Harangszó, 1913-1914

1914-09-06 / 33. szám

264.

HARANGSZÓ.

1914. szeptember 6.

ponkint tizenkét koronába kerülne, nem számítva bele a nyugdíjakat, kártérítéseket és a háborúból folyó kiadásokat. E szerint a számítás szerint, ha három millió katona van mozgósítva, egy hat hónapos háború hat és fél milliárd koronát emésztene fel. A közelmúlt nagyobb háborúi szintén nagyon sok pénzbe kerültek. Csupán pénzben a német francia háború Franciaországnak 1306 millió, Németországnak 1860 millió koronába, a harmincegyhónapos délafrikai háború Angliának, a kincstári hivatal adatai szerint, öt milliárdjába került. A másfél éves orosz-japán háborúban a japánok költsége közel öt milliárd korona, az oroszoké valamivel több mint hét milliárd korona.

Mindenféle háború egy nagy államnak az első negyedévben legalább két és fél milliárd koronájába kerül. Ehhez hozzá kell venni még az anyagi károkat, amiket a hadviselő ország a hadfelszerelés megrongálásával vagy elpusztulásával szenved. Ha például az angol flotta elpusztulna, a flotta újraépítése két és fél milliárd koronájába kerülne Angliának.

Olvassátok a bibliát.

Zsolt. 119., 105.

Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sálán ütöd ott. Hiányzik olt a legtöbb kincs, De Isten nem lel hajlékot.

Szeptember 6. vasárnap, Ap. csel. 2í, 22—27. „ 7. hétfő, Ap. csel. 25, 1 —12.

„ 8. kedd, Ap. csel. 25, 13—27.

, 9. szerda, Ap. csel. 26, 1 — 11.

, 10. csütörtök, Ap. csel. 26, 12—23.

„ 11. péntek, 2. Kor. 11, 16—33.

„ 12. szombat, 2. Kői. 12, 1 —11.

, 13. vasárnap, Ap. csel. 26, 24—32.

, 14. hétfő, Ap. csel. 27, 1—26.

„ 15. kedd, Ap. csel. 27, 27—38.

„ 16. szerda, Ap. csel 27, 39—28, 6.

„ 17. csütörtök, Ap. csel. 28, 17—31.

„ 18. péntek, Rom. 1. 16, 3 —15.

, 19. szombat, 1. Péter. 3, 1—12.

A „Mütrágyázási

Közleményekéből.*)

Közli: Németh Ferenc.

(Folytatás.)

A műtrágyát zsákokban küldik, vetése pedig úgy történik, mint a gabona szétszórása. Vannak ugyan vetőgépek, de ezek kis gazdaságban nem fizetődnek ki. Mivel azonban, amint már említettük, a műtrágyát a

*) Az első közlemény a Harangszó 30-ik számában jelent meg.

növény csak úgy tudja felszívni, ha az a talajvízben már kellőleg feloldódott, azért a műtrágyát nem a vetéskor, hanem már előbb kell elszórni. Ha esős a tavasz, akkor még nem nagy a baj, mert a sok eső feloldja és lemossa a gyökerekhez, de száraz időben ez nem történhetik meg, minek folytán a növény nem tudja azt felhasználni. Azért a műtrágyát célszerű már több hónappal a vetés előtt elszórni, hogy az időközben lehulló eső feloldja és levigye a gyökérzethez. Ezért még az őszi kalászosokhoz is jó tavasszal elszórni a műtrágyát, így pl. az előveteményül szolgáló zabos-bükköny alá, mely után búza fog következni.

Az is igen fontos, hogy se többet, se kevesebbet ne adjunk, mint amire a földnek szüksége van. Általánosan el van ugyan terjedve, hogy kát. holdanként 150—200 kgr.-ot kell adni, de legjobban tesz a gazda, ha darabonként különböző mennyiséggel kísérletezik, mert a talaj más és más.

Némely földben túlnagy a nitrogéntartalom, úgyhogy búzát nem is lehet benn termeszteni, mert eldül. Ez nagyobb mennyiségű szuperfoszfáttal kitűnő búzatermővé válik.

