Harangszó, 1916
1916-07-16 / 18. szám
1916. julius Í6. Haranqszó. U3, hatnak el. Most Monfalconetól és Selztől keletre indult meg az olasz roham. De meghiúsult minden támadásuk. Erős harc volt az olasz területen is, a Cima Diece és a Monte Lebid között. De ez is az olaszok l^udar- cával végződött. A két hadtestből álló és alpinökkal rqegerősitett hadsereg csúfos vereséget szenvedett. A németek harca a franciákkal és angolokkal. Nagy lendülettel indult meg julius 1-én az angol-francia támadás. De kellőképpen felkészülve várták őket a németek. Megállották keményen az Pál esperes olvasott fel, részletesen tájékoztatván ebben az egyházmegye egy évi történetéről a gyűlés tagjait. Itthonról. A hadköteles férfiak kivándorlása. A kormány rendeletet adott ki a hadköteles férfiszemélyek kivándorlását az ország területéről további egy évre megtiltja, mely szerint a rendelet julius 27-én lép hatályba Orosz tisztek szökési kísérlete. Rei- chenbergben az odavaló orosz fogolytáborban orosz tisztek szökési kísérletére jöttek rá A tervet nagyon ravaszul készítették elő. A tábor közepén áll a 8-as számú barakk, ahol többnyire őrnagyok és főtisztek vannak elhelyezve. Ennek a barakknak egyik ágya alatt másfél méter mély gödröt találtak. A foglyok a padló alatt másfél méter mély, körülbelül öt méter hosszú folyosót ástak, amelyet a fogolytábor kerítéséig akartak meghosszabbítani, ami nem is ment volna olyan nehezen, hiszen már csak harmadfél méter hiányzott belőle. Ezen aztán könnyű szerrel megszökhettek volna. A kiásott földet a tetőn fúrt nyíláson át üvegek segítségével a tetőzetre húzták föl. A szökési kísérlet munkáját két héttel ezelőtt kezdték meg és huszonöt tiszt, továbbá öt tisztiszolga részes benne. Jutalom a termés korai betakarításáért A kormány rendeletet adott ki, mely kimondja, hogy a Haditermény R T., vagy bizományosa az 1916. évi termésből származó búzáért, rozsért és takarmány árpáért, I ha azt az eladó a H. T. vagy bizományosának címére vasúton vagy hajón 1916. julius hó 23-ig bezárólag feladja, illetve I beszállítja, oly vételárat köteles fizetni, amely a minisztérium által az 1916. évi termésre megállapítandó legmagasabb árat métermázsánként két koronával meghaladja. Az állatok etetésére nincs gabona. A kormány rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy „gazdasági szükséglet“ címén búzát, rozsot, vagy kétszerest az állatállo- i mány szükségletére számításba venni senkinek sem szabad és akár a házi, akára SESBigkg2äg£. - -p- ■ • „gazdasági szükséglet“ címén megtartott megvásárolt búzát, rozsot és kétszerest állatok etetésére felhasználni tilos. A tilalom megszegése fogházbüntetéssel,jár. Mennyibe kerül a háború ? Évekkel ezelőtt a békeliga szakemberei ijesztő képeket állítottak elénk arról a rémes pusztulásról, amit a világháború okozhat. A háború elérkezett és borzalmassága messze- messze felül múl minden számadatot. Rengeteg értékek mentek már tönkre az emberiség közös vagyonából. Annyi és olyan sokféle, hogy megbecsülése szinte lehetet en. Megbecsülni csak azt az emberi munkát tudjuk, ami a háborúban felhasználódott. Ennek a munkának egyik része az itthon elköltött rengeteg pénz, amit hadikölcsönökkel fedezünk. Ausztria és Magyarország körülbelül 20—30 milliárd, Németország 40—50 milliárd hadikölcsönt használ fel a háború két évében. Francia- és Angolország szintén 50 - 50 milliárd körül áll. Orosz- és Olaszország együtt szintén kitehet vagy 50 milliárdot. Eddigi becslésünk tehát 200—230 milliárd között mozog. Másik hatalmas tétele számadásunknak a harctéren álló munkabíró emberek elveszített munkája. Harminc millióra becsülik azoknak a katonáknak a, számát, akik két évet töltöttek a harctéren. Évenként átlag ezer koronára tehetjük egy-egy ember keresményét: igy