Harangszó, 1914-1915
1915-02-07 / 17. szám
1915. február 7. Harangszó. ías. Bukovinában az oroszoknak nem volt elég az a vereség, amit Jakobéni és Lajosfalva környékén szenvedtek. Közel a román határhoz, a Kirlibaba felett levő szoroson újra betörtek. Csapataink azonban visszaszorították őket s a bukovinai orosz támadást teljesen meghiúsították. Az oroszok vesztesége igen nagy. Az orosz jobb szárny Varsótól északra akarja a megbillent egyensúlyt helyreállítani. De meddő minden törekvése. Támadását Gumbinnentől északkeletre a németek visszaverték. A nyugati harctéren. Ypern körül éjjel-nappal dörögnek az ágyúk. A tengerparton heves csaták folynak. A németek megszállották a Reims városát körülvevő vidéket, mely a pusztulás és elhagyatottság szomorú képét mutatja. Január 25-én a labasséci csatorna mellett levő angol hadállást támadták meg a német csapatok és 1100 méternyi arcvonal szélességben elfoglalták, mely alkalommal 3 tisztet és 110 főnyi legénységet elfogtak, 1 ágyút és 3 géppuskát zsákmányoltak. — A franciáktól egy 500 méter hosszú lövészárkot szurony roham mai foglaltak el a hős német katonák. 1500 francia maradt a harctéren, 1100 fogoly került a németek kezébe. A Kaukázusban. Miután a törökök arcvonaluk egy részén az ellenséget visszaverték, a rossz idő miatt szünetel minden hadművelet. Olaszország és Románia magatartásáról sokat imák a lapok. A francia, angol, orosz szövetség mindent elkövet, hogy a maga részére nyerje meg őket. Romániában két párt áll szemben egymással. A néptömeg az oroszok mellett foglal állást, ezeknek Erdélyre fáj foguk. A nyugodtabb, vezető párt azt mondja, hogy Romániának a monarchiával kell tartania s Besszarábiát kell visszaszereznie, ahol 1V2 millió román él. Olaszországról keveset tudunk, de azt még tudjuk, hogy ez idő szerint szövetségesünk. Más hírek. Január 24-én Helgoland közelében flottilla-harc volt a németek és az angolok között. Anglia egy páncélos cirkálót és két torpedózuzót veszített. Ugyanilyen arányú a németek Vesztesége, habár a harc ezek jelentékeny sikerével végződött. — Afganisztán emirje, Habib Uláh, mint egy orosz lap jelenti, merényletnek esett áldozatul. Fia ugyanekkor megsebesült. — Németország hadifoglyainak száma a múlt év végén 8138 tiszt és 577.875 közember volt. A mi hadifoglyaink száma több mint kétszázezer — Lisszabonban forradalom tört ki. Kasztro tábornok minden hatalmat magához ragadott. A forradalom célja ismeretlen. — A francia felsőbb iskolák tanárai közül a háború kezdete óta huszonötezerén vonultak hadba s közülök eddig háromezerötszázan estek el, vagy sebesültek meg. Az oktatás Franciaországban eddig csaknem teljesen szünetelt. Most próbálják az iskolákat legalább részben megnyitni. — Egy ujságközlemény szerint a görög király ellen revolvermerényletet követtek el. Azt is olvastuk a lapokban, hogy Nikolajevics orosz nagyherceg ellen egy tiszt merényletet követett el. — Az oroszoknál lőszerhiány állt be. Régi ágyú lövedéket, gránátot használnak s ezek közül sok nem is robbanik fel. — Németországban az eddig megjelent 122 veszteséglista szerint 452 orvos esett el és sebesült meg. Apróbb hirek. Sztacsevben hosszunapkor tizenegy zsidót fölakasztottak a templomban. — Klodavában a két legtekintélyesebb zsidót, mikor éppen a templomból jöttek, saját házuk erkélyeire akasztották föl és az egyiknek a feleségét kényszeritették, hogy a kötelet megfogja. A holttesteket huszonnégy óráig hagyták függni és azokat minden zsidónak meg kellett nézni. Az áldozatok mellére az oroszok cédulát tettek ezzel a fölirással: Fölakasztottuk, mert pénteken este nem akart pénzt váltani. — Skiernevicéböl kiutasították az egész zsidó lakosságot és a tízezer zsidó egy viharos szombati éjjelen volt kénytelen kivonulni a városból. — Behaváhan egy napon hetvennyolc zsidót akasztottak föl. — Kramostavban az oroszok fölégették a házakat és a kétszáz zsidó család nagy részét kiirtották. — Lodzban tizenötezer zsidót raboltak ki és tettek koldussá. — Sebesültek oktatása. Az iparművészeti iskola hadikórház igazgatósága szívesen kérelmezi ama sebesültek áthelyezését intézetébe, akik iparművészeti tanulmányaikat gyógyulásuk ideje alatt is tovább akarják folytatni. Eddig is több nyomdászt, iparost és iparművészt vettek föl az iparművészeti iskola hadikórházába, ahol a gondos ápolás mellett résztvesznek a rajzórákon s a műhelyoktatásban. — Sátoraljaújhelyről azt írják egy berlini lapnak, hogy az oroszok a Kárpátok mögött nagy csapattömegeket vontak össze. A lakosság azonban nyugodt. Az oroszoknak nincs valami könnyű dolguk Galíciában. Pusztít közöttük a kolera. A Kárpátok innenső részén járványos betegség csak szórványosan fordul elő. — Mibe kerül a háború ? Eddigi jelentésekből megállapíthatjuk, hogy a háború naponkint körülbelül 250 millió koronába kerül. Ez összeg megoszlik Ausztria-Magyarország, Németország, Anglia, Francia- és Oroszország között. Apró történetek. Közli: ifj. Stráner Vilmos. Mentegetödzés. Érdekes, hogy micsoda ugrásokat tesznek az emberek, ha arról van szó, hogy valami hibát magukról elhárítsanak és embertársukra tolják. A gyermek karácsonykor játékszert kap, de minthogy nem szoktatták rendre, alig Van meg, máris elveszett és hiába minden keresés, kutatás, csak nem kerül elő. Magából kikelve siet oda édesanyjához és így panaszkodik: „Mégis csak rossz kereskedő az, anyám, aki olyan dolgokat árul, amelyeket olyan köny- nyen el lehet veszíteni!“ De nemcsak a gyermekek tesznek így, hanem, sajnos, a felnőttek is. Eszembe jut az az asszony, ki midőn férje ruhájáról már ötödször pattant le a gomb, így fakadt ki: „Az már mégis hallatlan rendetlenség, hogy ez a szabó milyen rosszul varrta fel a gombokat; most már ötödször varrom fel ugyanazt a gombot!“ Férje erre jót nevetett s csak akkor jött rá az asszony, hogy abbeli buzgóságában, hogy magát mentse és a hibát a szabóra tolja, maga magát vádolta be. — Sokan majd — talán te is — ama nagy napon, mikor oda állanak az örök biró ítélőszéke elé, előhozakodnak kicsinyes, semmitmondó mentegetőd- zéseikkel. „Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben tanítottunk-e és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket és a te nevedben sok hatalmas dolgokat nem cselekedtünk-e ?„ (Máté 7, 22.) És sok embernek éppen ez a men- tegetődzés lesz a veszte és ítélő bírája, mert amint az Úr Jézus mondja:
