Harangszó, 1915-1916

1915-12-05 / 21. szám

166. HARANGSZÓ. 1915. december 5. Levelek a harctérről. Az Isten nevével kezdem írásomat, Amelyben köszöntőm tisztelendő urat; De megelőzőleg felkérem én szépen, Hogyha sértőt írok, bocsájtson meg nékem, Kivánom Istentől, hogy ezen levelem, Tisztelendő urat érje egészségben, S tisztelendő asszonyt, szeretett hitvesét, Sokszor megülhessék születési évét. Levelet bocsájtok tisztelendő úrhoz, Amiért buzdítja híveit imához, A jó lelkipásztor felkeresi nyáját, Viszont a jó híve szereti pásztorát. Megköszönöm szépen tisztelendő urnák Hogy a két imakönyv hozzám bocsájtattak, Feleségem által jutott a kezemhez, Szép imát tartalmaz s fohászt az Istenhez. Tisztelendő úrral tudatom soraim És hogy hogyan iolynak háborús napjaim. Bizony már panaszra emelhetném számat, Mikor nyolc hónapja nem látom hazámat. Oroszlengyelország határában vagyok Ezen a vidéken harcok már nem nagyok, Vasúti őrséggel vagyok elfoglalva, Hogy a muszka sereg tel ne robbanthassa. A helyzetem nem rossz, de a múlt év nyarán, Veszedelmes harc volt Lublin városánál. Többször rágondolok milyen volt a múlt nyár, Sokszor kérdezgettük: merre vagy szép hazám? A felelet helyett ágyúgolyók jöttek, Jó reggelt — jó estét puskák köszöntöttek. Ágyú dübörgése mellett szunnyadoztunk, Srapnel robbanásra föl-fölriadoztunk. Ez ideig élek — nem tudom ezután, Hogy a Mindenható gondot visel-e rám ? Bizom az Istenben, hogy még majd egykoron, Szeretett családom átöleli karom. Aki ez életben az Istenben bízik, Bármely veszélyben van, meg nem csalatkozik, Ezideig bízunk: nem veszítünk csatát, Magyarok Istene áldd a magyar hazát. Ezzel én bezárom messze irt levelem, Isten legyen önnel, a jó Isten velem. Magyar János népf. tizedes. Tisztelendő lelki atyám De sok az én vétkem, Arra kérem, ha csak lehet ‘ Imádkozzon értem. Kötelesség parancsolja, Hogy muszáj gyilkolni, Hogy is tudnék ennyi vétket, Én leimádkozni. Beismerem bűneimet, Fáj a szivem érzem, Tisztelendő lelki atyám: Imádkozzon értem. Tisztelendő lelki atyám Beteg az én lelkem, Nem tudom az orvosságát Hol s merre keressem ? Vérző sebem begyógyítja Doktor orvossága, Beteg lelkem vigasztalja Urunk imádsága. Orvosságát a lelkemnek Ezzel föl is leltem. Tiszte’endő lelki atyám: Meggyógyult a lelkem. Magyar János népf. tizedes a rzezowi kórházban. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére! Karácsonyi üzenet. Az a mozgalom, mit harcban álló vitéz katonáinknak ünnepi prédiká­cióval való megajándékozása érde­kében indítottunk, mindenfelé visz- hangot ébreszt. Hogy is ne érezné át a szív karácsony közeledtével, hogy valamiképpen kifejezésre juttassa szeretetét, háláját, elismerését hős katonáink iránt. Elküldjük nekik ün­nepi üdvözletül: az Ur igéjének hir­detését. Tudjuk, hogy szívesen fo­gadják s meg vagyunk arról is győ­ződve, hogy erre szükségük van. Az Isten igéje ad nekik erőt, vigasztalást nehéz kötelességteljesítésükben. Ahoz azonban, hogy megfelelő tö­meget küldhessünk a harctérre, va­lamint az ausztriai, meg az itthoni kórházakba, sok-sok példányra van szükségünk. Eddig körülbelül még csak 2000 példány áll rendelkezé­sünkre. Kérve kérjük olvasóinkat, gyülekezeteinket, nőegyleteinket: ál­dozzanak erre a célra s munkáljanak közre, hogy a vigasztaló ige kará­csonyi gyertyát gyújtson a lövészár­kok és a lelkek sötétségébe. Megemlítjük, hogy