Harangszó, 1915-1916

1915-08-29 / 7. szám

1915. augusztus 29.

HARANGSZÓ.

53.

tanító, megbetegedett. Karner Mihály villámosi tanító. Kiss Gábor felsőőri tanító Pummer Ernő Sándor felsőőri tanító, megsebesült. Bögöthy Sámuel felsőlászlói tanító. Karner József és Nothnagel Mihály kukméri tanítók. Trattner Mátyás telsőujlaki tanító, megsebesült. Kurz János hárspataki tanító. Thék József velegi tanító. Jany Károly némelhidegkuti tanító, Bauer Samu ókörtvélyesi tanító. Bauer Samu királyfalvai tanító, megsebesült. Nagy Károly rábafüzesi tanító, megsebesült, jobb lábát amputálták. Unger Emil Vilmos őriszigeti tanító. Karner Mátyás pinkafői tanító. Stubenvoll János és Posch János rödönyi tanítók. Fasching György ujrétfalvai tanító. Steiner Gusztáv ujrétfalvai tanító, megsebesült. Karner János rohonczi tanító. Wall- ner Gyula városszalónaki tanító, megbetegedett. Klenner Ferenc góborfalvai tanító, eltűnt, talán elesett. Schrancz Károly szalónakujteleki tanító, megbetegedett. Beck János és Neubauer János vasdobrai tanítók, orosz fogságban vannak. Alexi Pál libái tanító.

8. A vasi közép egyházmegyéből: Nika Lajos battyándi tanító. Csörföly Lajos Emil bodóhegyi tanító, Lublin alatt megsebesült, jelenleg orosz fogoly Berezowkában. Pojbits Gyula felsőcsalogányi tanító, eltűnt. Bakó Károly sürüházi tanító Lublin alatt megsebesült, március havában újból a harctérre szállott, március végén eltűnt. Dávid János és Töpfer Gyula körmendi tanítók, Töpfer megsebesült, fogságba került, Kosztromában a kórházban fekszik. Mesterházy Imre vasnádasdi tanító, megsebesült, egy évre szabadságoltatott. Nagy Jenő és Wertsch Adolf domonkosfai tanítók, az utóbbi állítólag orosz fogoly. Rúzsa Ferenc muraszombati tanító, könnyebb sebesülést kapott. Vörös Samu és Házas Béla nemeskoltai tanítók. Badics Ádám nemescsoói tanító, megsebesült. Széles Gyula kőszegdoroszlói tanító, megsebesült. Herczeg Károly sárvári tanító. Csubán József és Plechl Gyula tanítók. Németh Jenő iváneger- szegi tanító megbetegedett, .de újra bevonult. Németh Béla terestyénfa- jákfai tanító, orosz fogoly. Novák Gyula zsédenyi tanító megsebesült, de ismét katonai szolgálatot teljesít.

9. A veszprémi egyházmegyéből: Rácz Károly csékuti tanító. Tüskés István és Cseplák János ba- konycsernyei tanítók. Havas Sándor bakonytamási tanító. Orbán Károly dabronyi tanító. Sülé Sándor kertai | tanító. Szombathy Ernő lajoskomá- !

romi tanító. Erdélyi Zoltán nagyalá- sonyi tanító. Szebedinszky Mihály ösküi tanító, sebesült. Káldy Lajos nagyacsádi tanító. Kiss Dezső mezőlaki tanító, állítólag elesett. Káldy József veszprémvarsányi tanító. Marosi Mihály és Bognár József súri tanítók. Gáspár István somlóvecsei tanító. Ormosi Alfréd tési tanító. Fülöp József vanyolai tanító. Mészáros Gyula csóthi tanító. Gömbös Sándor fehércsurgói tanító, megsebesült. Gálos Gyula veszprémi tanító. Sass Lajos zalagalsai tanító. Németh Kálmán rigácsi tanító, hadi fogoly. Ormosi Ernő hántai tanító, betegség miatt november óta szabadságolva van.

