Harangszó, 1913-1914

1914-08-23 / 32. szám

1914. augusztus 23. HARANGSZÓ. 255. Az otthonmaradottak segélyezése. Az állam gondoskodik azok családjáról kik a harctérre mennek. Kenyérkereső apát, fiút nem pótolhat ugyan semmiféle segítség, — de legalább a mindennapi kenyeret, a nyomor ellen megvédelmező legszükségeseb­bet odateszi magukra maradt családaink asztalára. Most jelent meg a belügyminiszter erre vonatkozó rendelete. E szerint segítségre jogosultak. Segítésre igénnyel bir minden tényleges katonai szolgálatra bevonult tartalékosnak, póttartalékosnak, népfelkelőnek s személyes szolgálatra bevont egyénnek: a) felesége, b) gyermeke, akkor is, ha házasságon kivül született, c) mostoha gyermeke, d) unokája, e) apja, anyja, mostoha apja, mostoha anyja, f) nagyapja, nagyanyja, g) nejének édes apja, nejének édes anyja, h) édes vagy mostoha testvére, de valamennyi csak akkor, ha semmiféle állandó ellátásban nem része­sül, ha magát vagyonának iövedelméből vagy önálló más keresetéből fenntartani nem képes és ha öt eddig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját kerese­téből. Segélyt kap az a gyermek is, akit az állami gyermekvédelem helyezett el a be­vonultnak családjában. A segítésért jelentkezés. Az összeírás jelentkezés alapján történik és pedig községekben a községi elöljáró­ságnál, városokban a polgármesternél. A segítés összege. A segítés napi összeje fejenként (család­tagonként) annak a katonai átvonulási élel­mezési illetéknek napi összegével számítta- tik, amely a bevonultnak állandó lakás­helyére nézve meg van állapítva. A segítés napi összege törvényhatósá­gonként különböző; a segítés legkisebb összege naponként s fejenként 57 fillér, a legnagyobb 70 fillér. A nyolc évesnél fiatalabb családtagok­nak, valamint az olyan családtagoknak, aki­ket a bevonult csak részben tartott el saját keresetéből, az egy családtagra nézve meg­állapított segítés összegének fele jár. Amennyiben a segített családnak saját lakóháza vagy egyébként ingyen lakása nincs, napi lakásilletéket kap. A család részére megállapított rendes napi segítésnek és a napi lakásilletéknek összege együttvéve nem haladhatja meg a bevonult átlagos napi keresetének összegét. A segítés megállapítása. A segítésre való igényt véglegesen meg­állapítja: községekben a járási főszolgabíró, városokban a polgármester. A segítés kifizetése. A segítéseket községekben az elöljáró, városokban a városi pénztár fizeti ki. Minden segítésre jogosult fizetési köny­vecskét kap, amelynek oktatás-ában vannak az összes szükséges tudnivalók. A segítést első ízben egy összegben augusztus hónap folyamán, azontúl minden hónap 1-én és 16-án előre fizetik. Utólagos jelentkezés. Olyan családnak, amely a bevonultnak a községbe való visszaérkezés napjától számított két hónap, vagy a bevonult el­tűnésének napjától számított hat hónap el­telte után jelentkezik, segítésre egyáltalán nincs igénye. Egyéb tudnivalók. Aki a segítés összegére valótlan adatokat mond be, vagy adatokat elhallgat, az kihá­gást követ el és 15 napig terjedhető elzá­rással és 200 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntettetik. A segítés körüli mindennemű eljárás ingyenes. A sebesültek és halot­tak nyilvántartása. A Vörös Kereszt Egyesület a hadveze- tőséggel egyetemben tudakozódó irodát állít fel Budapesten és Bécsben. A közös központi nyilvántartási iroda főfeladata a katonai és polgári gyógyinté­zetekből érkező betegekre, sebesültekre és elhunytakra vonatkozólag felvilágosítást nyújtani. A tudakozódó irodák a nagyközönségnek közvetlenül rendelkezésére állanak. Kérdéseket bárki Írásban vagy távirati utón az országban szokásos nyelvek bár­melyikén intézhet. Szóbeli kérdezősködések a bekövetkezhető nagy tolongás, miatt meg nem engedhetők. írásbeli kérdések