Harangszó, 1914-1915

1915-02-21 / 19. szám

V. évfolyam

1915. február 21,

19-ik szám

VALLÁSOS NÉPLAP.

Megjelenik novembertől februárig minden vasárnap, márciustól októberig minden második vasárnap.

Szerkeszti és kiadja KAPI BÉLA ev. lelkész.

Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész ób tanító is.

TARTALOM: Csajbók Lidiké: Fohász. (Vers.) — Zsiray Lajos: Dávid Fiának párviadala. — Endreffy János: Bűn és bűnhő- dés. (Rajz.) — Vándor: Elesett barátom sírjánál. (Vers.) — Lábossá Lajos; A szenvedés oka. — Pulay Vilma: Az öreg invalidus

és a hegedűművész.-------s — ö: Különfélék a Miatyánkról. — Háborús apróságok. — A világháború eseményei. — Ifj. Stráner

V

ilmos: Apróságok. — Ország-Világ. — Persely. — A szerkesztő postája.

Fohász.

Te, ki velünk voltál jóban, rosszban, Uram! Légy velünk most is, e válságos napokban. Hallgasd meg imáját a sok kérő ajknak: Adj erőt, kitartást, küzdő fiainknak!

Kik értünk harcolnak idegen országban, Hozzád száll fohászuk a csaták zajában, Hogy megküzdhessenek félvilággal szemben. Uram! légy vezérük a csaták füzében.

Védd meg nemzetünket, a hont, e szép hazát, Melyen annyi vihar tombolt rohanva át; Védd meg a Kárpátok zordon bérctetöjét, He lássa ellenség róla honunk földjét.

Az Alföld rónáját, Erdély hegyes-völgyét, Drága szép hazánknak regés tündérkertjét. Védd meg országunknak minden egyes táját, Áldd meg hű fiait, áldd öreg királyát!

Áldd öreg királyunk, szeresse hű népét, Engedd, hogy érhessen vele boldog békét, Ha majd egyetértve, egyesült erővel Diadalt arattak, harci dicsőséggel.

Vigaszt küldj jó Atyánk, kesergő aty nak, Gyászoló hitvesnek, apátián árvának.

Az elhunyt hősöknek adj csendes nyűge mát, Édes legyen álmuk, idegen hant alatt.

Édes jó Istenünk! Mindenható Atyánk! Irgalmad egéből tekints alá reánk.

Hallgasd meg imáját a sok kérő ajknak: Adj erőt, kitartást, küzdő fiainknak,

Kik bátran harcolnak egy szent igazságért, Hints útjukra pálmát, gyözedelmi babért. Te, ki velünk voltál jóban, rosszban, Uram! Oh, ne hagyj el most se, e nehéz napokban.

Csajbók Lidiké.

Dávid Fiának párviadala.

Irta: Zsiray Lajos.

Haddal támadott a bűn a világra. Dúlt pusztított az emberi lelkek között. Nagy népeket, hatalmas birodalmakat semmisített meg útjában a félelmetes zsarnok. Kegyetlen hadának nyomán feldúlva maradtak el a lelkek békeségének hajlékai, lerombolva a tiszta erkölcs várai; megbénulva, összetörve a martalékul esett emberi lelkek. Szánalmas volt a bűn zsarnoksága alatt vergődő, foglyul ejtett világnak sorsa, de nem volt ki utat nyisson a szabadulásra. Hiába gyűjtötték a bű., ellen hadba a népeket a lelkek vezérei. Hiába szóltak ellene a pogányok ama bölcsei, kik lelki nemességben meghaladták korukat;

hiába volt Izrael prófétának ostorozó, buzdító, majd siralmas szózata. A vezérek is csak gyenge emberek voltak, kész lélekkel, de erőtelen testtel, azért nem állhatták ellene a félelmes ellenségnek.

A bűn hadseregében leghatalmasabb volt az önzés, mely minden rossznak feje. Góliátként hivalkodott, kérkedett a bűnök eme zordon fegyverzetű óriása, mert tudta, hogy az emberek között nem akad, ki vele megvívjon, nem találkozik lélek, mely megállhatna fegyverei előtt. De megelégelte az Úr a lelkek filiszteusának kérkedését s elküldötte ellene egyszülött Fiát, hogy mint egykor királyi őse, Dávid, a rettegő Izraelt megszabadította a filiszteusoktól: mindeneket megváltson a bűnnek hatalmából.

Máté, evangélioma IV. részének 1 —11. verseiben írja le a harcot, melyet e világ fejedelme és Dávid Fia a pusztában vívtak meg egymással.

Kiválasztotta a kísértő a legalkalmasabbnak látszó időt, mikor fegyverét összemérheti Jézussal. Akkor támadott, mikor 40 napi böjt után leg-