Harangszó, 1915-1916
1915-08-15 / 5. szám
1915. augusztus 15. HARANGSZÓ. 39. beszédéért ?!...“ i Vannak népek, melyeknél az imádkozás annyira elfajult, hogy a gazdagok külön imádkozó szolgákat tartanak. Ők már nem is imádkoznak, hanem csak imádkoztatnak. Sőt imahengereket is készíttetnek s azokra erősitik az imádságot. A hányszor a henger megfordul, annyi imádságot mond el a henger tulajdonosáért. Itt tehát nincsen másra szükség, mint egy hengerre, meg egy szolgára. Sok helyen még ez se kell. A hol a folyó ágyat mosott magának, két részre osztván a földdarabot, ott elég egy Írással teleragasztott, kerék, a többit elvégzi a hullám. A hányszor megfordul a kerék, annyi imádság száll a mennyország felé. Mosolyogva gondolunk ezekre a dolgokra. Pedig ki tudja, a mosoly egy része nem szól e. minekünk ?. . Ki tudja, nem hangzik-e a mi imádságunk sokszor olyan lélek nélkül, mint a bérért imádkozó szolgák ima morzsolása. Hiányzik belőle a szent vágyódás, hiányzik az igazi Isten keresés, hiányzik a lélek odaadó bizodalma. Mikor imádkozol, kérdezd meg ezt magadtól és vigyázz, hogy olyan ne légy, mint a képmutatók és pogányok. De hát milyen legyen az én imádságom ? Ha érzed, hogy a földi gyarlóság lelked szárnyát megköti, saját gyöngeséged szivedet bilincsekbe veri, akkor menj el a Krisztushoz és kérjed őt összekulcsolt kezekkel : „ Uram, taníts meg minket imádkozni!.../ * „Az én számnak beszédei és az én szivemnek gondolatai pedig legyenek a te kedved szerint valók te előtted, óh Uram, ki nékem erősítőm és sza- badítóm vagy.11 (Folytatjuk.) saasaaläfi: | Az egyház köréből. A győri belmissziói egyesület nyolcadik évi jelentése lélekemelő számadatodat állít egymás mellé arról az áldozatkész, Edaadó munkásságról, melyet az egyesület t világháború nehéz esztendejében kifejtett. A gyülekezet szeretetházában felállított kórház berendezéséről az egyesület gondoskodott. Egyszerre az elején 500 kor.-t Izavazott erre a célra. Tagjai ruha-, ágyneműt, élelmet, stb. gyűjtöttek. Az érkező 18 sebesültet gondosan felszerelt kórház, gazdag éléskamra, gyöngéd ápoló szeretet yárta. A termény és pénzadományok Összege eléri a 600 kor.-t, A kórházi háztartást Andrássi Katalin k a. vezeti, buzgón segédkeznek neki az egyesület tagjai. Az orvosi teendőket dr. Schroeder Gyula Végzi. A helybeli hiveken kívül, különösen kbezi-i, hőnyi, felpéczi, lébényi, nagybaráti-i, ménfői, rábcakapi-i, tárnokréti-i hívek támogatták a kórházat adományaikkal. — Az egyesület a vallásos élet mélyítésére ;öbb vallásos előadást is tartott. Az egye- jület vagyona 9397 kor. 85 fill. Bevétele 10.269 kor. 74 fill. Kiadása 5746 89 kor., jénztármaradványa 4522.85 kor. Itt közöljük a jelentés utolsó részét; „Sok iilusi Jnktól megfosztott bennünket ez a háború, jókat csalódtunk az emberekben, emberi »tézményekben, de egyben kell, hogy meg- rösödjünk, abban a meggyőződésünkben, yy az evangéliom Isten hatalma minden Ilinek üdvösségére ! Ragaszkodjunk hát egész lekkel egyházunk, hitünk egyedüli alaphoz, a Krisztus evangéliumához I Sok Szomorúságot fog a világra árasztani ez 1 emberi gonoszság szülötte háború, leiünk készen a szeretet csodatevő hatalmai enyhíteni azt, özvegyeket, árvákat, íomorultakat gyámolítani, hogy amit az éberek gonoszul gondoltak, Isten hadd 'rdítsa azt általunk is jóra. .Mikor az 1870—71 évi francia háborút i^et testvéreink diadalmasan bevégezték, jílk nagynevű lelkészük a diadalmi ünne- ? arról beszélt, hogy a német fegyverek az adott győzelmet, hogy felettük volt gondviselő Isten, előttük a vitéz hadsereg, mögöttük az imádkozó és dolgozó nép. Nekünk is eddig felettünk őrködött a gondviselő Isten, előttünk is diadalmasan lobogtatja a győzelem zászlóját