Természetesen legfontosabb felté- ■ tele a gazdálkodásnak a rendes megmunkálás, mert aki felületesen munkálja meg földjét, az a műtrágyával is csak a gazt növeszti. Azt mondja a német gazda: „Előbb az eke, azután a trágyás-zsák.“

A szuperfoszfáttal trágyázott földben a gabona nem is dűl meg olyan könnyen, mert míg a nem trágyázott földön termett búza szárának sejtszövete gyenge, erőtlen s a külhám sejtjei 5 sorban rétegeződtek, addig a műtrágyázott búza sejtszövete tömör és vastag, s a száron 8 réteg felhám fekszik.

Ezek után ideiktatom néhány gazdának személyes tapasztalatát a műtrágyázásra vonatkozólag.

Az egyik gazda így szól: „Az eredmény ? Hallottad volna az aratómunkások hálálkodását. Mert ugyanazon táblán háromféle búzám termett az idén. Búza, mely istállótrágyás földön ; búza, mely műtrágyás földön, és búza, mely trágyázatlan földön termett. A gyermek is látta az óriási különbséget a három búza között. Gyönyörű volt a műtrágyás földön termett búza. A trágyázatlan földön termettről nem is beszélve, sokkal külömb volt szálában is az istállótrágyás búzánál. Most már magam is kiváncsi voltam a cséplésre. Persze

külön csépeltettem a háromféle búzát s az eredmény ez lett: a nem trágyázatlan földön holdanként lett 5 q búza, az istállótrágyás földön 7 q a műtrágyás földön pedig 12 q.“

Egy másik gazda ezt mondja: „Több mint 10 éve használok már szuperfoszfátot ellenőrző parcellák tartása mellett, annak termésfokozó hatását tanulmányozva; de ahogy látom, hogy 100 kgr.-ot soha, de ezen felül, sőt néha 300 - 400 kgr.-al fokozza a holdankénti termést, ma már őszi kalászost és cukorrépát szuperfoszfát nélkül vetek.“ Általában a tapasztalás azt bizonyítja, hogy minden 3 évben kell gyengén istállótrágyát és másodévenként 150 kgr. szuperfoszfátot a földbe juttatni.

A tavarnoki uradalomban a következőket tapasztalták. Ugyanazon föld egyik felét 150 kgr. szuperfoszfáttal hintették, másik fele írágyázatlan maradt. A trágyázatlan adott 116 q cukorrépát, a trágyázott 146 q, tehát 30 q-vai többet. Egy másik parcellán a trágyázatlan adott 12 40 q búzát, a 150 kgr. szuperfoszfáttal behintett adott holdanként 14'90 qt úgy hogy a 150 kgr. szuperfoszfát ára 12 kor., a 21/a q buzatöbblet ára 60 korona, nem számítva a szalmát. A tiszta nyereség tehát a szalmán kívül 48 kor. holdanként.

Egy másik tapasztalás a legelőkről azt mondja, hogy : a trágyázott tábla 1910. évben magyar holdanként 1597 kgr. tejhozamtöbbletet eredményezett és pedig nemcsak azért, mert a műtrágyázott terület sokkalta többet termett, hanem főleg azért is, mert az így nyert széna sokkalta jobb minőségű is.

Azt hiszem, most már, hogy ami máshol jó, az nálunk se lehet rossz.

Nem azt mondom, hogy föltétlenül megrendelje most már mindenki a műtrágyát, csak azt, hogy rendeljenek egy bizonyos mennyiséget és próbálják ki, lehetetlen, hogy ami a német, angol, francia, különösen a belga földeken oly jó hatásúnak mutatkozik, hogy épen nálunk lenne * hiábavaló. Próbálják ki úgy, hogy ugyanazon parcellának egyik felet hintsék be szuperfoszfáttal, a másik felét csak istállótrágyával. Természetesen — újból kell hangsúlyoznom, — hogy a kellő istállótrágyázást sem szabad elmellőzni, mert, hisz akkor meg hiányzanék a földből a nitrogén, meg a káli.

Ami máshol jó, annak nálunk is jónak kell lenni. Németország csak kétszer akkora, mint Magyarország, de j