Harangszó, 1914-1915
1915-03-07 / 20. szám
V. évfolyam 1915. március 7 20-ik szám Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. TARTALOM: Madár Mátyás: Háborúban. (Vers.) — Ajánlom néktek Fébét. — Hanzmann Károly: li. Vilmos, a németek nagy császára. — Találkozás a csatatéren. - Kereszttel a feltámadásig. Lábossá Lajos; A szenvedés oka. (Folytatás.) — A világ. háború eseményei. — Ország-Világ. — Persely. — Ä szerkesztő postája. Háborúban. Zúgó viharban, emberirtó vészben Tebenned bízunk nagy irgalmu Isten! Milliók ajkán cseng az imádság: Fordítsad el kezed sújtoló csapását! Legyen elég már a patakzó vérből, Legyen elég a könnyből, szenvedésből; Legyen eleg már a bűnünk büntetése, Legyen elég. — hisz’ megbünhödtünk [érte. De bármit mérjen ránk bölcseséged, Minden bajunkkal szolgáljunk Tenéked. Sújtson bár tovább megpróbáló karod,' Legyen meg akkor is Te szent akaratod! MADÁR MÁTYÁS. Ajánlom néktek Fébét! Az a mondat, mit címül Írtam, a bibliából van véve és mégsem igen ismeretes. Pál apostolnak a rómabe- liekhez Írott levelében, az utolsó fejezetben, egymás után következnek az üdvözlések, melyekben az apostol személyes ismerőseiről szeretettel megemlékezik. Az üdvözlés előtt van egy vers, mely így hangzik: „ajánlom pedig néktek Fébét, a mi hivő nőtársunkat, ki a kenkhreébeli egyház diakonja, hogy fogadjátok őt szentekhez illően az Úrban, és legyetek segélyére, amiben csak rátok szorul. Mert ő is pártfogója volt sokaknak, nékem magamnak is.“ Ebben a kijelentésben sok-sok nemes cselekedet jutalma van. A kegyes szívű Fébé, bizonyára nem dicsérő szavakért munkálkodott. Midőn a betegeket látogatta, a szenvedőket vígasztalgatta s a gyülekezetét a szeretet cselekedeteivel építgette, jószívére hallgatott és azokra az intelmekre, melyeket Isten az ő leikébe írt. Munkálkodott Isten és egyház iránti sze- retetből. És mégis: nemes munkája az apostol elismerését is Hvívta s ennek nyomában az emberek szere- tete járt. Mikor régi gyülekezete helyett új gyülekezetei keresd magának, jóllehet senkise ismeri , mégis szeretettel, testvérként fogad- í.k, mert tudták: mi van szívében, .elkében. Néhány versben nőket is üdvözöl Pál apostol. így például azt mondja: „köszöntsétek Trifénát és Trifosát, az Úrban munkásokat.“ Ezeket is azért üdvözli, mert „az Úrban munkálkodtak.“ Most, hogy reng lábunk alatt a föld s vértengerbe merül nemzetek békessége, családok meghitt boldogsága, oly sokszor eszembe jut ez a néhány apostoli szó. Mert sok minden történt a háborúval kapcsolatban a mi egyházunkban, áldoztak, munkálkodtak a férfiak, sorompóba álltak a gyülekezetek. De örömünk mégis akkor vált teljessé, midőn a nőegyletek áldásos munkálkodása kifejlődött. Mennyi sebet bekötöztek I Mennyi fájdalmat elcsöndesítettek 1 Meglátták a harcmezőről hazatérő szegény sebesültek nyomorúságát. Párnát tettek fejük alá, melengető, puha ágyneműt fekvőhelyükre. Élelmet, kenyeret vittek a kórházakba. Meghallották a harcmezőről, a kórházi termekből felszakadó kiáltást. Meglátták, hogy az idegen kórházakban fekvő sebesültek magyar szót is alig válthatnak, magyar evangélikus lelkészt is alig láthatnak. A lövészárokban is alig-alig hangzik feléjük az Isten erőt adó,
