Harangszó, 1914-1915

1915-07-04 / 34. szám

1915. július 4.

HARANGSZŐ.

269.

nagyhatalom öt nagyhatalommal szemben. Törökország ugyanis nem nagyhatalom. Hanem dacára ennek a nagy aránytalanságnak, mégsem félünk. Van mellettünk még egy nagyhatalom. Ennek segítését érezzük nap-nap után. És ez az igazság, melyért küzdünk, melyet védelmezünk, mely hitet, lelkesedést önt küzdő seregeinkbe s az itthon dolgozók ezreibe. De igazságunk mellett meg van az az erőnk is, mely ebben a nehéz mérkőzésben oly nagy szerepet játszik: felkészültségünk,

anyagi, gazdasági erőnk és nemzeteink erkölcsi érettsége.

Németország mai formájában éppen nem régi nagyhatalom. Több kisebb államból egyesítették, de a közös nyelv s közös uralkodó személye, valamint közös eszmék és közös érdekek annyira eggyé olvasztották, hogy érzésében, akaratában teljesen egy nemzetként lép a világ színe elé. Lakosainak száma/ 81 millió; évi erősödése 850.000. Az ország benső rendezettségére s a nép jóllétére jellemző, hogy a kivándorlás száma nagyon alacsony, évi: 26.500. (A mi monarchiánké 265.000; Olaszországé 400.000; Angliáé 330.000; Oroszországé 95.000).

Németország tulajdonképpen gazdasági államból fejlődött ipari állammá. A nemzet oly rohamosan erősödött s oly nagy arányokban árasztotta el az ország minden részét, hogy a föld nem volt képes a népet eltartani. De azért — és ez jellemző a német népre, — nem hanyagolta el a földművelést és az állattenyésztést sem, hanem inkább német alapossággal és szivósággal mindent elkövetett termésének és állatállományának növelésére. így azután elérte azt, hogy kevés föld is sokat terem s gazdálkodásával túlszárnyalja a nála kedvezőbb helyzetben levő országokat.

Néznünk csak egy kis összehasonlítást. Állítsuk egymás mellé Németország és Franciaország termelését. A két ország területe körülbelől ugyanakkora, míg ellenben lakosainak száma különböző. Németország (az anyaország) lakosainak száma 68 millió, Franciaországé pedig 40 millió. Ebből aránylag sokkal több francia foglalkozott gazdasággal, semmint német. És mégis, németország mindenből sokkal többet termelt, mint Francia- ország. Egy német tudós így állítja össze a táblázatot:

(kettős mázsa) búza rozs árpa zab burgonya

Fraüclaorszáoban 13,8 10,3 14,5 12,9 96,1

Németországban 23,6 19,1 22,2 21,9 158,6

Franciaországban 1912/3 évben 0,9 millió tonna cukorrépát termeltek, Németországban több mint 2,4 millió tonnát.

Franciaország tulajdonképpen csak bortermelésben múlja felül Németországot, az igaz, hogy ebben óriási nagy a különbség. Míg Németország évi termése nem haladja túl a 2—3 millió hektolitert, addig Franciaország 50—60 millió hektoliter bort termel. Persze ez még háború előtti adat. A háború a gazdag, bortermő francia vidékeket jórészt elpusztította.

Németország gazdasági fölényét az is mutatja, hogy állatállománya szokatlanul nagy. Itt is közlöm a német tudós összehasonlító kimutatását :

(millió darab)

ló szarvasmarha sertés juh kecske Franciaországban 3,2 14,7 6,9 16,5 1,4

Németországban 4,5 20,2 21,8 5,8 3,4

Tehát a juh tenyészetet kivéve, Németország mindenben erősebb, mint Franciaország. Pedig ugyanakkora darab területen gazdálkodik, mint Franciaország.