tehát újabb hatvan milliárdnyi költséget kapunk. Számítsuk ezekhez a harcterek feldúlt területeit, a gránátoktól elpusztult községeket, a letarolt kárpáti erdőségeket, a letaposott és részben meg nem müveit hatalmas lengyel síkságokat, a Franciaországban elpusztult évszázados műemlékeket, bízvást számíthatunk újabb ötven milliárd veszteséget. Végül próbáljuk meg a legfájdalmasabb veszteségnek, az emberekkel elpusztult munkaerőnek a megbecsüléséi. Ha egy ember ezer koronát keres évenként, akkor annak a munkaereje húszezer korona tőkét képvisel. Tegyük hatmillióra az elesett és megbénult katonák számát s ez megint százhúsz milliárd veszteség. Mennyi is ez már összesen? 430—450 milliárd. Mondjuk kerek 400.000 millió korona. Szinte hiheellenség első rohamait, s nem hátráltak meg ezután sem. Még Verdun- nek sem használt Joffre és Haig gondosan egybeállitott haditerve. A harc a Somme-tól északra és délre eső területen indult meg óriási erővel és elkeseredéssel. Nagy tömegek szórták a tüzet a megerősített német állásokra De a németek rendületlenül megállották helyüket és biztos számítással viszonozták az ellenség tüzelését. Mire az ellenség közelükbe érkezett, már ereje is megtört. Az angolok csakhamar belefáradtak a nagy erővel megindult küzdelembe. Julius 4-én pihentek. A franciák azonban tovább folytatták a harcot a Somme mindkét oldalán, de mint a német jelentés mondja, sehol sem tudtak végleges eredményt elérni. Ha itt-ott nyertek is egy-két kilométert, vagy meg is szálltak egy-egy falut vagy városkát, a megindult német ellentámadás csakhamar visszaszorította őket. Julius 7-dike nehéz napja volt az egyesült francia és angol hadseregnek. Ezrével estek el a francia és angol katonák a negyven kilométeres front kemény harcában. »Csapataink hősiessége és kitartása, jegyzi meg a német jelentés, az ellenségnek egy csalódással teljes napot okozott.« Az egyház köréből. A kemenesaljai ev. esperesség junius 29-én tartotta Czelldömölkön rendes közgyűlését. Varga Gyula esperes jelentésében hü képet rajzolt az egyházmegye lelki és anyagi viszonyairól. Az egyházmegyéből 25 tanító teljesített katonai szolgálatot; Hajnal Endre káldi tanító hősi halált halt. Az esperesség egyházai 96050 korona hadikölcsönt jegyeztek. Egyházmegyei közgyűlés. A vasi felső ev. egyházmegye julius 6-án tartotta az ő rendes évi-közgyűlését Nagyszentmihályon. A közgyűlés kiemelő részét Bayer Teofil főesperes évi jelentése képezte. A közgyűlés nagy elismeréssel vette tudomásul a gyámintézeti elnök jelentéséből, hogy az elmúlt évben az egyházmegye területén gyámintézeti célokra az egyes egyházak 9800 koronát gyűjtöttek. Az áldozatkészségben újból legelöl járt Kukmér 1500 korona gyűjtéssel. A somogyi egyházmegye közgyűlését Nagykanizsán junius 29-én tartotta meg Berzsenyi Sándor egyházmegyei felügyelő és Németh Pál esperes elnöklete alatt. Az istentiszteleten Gál. 6. 10. alapján Horváth Olivér légrádi lelkész modott szépen kidolgozott prédikációt. Majd az egyházmegye gyámintézetének közgyűlése következett a szokásos folyó ügyek letárgyalásával, a gyűjtések elszámolásával és a segélyek, adományok megszavazásával. Az egyház- megyei gyűlést Németh Pál nyitotta meg a nehéz időkben kitartásra buzdító beszéddel. Egyházmegyei felügyelőnek az egyházmegye összes gyülekezetei újból Berzsenyi Sándor eddigi felügyelőt választották meg. Németh Pál esperes, Balog Isván egyház- megyei jegyző és Győrffy János egyház- megyei ügyész és egyházközségi felügyelő üdvözlő szavai után az újra megválasztott felügyelő szívből jövő és szívhez szóló háborús vonatkozású beszéddel újra elfoglalta elnöki székét, ígérvén, hogy hitbuzgó őseihez híven fogja szolgálni evangéliomi egyházunkat A gyűlés kiemelkedő részét az esperesi jelentés képezte, melyet Németh
