg-megállnak, mintha uj erőt gyüjtenének; a megkezdett utat abba hagyják, mintha máskép szeretnék végezni. Óriási erővel támadnak erre-arra, de döntő győzelmet aratni sehol sem tudnak. A legtöbb helyen véres vereség éri őket. A lefolyt héten viszavertük támadásukat a Priszlop-nyeregtől északra emelkedő magaslatokon, Volhini- ában Lobacsevkánál és Galíciában a Dnyeszter mellett. Támadásaik célja Bródy és Lemberg városok megközelítése. De csapataink, visszavonulva a támadás túlereje elől, megtalálták a legalkalmasabb terepet, ahol a siker biztos kilátásával szállhatnak szembe az ellenséggel. Az Erdős-Kárpátok gerincén védő seregünk átkelt a Fekete-Cseremoszon, elfoglalta a tőle északra emelkedő magaslatokat s az oroszok többszörös ellentámadását mindannyiszor visszaverte. Más csapatok a leszni- ovi országúton verték meg az oroszokat s ezer emberüket elfogták. A hét végén az oroszok Bródytól északra sok vér árán némi tért nyertek. Vitéz csapataink legtöbb törekvése most e szakaszon az elhódított kis terület visszahóditása. Julius közepén kezdette meg az ellenség ujjabb offenziváját Volhini- ában. A nagy erővel megindult támadásnak eredménye julius 28-ig Hőfer szerint csak annyi, hogy hadseregünk 80 méteres arcvonala 15 kilométernyire visszaszorult. E csekély nyereséghez is az ellenség iszonyú áldozatok árán jutott. Szaszonov a világháború lelketlen fölidézője bukott emberré lett. Stürmer miniszterelnök lett utóda a külügyminiszteri székben, ki bizonyára folytatja a megkezdett ember-irtó munkát. De talán lesz majd változás abban, hogy Oroszország .lemond nagyravágyó terveiről és útját állja a veszedelmes imperialista törekvéseknek. Örömmel vesszük a hirt, hogy török katonaság érkezett az északi harctérre. Együtt akarnak velünk harcolni közös ellenségünk, az orosz ellen. Küzdelmünk az olaszokkal. Az olasz harctér megélénkült a múlt hét elején. A Val Sugánától délre igen heves küzdelem fejlődött ki. Az olaszok nagy erővel támadtak. De vitéz csapataink csakhamar visz- szaverték őket. E diadalmas harcokban különösen a kassái, a nagyváradi, az aradi és a temesvári csapatok tüntették ki magukat. Ugyanakkor Paneveggio vidékén is vereség érte az olaszokat. Épugy eredménytelen volt minden támadásuk az Isoncó-fronton Santa Luciánál, a podgorai hidsáncnál és a Monfalcone- gerincen. A véres munkát rövid pihenés követte, amidőn az olaszok halottaikat temették el. Csak a Sugá- na-völgyben közel 1300 sebesültjük és halottuk volt. Pihenés után ismét Paneveggio ellen rontott koncentrált erővel az ellenség, óriási tüzérségi támadás után háromszoros roham következett nagy erővel, nagy elkeseredettséggel, de minden eredmény nélkül. Csapataink vitézül megállották helyüket. Minden állásuk változatlanul birtokukban maradt. A németek harca a franciákkal és angolokkal. A németeknek nagy győzelme a Somme és Ancre vidékén adott irányt a lefolyt héten a nyugati harctér operációinak. Az óriási erővel meg-
