Harangszó, 1915-1916

1915-08-29 / 7. szám

1915. augusztus 29. HARANGSZÓ. 55 Alázatosság nélkül nincsen imád­ság I Ebben az alázatosságban van gyöngeségünk beismerése és méltat­lanságunk tudata. Nézzetek olyan tükörbe, mely nem áltat, nem szépít, mely nemcsak a külső életet, hanem a belső lelkiéle­tet is híven megmutatja. Az majd megmondja, hogy felemelhetjük-e szemeinket, kérhetünk-e valamit is a saját nevünkben. Hogyan tehetnénk I Bűnösségünk mély szakadék a mi kívánságunk és az Isten között. De a Krisztus maga biztat: „va­lami kérendetek az Atyától az én nevemben, megadja néktek“. (Ján. 15, 16.) Ott van a megfeszített istenem­ber, ki a mi bűneink büntetését hordozta az ő testében a fán, annak nevével járulunk az Isten elé, annak érdeméért kérünk meghallgatást. Bárcsak az ő neve jelentené min­dig az ő szellemét is. — Vigyáznunk kell, hogy sohase legyen az üres szólás, a régiektől átvett szokás, ha­nem mindig a lélek alázatosságának őszinte kifejezése. Az igazi imádság állhatatos. A Krisztus megígérte az ő tanítványai­nak : „kérjetek és megadatik néktek, ! zörgessetek és megnyittatik“. (Máté 7, 7.) De hogy mikor adatik meg és mikor nyittatik meg, azt nem mon­dotta. Várni kell, sokszor sokáig, nagyon sokáig. Ilyenkor ébred a kétség. A hit lángja meggyöngül, s a lélek Az egyház köréből. Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli j evang. egyházkerület aug. 18-án Czelldömöl- I kön tartotta közgyűlését Gyurátz Ferenc püspök és Dr. Berzsenyi Jenő egyházker. felügyelő elnöklete mellett. A rendkívül né­pes közgyűlésen nagy számban jelentek meg az egyházmegyék és tanintézetek ki- | küldöttei, számos lelkész és tanító, de kü­lönösen nagy számban volt képviselve Kemenesalja régi, hitbuzgó evangélikussága. Hevesebben vert az ember szíve, midőn ezt a* egyházáért lelkesülő és munkálkodó élő gyülekezetét együtt látta. A Berzsenyi, Vi- dos, Ostffy, Ajkay, Károlyi, Radó stb. csalá­dok buzgó egyházszeretetén százan és ezeren nevelődtek és nevelődnek ma is az egy- náziasság és vallásosság munkálására. A közgyűlést megelőző istentiszteleten Bog­nár Endre egyházkor, főjegyző imádkozott 8 kért áldást ősz királyunkra, ki éppen ®*en a napon ünnepelte születése 85-ik év­fordulóját. Dr. Berzsenyi Jenő egyházker. mélyén megszólal a fájó kérdés: »hiába imádkoztam I... Hát nincs, aki meghallgasson ?*... A hit erejét senki se kapja készen. A léleknek fejlődnie kell, csak akkor lesz a belső ember lélegzetvétele, az imádság, egyforma, határozott. Egy pillanatra se szabad felejteni azt a meggyőződést, melyből minden imád­ság kiindul: Isten mindent javunkra tesz. És gondolnunk kell arra is, hogy a várakozás ideje lehet a próbatétel ideje, mely után állhatatos imádkozásunkat a meghallgatás bol­dogságával jutalmazza a jó Isten. Példát találunk eleget. Olt megy vándorútján Jákob. Mögötte ellen­séggé lett rokon, előtte ellenségként ott hagyott bátyja. Fel és retteg. Mellette megjelenik egy férfi. Kicsoda, nem tudja, de a szive megsúgja. Megragadja, tusakodik vele. Az ide­gen menne, de hiába! Mint állhata­tos imádság, zendül a küzdő ajakán : »nem bocsátlak el, míg meg nem áldasz engemet!