cél­jára a postahivataloknál (ahol postahiva­talok nincsenek, a községi hatóságoknál) külön erre a célra készített válaszos leve­lező-lapok kaphatók, amelyekért csak az egyszeres postadíj fizetendő. Úgy a kérde­zett személy neve és közelebbi ismertető adatai (különösen a nagyon elterjedt ne­veknél), mint a kérdezőnek címe (a leve­lező-lap válaszra szánt részén) pontosan és olvashatóan írandó. A válasz az ily lapokon a kérdező által használt nyelven adatik díjtalanul. Távirati kérdezősködéseknél azonban a választ a kérdezők fizetik. Az előfordult megbetege­dések vagy sebesülések iránti kérdezőskö- désekre a kórházak slb. részéről érkezett hírek alapján minden kérdező csak egyszer kap választ. A halottak névsorát a hadvezetőség ki­nyomtatja. A Harangszó olvasóinak meg­keresésére ebben a tekintetben is szolgálni akarunk s szívesen adunk felvilágosítást. Kérjük a név és község megjelölésén kívül az ezredet, zászlóaljat megnevezni, melyben az illető szolgált. A levélhez válaszbélyeget kérünk csatolni. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sálán ütött otl, Hiányzik otl a legtöbb kincs, De Isten nem le! Hajlékot. Augusztus 23. vasárnap, 1. Kor. 4, 1 —13. „ 24. hétfő, 1. Kor. 4, 14—21. „ 25. kedd, 1. Kor. 5. „ 26. szerda, 1. Kor. 6, 1—8. „ 27. csütörtök, 1. Kor. 6, 9—20. „ 28 péntek, 1. Kor. 7, 25—31. „ 29. szombat, 1. Kor. 7, 32 — 40. „ 30. vasárnap, 1. Kor. 8. „ 31. hétfő, 1. Kor. 9, 1 — 11. Szeptember 1. kedd, 1. Kor. 9, 12—23. „ 2. szerda, 1. Kor. 9, 24—10, 12. „ 3. csütörtök, 1. Kor. 10, 13—22. „ 4. péntek, 1. Kor. 10, 23—32. , 5. szombat, 1. Kor. 11, 1 — 16. Ami erősebb az embernél. Elbeszélés. Irta : Kapi Béla. Huszonkettedik fejezet Mikor az Isten jutalmaz. Csöndes lépegetéssel múltak az esztendők. Nehéz balsors után, ha a boldogság csapájába zökkenik az em­ber élet-szekerének kereke, kevés ki­fogásolni való akad. A nagy nyomor­ból kivergődött ember hálás lélekkel köszön mindent s csöndes boldog­sággal örül az élet apró örömeinek. Nem is a világmozgató nagy örömök adják meg az életboldogság igazi zamatját, hanem az állandó, biztos öröm, az a derűs, nyugodt megelé­gedés, mely beszárnyalja az öröm és szenvedés útját, akár a verőfény a hegyoldal sziklás kapaszkodója szélén irányadó boróka bokrot. Földes György életében sem tör­tént semmi különös változás és mégis egészen más volt, mint azelőtt. Élet­öröm, Istenfélelem, emberszeretet, minden szépért, jóért való háládatos- ság költözött bele. Azelőtt is derék, jóravaló ember volt, sohase ellenke­zett törvénnyel, Istennel meg a tisztes­séggel se helyezkedett szembe. De az életnek mégse tudott úgy örülni, mint most. Az Isten arcát se látta olyan ragyogóan, mint most a viharfelhő takarodás után. Az emberekben se tudott annyira bízni, jóságukat se tudta annyira értékelni, mint az ő nagy kálvária járása után. Százszor is végigjárta földjét, háza- táját. Meggyönyörködte az uj pajtát, a szép cseréptetőt. Az udvar is csa­tornázva volt s cement csőbe tűnt el az esővíz, trágyalé. Nézett, nézdegélt, azután megcsóválta fejét: — Sokat vesződtetek édes párom! nagyon akkurátusán kifundáltátok anyánkkal 1... A takarékpénztári jelzálogkölcsön könyvecskéjét is figyelmesen átlapoz­ta. Rendben volt az is, sőt szép sum- mácska le is volt törlesztve. Róza asszony és Ágnes számadást is ve­zettek gazdálkodásukról s így min­den kiadást, minden bevételt világo­san láthatott. Hetekbe telt, míg meg­értette Gyurka, hogy tulajdonképpen hogyan állanak. Hazudott a cellában végiggyötrött álma, rémeket rajzolt eléje kishitű kétségbeesése: nem jár rongyokban a felesége, gyermekei nincsenek kitaszítva a koldusok föl­dére : a széles országúira!.. . Inkább jobban állnak, mint valaha. Megerő­södtek, megizmosodtak, bezárták az adósság terhét.

Next

/
Thumbnails
Contents