Harangszó, 1915-1916

1916-01-23 / 28. szám

VI. évfolyam. I9lő. január 23. 28-ik szám. Előfizetési ára 35 számra közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és minden­nemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMÉND-re (Yasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. TARTALOM: Bohár László: Uram (Vers.) — C. : Mert ha mikor ellenségei voltunk, stb. — Bojtos László: Karácsony orosz ' földön. — Kapi Béla: A láthatatlan kéz. (Elbeszélés.) — A német császár az imádságról. — Tanítók árváiért. — A szibériai fo­golytáborból. — A világháború eseményei. — Ország-Világ. — A Harangszó perselye. Uram!... Uram! azt mondják, Meghalt a drága. . . Rohamra vitte hősi csapatát S golyó találta. . . Uram! ezt hinni Tán sohse birom; De bizni: nincs már más, kiben biz- Csak Benned bizom. [zam, Uram! Te holtat Eleveníthetsz; Lelketlen kövek, csontok felkelnek, Hogyha Te intesz. Uram ! zokogva Térdemen állok, Szent irgalmadért a porban csúszva Esdek, kiáltok. Uram ! szedd össze Omló porait! Csudakezeddel elevenitsd meg Szétszórt csontjait! Uram! csak addig Add vissza nékem, Mig elmerülünk mégegyszer búsan Egymás szemében !. . . Uram ! csak addig, Mig könnyet ontva Elmondom néki: mennyire fáj az 0 veszte, holta!. . . BOHÁR LÁSZLÓ. Mert ha mikor ellenségei voltunk, meg­békéltünk Istennel az ő Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az ő élete által, minekutána megbékéltetünk vele. Rom. V/10. Amiről Pál apostol itt bizonyságot tesz, az ő magán tapasztalta. Ő ugyanis Isten haragjának átka alatt állott, mivel úgy maga, mint az egész népe a megígért és a Krisztusban megjelent üdvösségről nemcsak megfeledkezett, de azt magától el is taszította. Krisz­tus azonban ezután megjelent előtte és ahelyett, hogy itt haragjában elemésztette volna — kiszabadította az örökös kárhozatból. Az ő halála a keresztfán engesztelési áldozat volt és az Isten bíró helyett atyává vált. Krisztus feltámadása bizonyságul szol­gált neki, hogy bűnei meg lettek bo­csátva, őt uj életre keltette és üdvöz­lést hozott számára. Pál apostol hitt. Hite nem merült ki abban, hogy értelmi képességével megismerte az Istent. Hite nem volt üres, hideg tu­dás, hanem szivének legmelegebb ér­zése : szeretet, bizodalom, odaadás volt Istennel szemben. Még több volt, hite élet volt. Életté lett, mert enge­delmeskedett s Istenben élt. Ilyen hittől függ az én üdvöm is. Isten a Krisztus halála által velem is kibékült, ha hiszek — ő az én atyám. Jézus érettem is feltámadott, meg­újítja életemet, földi és örökkévaló életemben, ha hiszek ő az én Üdvö­zítőm. Szent Lelked ereje által aján­dékoz meg engem ilyen hittel, óh Uram! c.

Next

/
Thumbnails
Contents