“ (I. Móz. 82, 36.) Jákób Istennel küzdött és Jákób győzött. Győzelmet szerzett néki a meg nem lankadó imádság. Ott van a szegény kananita nő. Megvetett nép lányát zsidók között mi más fogadhatná, mint gyűlölet. Mégis odamegy. — Első szavát Jé­zus feleletre se méltatja, másodikra megbélyegzi, harmadikra megalázza, csak midőn megalázva is ott von­szolja magát előtte a porban, csak felügyelő gyönyörű szép, felemelő megnyitó­beszédé után, a közgyűlés hódoló távirat­ban üdvözölte őfelségét a magyar királyt, a német császárt s vitéz hadseregünket. Gyurátz Ferenc püspök évi jelentését el­ismeréssel és köszönettel vette tudomásul a közgyűlés. Kimondotta, hogy a soproni theol. akad.nak a pozsonyi akadémiával egyesítését ez idő szerint nem látja szük­ségesnek. A kőszegi felsőbb leányiskola helyett Sopronban tanítóképző intézetet kívánna felállítani s ez esetben Kőszegen árvaházat létesítene. — Nagy mozgalmat és általános sajnálkozást keltett Gyurátz Ferenc püspök bejelentése, mely szerint magas korára s egészségi állapotára hivat­kozva, püspöki állásáról lemond. Az egyházker. gyámintézet is ugyan­ekkor tartotta közgyűlését Kiss János szombathelyi lelkész, gyámint. elnök elnök­lete mellett. Magyary Miklós kapolcsi lel­kész, zalai esperes a háborús események­kel összekapcsolt szép egyházi beszédet mondott. A megüresedett gyámintézeti el­ükkor hangzik a boldogító szó: „óh asszony, nagy a te hited I legyen a te kívánságod szerint /“ (Máté 15, 21—29.) Mi tartotta meg ezt a sze­gény nőt, kérelmét mi vezette dia­dalra ? Az el nem némuló állhatatos imádság 1 Ilyen legyen a mi imádságunk is 1 Erős, szilárd, meg nem ingatható. Ha úgy érezzük, hogy nem hallgat meg minket a mi Istenünk, ne for­duljunk el tőle, ne némuljunk el, hanem fogadjuk meg az apostol szavát és „szüntelen imádkozzunk“ ! (I. Thess. 5, 17.) így lesz ajkunkon és szivünkben igazi imádság. A hit szüli, alázatos­ság vezeti, áldozatot visz, a Krisztus nevében zörget, s állhatatos kérésre meghallgatást talál. De kérnünk kell, hogy a jó Isten adjon erőt az ilyen imádkozásra. „Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én! Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, aki bízik benned. Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok mindennapon! Vídá- mitsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram telke­met. Mert te Uram jó vagy és ke­gyelmes, és nagy irgalmasságú mind­azokhoz, akik hozzád kiáltanak.“ (86. zsolt. 1—5. v.) nöki állásba Károlyi Endre földbirtokost ültetette a közbizalom, ki lelket gyönyör­ködtető, szép beszéddel foglalta el állását. Gyámintézeti jegyzőnek Pálmai Lajos győri lelkészt választotta meg a közgyűlés. Ráj- ter János kukméri lelkész, pénztáros jelen­tése szerint az összes gyűjtés 20.440’48 K, 4.177 68 K.-val több mint az előző évben, íme, az áldozatkészség, mely a sokféle te­her alatt nem semmisül, meg, hanem erő­södik I A segélyek sok gyülekezet nyomorát és gondját enyhítették 1 Isten áldása nyugodjék az egyházkerü­let és a gyámintézet minden határozatán I Gyurátz Ferenc püspök lemondása. A dunán'.uli evang. egyházkerület augusz­tus 18-án tartott közgyűlésén, Gyurátz Fe­renc püspök bejelentette püspöki állásáról való lemondását. Hetvennégy éves — úgy mond — sokféle munkakörben szolgálta egyházát, de pihenése még nem volt. Fá­radt, nyugalomra vágyik, érzi, itt a határ. — Az egyházkerület közgyűlése fájdalmas érzéssel vette tudomásul a püspök bejelen-

Next

/
Thumbnails
Contents