Harangszó, 1915-1916

1916-02-20 / 32. szám

1916. február 20. HARANGSZŐ. 255. evang. egyházmegyékből a következő egyhá­zak iskolái, lelkészei, tanítói, nőegyletei stb. r adakoztak : Ág 10 K, Bataapáti 25 K, B>kacs 14 86 K, Borjád (baranyai) 15" 10 f, Csikos- töttös 25 K, Gerényes 10 K, Győré 18 60 K, Györköny 5 20 K, Izmény 8’81 K, Kácsíalu 5 K, Keszőhidegkut 1910 K, Kéty 15 58 K, Kistormás 14 06 K, Magyarboly 24 K, Majos 14’02 K, Mekényes 10 20 K, Mucsfa 6*18 K, Nagyhajmás 4'16 K, Nagyszokoly 7 20 K, Ráczkozar 7'42 K, Sárszentmiklós 4 K, So- mogydöröcske 40 K, Szárazd 16" 12 K, Tékes 10 K, Tőfü 11 "80 K, Tolnanémedi 15 K, Varsád 10 K, Összesen 366 24 K. Múlt számban kimutatott gyűjtésűnk volt: . . . . 5545-42 K Mostani gyűjtésünk. 54552 K Eddig befolyt . . . 6090 94 K A jókedvű adakozót szereti az Is­ten 1 Tegyetek jót mindenekkel, ki­váltképpen a mi hitünk cselédeivel! A világháború eseményei. Háborús eseményben szegény volt az elmúlt hét. A harctereken fontos esemény nem történt. A nagy csend nagy viharok előjele szokott lenni. Most azonban jóformán a fáradság, a kimerültség és a bizalmatlanság hozta magával a feltűnő szélcsendet. Az antant lapjai ugyan sűrűn emle­getik a készülődő erős offenzivát, de a harctéri és diplomáciai helyzet mást mutat. Azt mutatja, hogy a négyes­szövetség felette kritikus helyzetbe került. Oroszország erejét a decem­beri és januári nagy csaták s óriási veszteségek megtörték. A franciák és olaszok pedig mindjobban felismerik tehetetlenségüket ellenségük erejével szemben. Anglia fontoskodásában és manővereiben pedig már nem biznak. Az egyház köréből. Gyászrovat. Horváth Ferenc, az ászári ev. leány égj házközségnek tanítója 1916. jan. 24-én, 49 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Benne a vallásos népnevelésnek ügy- buzgo, lelkiismeretes munkása veszett el; papját — tanítóját gyászolja gyülekezete. Özvegye, 3 árvája (egyik a harctéren van), testvére, rokonsága siratja váratlan kora elmú­lását. Emléke élni fog I A kemenesaljai belmissziói egyesület szépen sikerűit vallásos összejövetelt rendezett január 20-án Zalaistvándon. Az ünnepség programmja a következő volt: 1. Közének 40 1—2 vers 2. Ima. Mondotta Nagy István zalaistvándi lelkész. 3. Karének. A leányének­kar énekelte a lelkész vezetése mellett. 4. Azt gondolják: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Immel-ámmal megteszik azt, amit a szövetség ér­telmében megtenniök kell, többre nem vállalkoznak. Itália és a balkáni események. Olaszország állapota napról napra válságosabbá lesz. Az Isonzó-fronton sehogy sem boldogul, Albániában az ügye rosszúl áll, Anglia ravaszságá­val szemben tehetetlen, népe elégü- letlen, forradalmi hangulatban van. Durazzót már elveszettnek tekinti, Va- lóna miatt is aggódik. Esszád basa csapata megcsappant. Alessziót és Tiranát, e nagyfontosságú erősséget, a mi katonáink már elfoglalták, El- basszánt a bolgárok. Kövess tábor­nok győzelmes csapatai mindjobban közelednek Albánia fővárosához. És Bertozzi, az albániai olasz hadsereg fővezére tehetetlen báb diadalmasan előrehaladó seregeinkkel szemben, pedig Durazzó és Valóna elfoglalásá­val Itália nemcsak Albániát veszíti el, hanem az Adriát is. Briand francia miniszterelnök e hó 9-én Rómába érkezett. Bizonyára azért; hogy az olasz szövetségest egy kicsit nógassa. Nem hisszük hogy a biztatásnak valami komoly eredménye legyen. A romagnai és milánói tüntetések azt bizonyítják, hogy a nép már megelé­gelte az oktalan háborút. Szaloniki körül még változatlan a helyzet. Az ellenfelek nagy tusára készülődnek. A görög kamara meg­kezdte tanácskozásait. Venizelosz meg­gyengült pártja nagy erőfeszítéssel dolgozik az antant érdekében. A döntő szót azonban nem ők mondják ki, Irásmagyarázat. Tartotta Kutas Kálmán zala­egerszegi lelkész. 5. Karének A leányénekkar énekelte a lelkész vezetése mellett 6. „Háború és csalad “ Szabadelőadás Mészáros István kemeneshögyészi lelkésztől. 7. Szavalat Az utolsó sor. Elmondta Czipott Rezső felsőke­reskedelmi iskolai tanuló. 8 Közének 38 1—2 vers. 9 Ima. Mondotta Nagy István zalaist­vándi lelkész. 10. Himnusz — közének. Az összejövetel szemmel láthatólag igen jó ha­tással volt a jelenvalókra. Köszönet illeti érte a kemenesaljai egyházmegye belmissziói egy­letét, mely a zalai missziói pontok megkere­sésével igyekszik ott, hol a legnagyobb szükség van rá, a vallásos életet élénkké és bensővé tenni. Az alkalmi offertóriumot a belmissziói egylet a tanítók árvainak adja. A gecsei gyülekezet f. hó 6-án tartotta meg, számos gyülekezeti tag részvétele mellett hanem a király és többségben levő hívei, akik már nagyon is megelégel­ték a szövetségesek szaloniki gazdál­kodását. Az orosz és a francia harctér. Az orosz harctérről kevés hir ér­kezett. Csak Volhiniából jelentik, hogy a magyar nyolcvankettesek előőrsei széjj elverték az ott lévő orosz csa­patokat. A németek pedig a Pripjali tótól északra erős orosz osztagokat szorítottak vissza. A franciákkal szem­ben is sikerrel harcoltak a németek. Virnytől északnyugatra a franciák visz- sva akarták szerezni elvesztett árka­ikat. Négyszer támadtak nagy erővel, de mind a négyszer visszaverték őket. Ugyanígy jártak Sommenál. Egyéb hirek. Tirána, amely a tenger színe fö­lött 121 méter magasságban, a Gjol és Ljane folyók közt egy szűk hegy­háton épült, jelentékeny utcsomópont. Innen hat ut ágazik széjjel, amelyek közül a Kücök hegyen és Bazar Sja- kon át Durazzóba vivő ut országut- jellegü és Albánia legnagyobb urá­nak mondható. Esszád basa hívei közül itt laknak a legtöbben. Itt mint korlátlan uralkodó parancsolt. Olasz­országhoz való nagy vonzódása kö­vetkeztében elárulta fejedelmét, aki nagy kitüntetésekkel halmozta el. Most tehát ő is osztozik szövetségese sor­sában. — Ferdinánd bolgár király febr. 11-én a mi hadseregünk főpa­rancsnokságának székhelyére érkezett. A pályaudvaron Frigyes kir. herceg, Konrád báró vezérkari főnök, a né­met hadsereg képviselői és a helyi hatóságok fogadták. évi számadó közgyűlését. A közgyűlés öröm­mel vette tudomásul, hogy a súlyos idők dacára, a kivetett egyházi adó csekély kivé­tellel mind befolyt, sőt ezen lelül az önkéntes adakozás eddig nem tapasztalt összeget ered­ményezett. Valamint az is felemelő tudomásul szolgált, hogy mindjobban terjed a hívek között az a kegyeletes szokás, hogy elhunyt szeretteiknek kisebb-nagyobb alap létesítéséről emelnek minden ércnél és kőnél maradandóbb emléket. Bevétel volt: 6059 55 K. Kiadás : 5342‘74 K. Pénztári maradvány: 716 81 K. A bevételi összegből 1294 26 K önkéntes adomány. Hadi jótékony célra a gyülekezeti és nőegyleti pénztár részint gyűjtésből, részint saját vagyonából 229 08 K-t fordított. Hadi- kölcsönre a gyülekezet 4100, a nőegylet 500 K-t adott. A jó Isten áldása legyen a kicsiny, de törekvő és buzgó gyülekezeten 1

Next

/
Thumbnails
Contents