Amint már említettem, Németország a gazdasági termelés mellett lassanként átment az ipari termelésre. De ide is belévitte lelkiismeretességét, szívósságát és alaposságát. így biztosított tisztességes kenyeret mindazoknak, kiket a föld eltartani nem tudott. De egyszersmind ipari kiválóságával helyet követelt a maga számára a világpiacon is. A német ipar, a német gyártmány csakhamar világhírű lett s jóságával nem egyszer elhomályosította s túlszárnyalta a híres angol ipart. Mikor a háború okai kutattuk, egyik cikkünkben rámutattunk arra, hogy néhány évtized alatt hogyan legyűrte Németország az elbizakodott Angliát. Most folytatjuk a Franciaországgal összehasonlító adatok közlését.

Az ipari állam ereje nagyrészt szén, érc, vas termelésétől függ. Erejének mutatója pedig a kivitel nagysága. Hát lássunk erre vonatkozólag néhány adatot. A számok ismét annyi millió tonna ércet jelentenek.

szén vasérc cink vörösréz ezüst

Franciaországban 34 18 44 0 22

Németországban 256 33 644 969 190

Franciaország gyapjú termelése

7.4 millió volt, Németországé pedig

11.4 millió.

Franciaország kivitele (idegen országban való iparcikkek stb. szállítása) 25 évvel ezelőtt 6,6 milliárd márka volt, Németországé ugyanakkor 7,5 milliárd. 1913-ban Franciaországé volt 12,3 milliárd, Németországé pedig 20,9 milliárd. Francia- ország vasúti vonala 50.232 kilométer, Németországé 62.734 km. A francia távirdahálózat 611.736, a német 2,135.907 kilométer.

Akárhova nézünk, mindenütt a németek óriási fejlődését és erősödését látjuk. Bizony, olyan diadalmas szárnyalással rohant előre, hogy eléje került a többi nagyhatalomnak. így lettek a szomszédokból féltékeny ve- télytársak.

De Németország belelátott szomszédainak a kártyájába. Megérezte a feje fölé gyülekező veszedelmet. Megértette, hogy gazdasági és ipari erősségét csak úgy védelmezheti meg, ha erős hadsereget és erős tengeri hatalmat létesít. Meg is tette. Ma a német hadsereg a világ második hadserege. Csak az orosz nagyobb nála, de hogy még az sem erősebb, azt mindennap örömmel tapasztaljuk.

Németország hadereje békében

784.000, háborúban 6,500.000. Nagy csatahajója háború előtt 35 volt, páncélos cirkálója 13. Azóta természetesen még jobban megerősítette tengeri hatalmát s különösen tengeralattjáró hajóinak számát növelte. Erről különben az angolok sokat beszélhetnének.

De azért nem ebben rejlik Németország tő ereje. Hatalmassá teszi nemzeti egysége. Az ország lakosainak túlnyomó nagy többsége a német nyelvet beszéli. Nemzetiségi kérdéssel sem kell vesződnie, csupán a lengyel kérdés állította nehezen megoldható feladatok elé. Nagy ereje van komoly vallásosságában és erkölcsi tisztaságában. Mindenki tudja, hogy a német nemzet az evangéliom tiszta forrásvizénél nevelkedett hatalmas, erős nemzetté. Az evangélikus egyház volt az, mely dajkáló karjai közt tartotta, védte és nevelte. Ez a vallásos, egyházias szellem építette azt a sok templomot, iskolát, a tudomány, művészet csarnokait, honnan a becsületes világnézet áradt a nemzet minden rétegébe. Azt is mindenki tudja, hogy a német nép vallásossága nem merül ki a templomba járásban, az üres szertartásokban, hanem áthatja a mindennapi életet. Odaül a hivatalnokkal az ő Íróasztalához, együtt dolgozik az iparossal, munkással, gyárossal, a pulpitus mellett odaáll a kereskedőhöz. Ez a tisztességes, becsületes, vallásos világnézet ez a nemzet legfőbb ereje. Ez teremt egész embereket. Ennek köszönhetik a németek, hogy hadvezéreik olyan kivá-