Harangszó, 1914-1915

1915-01-10 / 13. szám

1915. január 10.

HARANGSZÓ.

99.

tömérdek pénz is kell. Azé lesz a végső győzelem, aki bírja pénzzel. S aztán ha az történnék, amitől óvjon meg a Mindenható, hogy igazságos ügyünkben elbuknánk, akkor különben is veszve lenne minden. De nekünk okvetlen győznünk kell: velünk az igazság, velünk az igazságos Isten. Tehát ne kételkedjenek kigyel- metek, ne is húzódozzanak, hanem járuljanak habozás nélkül tehetségükhöz mérten pénzükkel a haza szent oltárához...

Az atyafiak ezek után erős elhatározással oszoltak széjjel, azaz a többség amellett maradt, hogy hátha így lesz, meg úgy lesz; nem tudni, mi lesz, tehát maradjon csak a pénz a ládafiában. Kérjen a kormány pénzt a zsidóktól, azoknál van úgyis a pénz zöme.

Voltak ugyan néhányan olyanok is, kiknek megfogta lelkét a pap buzdító szava. Ámde az ő lelkes elhatározásuk nagy akadályba ütközött otthon, az asszonynépség részéről.

Pipás Kis Mihály gazdauram tudta előre azt, miért is egy kis furfang- gal adta elő kedves hitestársának a dolgot:

— No, asszony, neked is föl virradt most 1 Nem kell pénzedet tovább féltve s haszontalanul hevertetned a kamarában, a hordó alá elásva: jobb, biztosabb helyre teheted most s ráadásul szép kamatot is kapsz pénzedért.

— Semmi köze kendnek az én pénzemhez s azt sem kötöm a kend orrára, hogy hova tettem I Nagyon csalódik, ha azt hiszi, hogy a hordó alatt van 1 — mondta a haragos természetű Örzse asszony.

— Nem én keresem a pénzedet, hanem a kormány keresi s kölcsön kéri tőled a haza szent nevében.

— Hát még mit nem akarna az a feneketlen kormány?! Nem elég sok adót fizetünk neki! — pattogott örzse asszony haraggal.

— No csak ne boszankodj asszony, hisz nem ajándékkép, hanem kölcsön kéri pénzedet a kormány, — mondta a gazda elkedvetlenedve.

— Kölcsön ide, kölcsön oda, csak egyszer megkaparinthatnák pénzünket, soha többé nem látnánk azt. Aztán kin keresnénk, kit perelnénk

be, ha nem akarná a kormány a kölcsönünket visszafizetni ? A bíróság is a kormány embere: nem lenne az bolond, hogy a saját gazdáját elmarasztalja a fizetésben...

Mihály gazda belátta, hogy nem tud ő az asszonnyal egyezségre jutni, miért is elballagott a lelkipásztorhoz. Most az egyszer ő adott annak tanácsot.

Holtig tanul a jó pap, mondja a régi közmondás. Mákfay tisztelendő úr épen nem szándékozott a jó papok sorából elmaradni, tehát megfogadta és meg is tartotta pipás Kis Mihály gazdauram tanácsát: gyűlésre szólította föl a falu nénémasszonyait is.

Éva anyánk hűséges ivadékai nem remélt szép számban jelentek meg a kedves tisztelendő uruk hívó szavára.

— Ki akar muszka menyecske lenni ? — tévé fel az elnöklő lelki- pásztor furfangosan kérdését, amint megnyitotta a gyűlést.

— Legyen a bügyöri tüzes istennyila, aki agyon csapja a muszka fajzatját, — válaszolt azonnal pipás Kis Mihályné nem valami illedelmes szavakkal.

— Az bizony, az istennyila 1 — rikoltották teljes egyetértéssel az asszonyok.

— Helyes! — szólt mosolyogva a lelkipásztor. — Ennek örül az én öreg szívem, hogy kedves leányaim mindannyian megóhajtanak továbbra is szép, jóságos s nemes magyar asszonynak maradni. Nincs is párja a világon a szép magyar menyecskének.

— Dejszen a Cser Ferkónét és a Mihóknét kivéve mindegyikünknek van párunk 1 — szólt közbe a tréfás Lőcs Ferkóné.

— Igaz : van párjuk, hites párjuk I Tartsa is meg a jó Isten őket sokáig jó egészségben s védje meg mind- annyiukét a gyilkos muszka és szerb fegyverektől. Ámde a közmondás úgy szól: „Segíts magadon, Isten is megsegít.“ Tehát a jó Isten most is csak úgy segít rajtunk, ha magunk megteszünk mindent a veszély elhárítására. A veszély pedig oly óriási, hogy minden magyar asszonynak ki kell venni részét a nagy harcból, melyet csakis akkor nyerhetünk meg, ha

elegendő pénzünk lesz hozzá. Elő tehát most a tojások és minden majorságok árával, adja minden asz- szony kölcsön a hazának. És addig ösztönözze mindenki a megrögzött férfiakat, míg csak ők is elő nem rukkolnak az ökrök árával. . . Tehát aki magyar menyecske akar maradni, tegye meg most kötelességét! Meglátom, akad-e olyan, aki muszka banya akar lenni ?...

Nem várt siker koronázta az asszonyok gyűlését. Elég jó példa rá, hogy pipás kis Mihályné is elővette rejtekéből az évek során át tojások és egyebeken szerzett apró pénzét s beállított másnap kedves férje urával a városi nagy takarékpénztárba, hadi- kölcsönt jegyezni.

A takarékpénztári helységben százával szorongtak már a kölcsönjegy- zők. Nagyon sok falubeli is volt köztük s legtöbben betétkönyvet szorongattak kezükben, hogy abból Íratják át a jegyzésre szánt összeget.

Csodálatoskép ott volt a szörnyű kapzsi s zsugori Kancsi Jankó is s nem is egy, hanem öt darab betétkönyvecskét fitogtatott nagy, csontos bezében.

Megszólított minden jelenlevőt, hogy hová valók, mennyit jegyeznek? De csakis arra való volt a nagy érdeklődése, hogy mindenkinek eldicse- kedhessék, mily sok pénze van ő neki. Jegyezhetne, ha akarna, akár ötvenezer koronát, mert ő teheti, bátran nevezhetnék a népek uraságnak, ha oly irigyek nem volnának.

Azonközben folyt javában a köl- csönjegyzés. A takaréki urak izzadtak a sok munkában s közbe-közbe mosolyogtak az atyafiak változatos kölcsön bejelentésein.

— Egy kis kölcsönnel akarok az államnak szolgálni! — mondta az egyik.

— Az háború kőccségére juttatok ezer korona kölcsönt a kormány kezébe, — folytatta a másik.

Végrfe sor került pipás Kis Mihá- lyékra. A gazda jelentette be, az éber asszonyi fül és szem ellenőrzése mellett, hogy a saját nevére ötezer koronát, az asszonyéra pedig háromezer korona hadikölcsönt jegyez.

— Szabad, avagy zárolt darabokat ?

Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a

HANGYA

a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez

Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz.

(Saját székházában.) 13

A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.