Harangszó, 1915-1916
1915-10-03 / 12. szám
1915. október 3. HARANGSZÓ. 95. rülni a németeket föltartóztatni. Nevetséges és abszurd ötlet az, hogy a népet a tavaszi hadjárattal vigasztalják, abban a reményben, hogy a téli hónapokban Oroszország hiányzó belső szervezését végrehajtják. Ez gúny gyanánt hangzik! Azt a munkát, melyet az előre haladottabb Németország évtizedek alatt végzett el, mi néhány hónap alatt elvégezzük? Még van ideje ahhoz Oroszországnak, hogy méltányos és tisztességes békét kössön, talán Németországnak is érdeke még az Oroszországgal való béke. Ha azonban a német katonák bevonulnak Pétervárba és Kievbe, sőt talán Moszkvába is, nem lesz többé Németország érdekében való a sietős békekötés. Amint az ellenség Pétervárott, Kievben és Moszkvában lesz, a szent Oroszország életének vége. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére I NEHÉZ Ó R A K A mi imádságunk. Elmélkedés a Mi Atyánkról. Irta: Kapi Béla. 12 Mi Atyánk ... III. A reménység szava. Mi Atyánk, ki vagy a menyekben ... A mennyekben szó mindenekelőtt megjelöli közelebbről azt az atyát, a kihez szólunk. Ahoz az atyához küldjük tehát imádságunkat, aki a mennyekben lakozik. A mennyet ott képzeljük túl az ég kékjén. A mint az ég kékje mindenhová velünk jön, úgy a szent Isten is mindenütt velünk van. A mi hitünk oda, az ég kékje felett elterülő menyországba helyezte őt el, a honnan minden jó adomány és tökéletes ajándék alászáll. Éhez az atyához, ehez a hatalmas Istenhez imádkozunk: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben I ‘.. . Azt mondják a tudósok, hogy a mi hitünk balgaság. Az, amit mi mennynek nevezünk, nem egyéb, mint a páratelt levegő fényjátéka. Felszállhatunk a magasba, tova tűnik. Megközelíthetjük a csillagokat, melyek olyanok, mint az ég éjjeli palástján a fényes díszítések, — a mennybolt mindig tovább és tovább vonul szemeink elől. Amit mi mennyországnak nevezünk, az a végtelenség. Lehet, hogy igy van 1 A mennyország helyének kijelölése az emberi képzelet munkája. De ránk nézve nem is az a fontos, hogy mennyország hol van, hanem hogy általában van. Mi hisszük, hogy van mennyország. Hisszük, hogy ott székel a mi Istenünk, a mi jó Atyánk. Hisszük, hogy oda jutnak mindazok, a kik hű gyermekei voltak a földi életben. Ebben a rövidke, hely megjelölő szóban „mennyekben*, szintén sok vigasztalás és boldogság rejlik. Isten mindnyájunkat harcra, küzdelemre bocsátott el. De ha elfáradtunk, s a reánk mért kötelességet híven teljesítettük, visszavár és visszaszólít oda, a honnan jöttünk: haza. Ott van a mi helyünk az ő közelében, az ő lábainál, amint a gyermek helye ott van édes atyja mellett. Ha szenvedünk, s a nehéz csapás keresztjét hordozzuk, vigasztal az a kéklő ég, melyre azt mondjuk: az a mennyország, az a mi hazánk I Ha elsötétül körülöttünk minden, s földi világunk olyan, mint a fény- és meleg nélküli vak éjszaka, akkor is megnyugodva tekintünk magunk fölé. Keresztül nézünk a dúló zivataron s meglátjuk azt a kéklő eget, melyre azt mondjuk: az a mennyország, az a mi hazánk! Elhagyhat minden barátunk, elhagyhat reményünk, boldogságunk, ha oda tekintünk a csillagos boltozatra, tudjuk, hogy az Isten szeme reánk tekint. Az elvesztett minden semmi volt csak, a minden ott fenn van; az a mennyország, az a mi hazánk! — Eltemethetjük szeretteinket, vigaszt ád a reménység, lelke hazament, édesatya várta és most eggyel többen vannak, a kik minket várnak. Mienk a mennyország!... Nekünk is inthet búcsúzéra az életóra, hívhat az utolsó útra a hajléktól a sirkertig vezető ut, megnyugodva megyünk. — Mint a hogyan az édes otthon után vágyódó vándor, nem fél a sötét völgytől, hanem éjszaka is megy előre, mi is készülünk. És mig búcsút intünk azoknak, kik eladdig kisértek, hittel tekintünk fölfelé, oda, a hol minket már sokan várnak, haza várnak! A mennyország drága kincs! Abba vetett hitünket oda nem adjuk. Jó Istenünk, édes Atyánk dicsőségének helye, jó lelkeknek, istenfélőknek pihentető hazája. Szenvedésünk temetője, üdvösségünk bölcsője. Felfelé nézünk, imádkozunk: „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben!.. . Folytatjuk. Az egyház köréből. Püspöki körlevelek. Egyházunk főpásztorai lelkes hangú körlevélben hívták fel gyülekezeteinket az elpusztult Kárpát-falvak felépítésére, illetőleg az adakozásra. Felszólították továbbá fémtárgyak összegyűjtésére s hadi célokra beszolgáltatására. Hisszük, hogy a lelkes felhívás nem lesz kiáltó szó a pusztában. Tanítóválasztás. A ménfői evang. leánygyülekezet Garam J. bényei osztálytanítót választotta meg egyhangú lelkesedéssel kántortanitójává. Isten áldasa legyen a gyülekezeten és a kitűnő képzettségű új vezérén. A kemeneshőgyészi és magyargencsi hívek 56 drb régi énekeskönyvet adományoztak a kassai ev. gyülekezetnek. Gyűjtés a Rábaszentandrásl ev. egyházban a kárpáti elpusztult falvak felépítésére : Ev. egyház 20 K, Hajas Endre 10 K, Bodács Pál 3 K, K. Balázs Mihály 2 20 K, Balázs József kisközi, Balázs Gy. József. Balázs J. János, Balázs István Szalay, K. Balázs István, K. Balázs János, Gáncs Mihály felső, Balázs M István 2 — 2 K, Gáncs János, Szabó Pál, Bodács S. Pál, Balázs Jónás, Balázs József vendéglős, Balog Já