10. A zalai egyházmegyéből: Záboji Gyula kapolcsi tanító, orosz hadifogoly. Kovács János ta- liándörögdi tanító, orosz hadifogoly. Halász János nemesleányfalui tanító. Mészáros László kisdörgicsei tanító. Fazekas János szentantalfai tanító. Bándi Géza kővágóörsi tanító, mindannyi sebesült vagy beteg volt, de életben van.

Virrasszon a hálás kegyelet a honfiúi szent kötelességteljesítésben a haza védelmezésében elhunytak felett.

3e a hajnal!...

A mindenségnek halhatatlan klhe, Yalamiker még bennem is laheh; Derűi sugárzó szememben ebi láttam: Egy parányi kis pentban, a napét.

kacagna jártam a kékle e'g alatt,

<S nem ismertem: mi a gond, a bánat; fájt látnem egy eltipert bogárkái, fájt látnem egy tépett rózsaszálat.

— De jött a nesz! fís elsedert magánál, Desz túharek, kegyetlen, zerd szele. Eljött az éj! A gyász 1 A léttelenseg 1 § eljött a nagy tetteknek ideje.

Emlék lett mindaz: ami egyker szép oelt. Ne meg : üszkös rém, kepár sirhalem ...

— Teoelyegne járek, — nem tud nézetni: $yászfáiyellal beritett esillagem.

— De je a Rajnai! firkádat aranyja, Szőke fején egy új élet ragyeg .. .

Es én, — az éjből, a fénylő hajnalba, fáradtan menő bús nánder nagyek.

Győrik György.

Csodaszer.

Adoma. Közli: Csite Károly.

Nagy, üres társzekéren hajtott be egy idegen atyafi a faluba s mindjárt a faluvégen elkezdte dudáját fújni, Nosza kint termett a falu apraja és nagyja az utcán s kíváncsian fogták körül az idegen szekerét.

— Mit árul, embörséges atyafi ? — kérdezték tőle.

— A világ legnagyobb találmányát: az egérirtó csodaport-port I — kiáltotta az atyafi, abba hagyva a csalogató dudálást.

— Osztég mi az ára ? kérdezték a kiváncsi népek.

— Nagyon olcsón adom a csoda portékámat: egy gyüszüre valót egy zsombor búzáért, — felelte az idegen.

— Tyü, hisz nem is drága, mikor pénzt sem kell érte adni I — mondták az asszonynépek örvendezve s versenyt hordták a drága búzát cserébe a csodaporért. Sokan öt-tiz gyüszünyit is vásároltak. S még civakodtak is érte, mert mindenki elsőbbnek akart a csodaszerhez jutni, mely tulajdonkép téglaporból és homokból való keverék volt.

Üres volt az idegen szekere és telt volt a csodaszeres zacskója, mikor a faluba érkezett, bezzeg búzás zsákokkal terhelten nyikorgott a szekere s kiürült a zacskója, mikor kifelé irányította a faluból a szekere rudját.

Már messze a harmadik határban hajtotta lovait, mikor az asszonynó- pek fáradságtól lihegve iramodtak utána.

— Álljon meg, hé, atyafi I — kiabáltak a vígan dudáló csodaszeresre, de az különöskép szörnyű nagyothalló lett azóta, hogy elhagyta a falut.

•— Hé, atyafi, az Isten áldja kendet, mondja meg, hogyan kell a csoda egérport használni ? I

— Ezt végre meghallotta a csodaszeres is s harsányan hátra kiáltotta:

— Az egerek szemébe kell szórni a port, amitől azok megvakulnak s nem találnak az egérlyukba. Akkor agyon lehet az egereket verni. .

Nosza szégyenkezve, még nagyobb bosszankodással mentek vissza az asszonyok a faluba s a kisbiró pedig még az napon dobszó mellett hirdette ki mind a fölszegen, mind az alsze- gen az eseten való tanulságot:

— Adatik tudtára a népeknek, hogy ezután győződjék meg mindenki előbb, hogy mit vásárol, csak aztán adja érte az árát.