a füzeteket az eddigi megrendelőknek szétküldöttük. A múlt héten a következő rende­lések érkeztek: Saját rendelkezésre: Ev. nőegylet Bük 200; Tompa Mihály ev. lelkész Kissomlyó 100; Finta Ida Csönge, ev. gyémintézeti nőegylet Resicabánya, ev. nő­egylet Őrimagyarósd, Kovács Mihály ev. lel­kész Nagymóriczhida 50—50 ; özv. Vörös Sándorné, Koroncai Pálné, Szabó Bálintné, Somogyi Jánosné Alsóság 8 példány. Kiosztásra: Harangszó ajándéka 500 ; Kováts Sándorné Körmend 100; ev. gyámintézeti nőegylet Re­sicabánya, ev. nőegylet Őrimagyarósd, Egyed Elekné Nemeshany 50—50; özv. Vörös Sán­dorné, Koroncai Pálné, Szabó Bálintné, So­mogyi Jánosné Alsóság 42; Kovács Mihály ev. lelkész Nagymóriczhida 20 példány. Pénzadományt küldtek: Balikó Mihály ev. tan. Rábaszentandrás 4 K, Szabó Juliska Rábapüspöki, Kenesei Irma Rábapüspöki. Egy névtelen Győr, özv. Samu Istvánná Duka 2—2 K, Molnár Lídia Duka 1 K. A jó Isten áldja meg mindazokat, kik szeretettel gondolnak harctéren küzdő, kórházakban szenvedő vitéz testvéreinkre. Hasson át mindnyá­junkat az apostol intése, hogy jót tegyünk mindenekkel, kiváltképpen a mi hitünk cselekedeteivel. A világháború eseményei. Egy bűnbe merült ország végórája közeledik. Emberi érzésünk fellázad, ha egy nép romlását, pusztulását szemleljük. De bele nyugszunk akkor, ha látjuk, hogy a pusztulást a bűnök egész halmaza okozza. Szerbia régen rászolgált arra a szomorú sorsra, amely most fenyegeti. A cselszövé­sek, az orgyilkosságok, az emberte­len kegyetlenségek és csalások or­szága szánalomra s kíméletre nem számíthat. Az erkölcsi világrend meg­kívánja, hogy a bűnt utolérje a méltó büntetés. A Karagyorgyevicsek gálád gyilkosság révén foglalták el a királyi trónt. A szerb nép beletörődött a vérlázító embertelenségbe, magáévá tette vezetőinek alávaló bűnét, majd gyilkos merénylőket bérelt trónörö­kösünk ellen, bűnre bűnt halmozott. Az a tragédia, mely most a Balká­non lejátszódik, ki nem elégítené igaz­ságérzetünket, ha a bűnös el nem venné méltó büntetését. Harc a szerbek ellen. A szerb sereg nagyon megapadt. Október elején mintegy kétszázezer embert állított Szerbia az északról, keletről és délről megindult támadás ellen. Ebből százhúszezer már hadi­fogoly. A többinek mintegy fele el­esett vagy megsebesült. Az ekképen meggyengült sereg már képtelen az erősebb támadásoknak ellentállani. Hiába volt a francia s angol segítő csapatok megjelenése Makedóniában. A megsemmisülést sem ezek, sem a szerbek el nem kerülhetik. A hét elején Kövess- csapatai el­foglalták Novibazárt. A Rigómezőn erős küzdelem indult meg az ott ösz- szepontosított szerb hadsereg és a mi csapataink között. Miután a szer- bek a mienket fel nem tartóztathat­ták, az Ibar völgyében előrenyomult magyar és osztrák haderők nov. 23-án elfoglalták Mitrovicát, a néme­tek pedig megszállták a Rigómező főhelyét, Prisztinát. A bolgárok Bojadzsev vezérlete alatt Délmakedóniában eljutottak Mo- nasztirhoz, Krivoláknál pedig a fran­ciáknak több megerősített helyét el­foglalták. Monasztirt a szerbek tovább nem tarihatjak. Lakói már jórészt el­menekültek görög területre. A foglyok száma mint a hivatalos jelentés mondja, óráról órára növe­kedik. Mitrovicába a város bevétele óta tizenegyezer szerb katonát és há­romezerötszáz katona-köteles polgári egyént szállítottak be. A bolgárok nov.

Next

/
Thumbnails
Contents