vitéz hadseregünk... legyünk mi az imádkozó és dolgozó nép, akkor bátran vallhatjuk ez évi jelszavunkat: Ha tábor fog körül, nem fél az én szívem, ha had támad reám, mégis Ő benne bízom én l•' A rokkantak javára. Lélekemelő ünnepély színhelye volt aug. elsején a nagyge- resdi ev. népiskola Jakab Imréné úrasszony, ki a múlt tanévben hadbavonult tanítók helyett az oktatást is vezette, fölöttébb sikerült színielőadást rendezett az iskolásgyermekekkel a háború rokkant hősei javára. A legnagyobb elismerés illeti meg e derék hölgyet azért a lelkes buzgalomért, mellyel e szent ügyet felkarolta és sem időt, sem fáradságot nem kiméit a siker érdekében A gyermekek betanításában, a darab rendezésében, nemkülönben a nagy ügyességgel tervezett díszletek készítésében hűségesen osztozott Jakab Imre Nagy- geresd érdemes jegyzője is s a közös fáradozásnak kiváló erkölcsi és anyagi ered ménye lett. Már maga a kis színjáték igen szerencsésen volt megválasztva, Zilahy Lajos sikerült műve a „Rongyos katona.“ Mindenek fölött alkalomszerű, értékes alkotás, megható jelenetein szelíd humor csillan át, s a néplélek tökéletes ismeretén épülve föl, az igazság erejével hat. Az első fölvonás a mennyországban játszik. Szent Péter őrzi a kaput, körülötte angyalok serege. Fáradt földi vándor érkezik a „rongyos katona“, kit az ellenség golyója szíven talált. Az angyalok hozsannája fogadja, de ő a százada iránt érdeklődik, melytől — úgy véli — eltévedett. Szent Péter fölvilágosítja, hogy itt „nincs rapport, nincs ab- firoiás," itt egyenlő a generális és a közkatona. Ez a mennyország. Nagy örömben és boldogságban most már örökre itt marad. Ám a katona még egyszer kívánja látni kis lakóházát, feleségét, gyermekeit és addig könyörög, míg szt. Péter megengedi neki, hogy egy fél órára visszatérhessen a földre. A második felvonás színhelye a katona kis kunyhója. Fiacskái a háborúról beszélgetnek, édes apjukat emlegetik, jószívű szomszédasszonyok a katona feleségét vigasztalják, akinek épen megjött a „lista,“ hogy az ura hősi halált halt. Két szanitész- katona és Gábor arkangyal, mint szanitész- altiszt bevezetik a „rongyos katonát,“ mint lakásán ápolandó, súlyos sebesültet. Nagy örvendezés, fontoskodás közben lefektetik a saját ágyába. Ámde nem időzhetik soká szerettei közt. Csak míg elmondja az utolsó roham történetét, csak míg módban hagyja az asszonyt, mint gondozza kis gazdaságát és gyermekeit, s a félóra már is letelt. Besereglenek az angyalok, hogy elvigyék az örök békesség hazájába a vitéz rongyos katonát. A kis szereplők mindnyájan nagy törekvéssel igyekeztek megfelelni feladatuknak s többen közülök igazán sikerült alakítással lepték meg a nagyszámú közönséget. A színdarabot több szavallat, zene és énekszám követte, méltó szórakozást nyújtva. Az anyagi eredmény — hála a közönség áldozatkészségének — meghaladta a 200 koronát, melynek egy részét a helybeli rokkantak között osztották szét, a többit pedg a „Hadsegélyző hivatal“ rendelkezésére bocsátották. Itthonról. A trónörököspár Budapesten. Károly Ferenc József trónörökös és felesége, Zita királyi hercegnő Budapestre látogattak és néhány nap közöttünk voltak s budapesti tartózkodásuk alkalmával a háborúval kapcsolatos közintézményeket (csapatok, kórházak, jótékonysági intézmények, badiszer- gyárak) látogattak meg. Zemplénmegyében 190 község pusztult el. Magyarország ama megyéi közül, melyeket nem csak távolról legyintett meg a háború tüzes levegője, hanem amelyeknek földjén harcok folytak, gránátok repültek szikrát hányó ívben és garázda ellenség pusztított, — e megyék közül kétségkívül Zempléné a szomorú elsőség. Hivatalos megállapítás szerint a megyének 440 községe közül 190 pusztutt el.
