Harangszó, 1913-1914
1914-08-09 / 31. szám
1914. augusztus 9. HARANGSZÓ. 245 kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát. Hogy fogadták a háború hírét? A háború hírét mindenütt óriási lelkesedéssel fogadták. Budapest, Bécs és a monarchia nagyobb városai épp úgy, mint községei valóságos örömmámorban úsztak. Budapesten hat zenekar járta be a várost. Amerre a zenekar elvonult, hatalmas tömeg csatlakozott hozzájuk és az éljenszó sokszor elnyomta a harsogó muzsikát. A katonazenekarok féltiz óráig járták a várost, amely nem győzte elhalmozni a katonákat a szeretet minden jelével. Az utcákon sürü tömegekben hullámzott a nép. Kávéházakban, vendéglőkben órák hosszat hangzott a Himnusz, a Szózat, a Kossuth-nóta és a Hunyadi-induló. A kávéházban ember-ember hátán állott és minden második asztal tetején egy-egy szónok, aki a háborúra lelkesített. Soha hálásabb közönsége szónokoknak nem volt. Bár tiz óra tájban patakokban esett az eső, az emberek ezrei tolongjak -az utcákon. Elegáns urak, fehérruhás hölgyek bőrig áztak, de oda se néztek. Miközben kalapjukról rázták le a vizet, szünetlenül éltették a hazát és a magyarok minden barátját. A képviselöházban. Lélekemelő gyűlése volt a képviselőháznak is. Az egymás ellen küzdő pártok fátyolt vetettek a múlt ellentéteire s a haza szent oltáránál egyesültek. A gyűlésen majdnem teljes számban megjelentek a képviselők, ünnepi hangulat uralkodott a teremben. Tisza István gróf általános nagy figyelem között a következőket mondotta : Oly időket élünk, amely szükségképpen felfüggeszti egy időre a képviselőház tevékenységét és tanácskozását. Ebben a történelmi és felelősségteljes pillanatban csak néhány szót óhajtok a kormány nevében a képviselőházhoz intézni. Tisztelt Ház! Az egész nemzetet lelkesedő állapotban látjuk ebben a nehéz pillanatban. Az egész magyar nemzet jön királya hívására. A kormány tagjainak éreznie kell nagy és szent kötelességét ebben a pillanatban; kötelességük gondoskodni róla, hogy ez a lelkesedés ne törjön ki hiába, hanem érvényesüljön majd a tettek mezején. Kötelességük megtenni mindent a rend és nyugalom biztosítására és arra, hogy ez a harc, amelyet rákény- szerítettek és amelyet talán túlságba vitt elnézésünk tolt ki odáig, (lelkes éljenzés és taps) ez a harc véget ne érjen addig, amíg a magyar nemzet és a monarchia jogait nem biztosítottuk. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Ezután Apponyi Albert gróf állott föl szólásra. Kijelenti, hogy valamennyi ellenzéki párt megbízásából teszi nyilatkozatát. A nemzet — így szól, — ebben a pillanatban magasztos látvány. A nemzetnek minden fia minden különbség és árnyalat nélkül a hivó szóra csak egyet követel, azt, hogy ez a háború meghozza a sikert, hogy véget vessen annak a sorvasztó betegségnek (Úgy van! Úgy van 1), amely minket arra kényszerített, hogy jóformán minden második évben mozgósítást csináljunk, amelyet ha tovább tűrünk, oda jutottunk volna, hogy Európa minket nevezett volna beteg testnek. (Úgy van! Taps a ház minden oldalán.) Ez a nemzet reméli, hogy a leszámolás szükségessége szűk térre fog szorítkozni, azonban ha ebben a reményben csalódnék, akkor semmitől sem retten vissza (Percekig tartó taps a Ház minden oldalán. A miniszterek is tapsolnak), bízva saját erejében és abban a szövetségi hűségben (Zajos taps. Felkiáltások: Éljen Németország!), amely e pillanatban megnyilvánul. E nagy történelmi cselekedetek sorozatának vége nem lehet más, Isten segítségével, mint a monarchia tekintélyének megóvása, Magyarország alkotmányának és törvényes életének megszilárdulása. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps az ellenzéken, a munkapárton és a kormány padjain.) A mozgósítás. A király elrendelte a mozgósítást, mi gyönyörű rendben, nagy lelkesedés mellett történt meg. A személy- szállító vonatokat korlátozták, sőt a fővonalakon majdnem teljesen megszüntették. Szuronyos katonák járnak a vasúti állomásokon. Zsúfolt katonavonatok robognak dél felé, a kocsikból kihangzó vidám ének a nagy zakatolást is túlharsogja: — mindnyájunknak el kell mennünk I... A vasúti csomagszállítást szintén korlátozták. Éppenígy megnehezítették a táviratozást. Megkezdődött a háború. Ezalatt délen megkezdődött a háború. A szerbek Belgrádot kiürítették, a -kormány, a királyi udvar, a bankok stb. Nisbe vonultak át. Magyar- országból a zimonyi hid vezet át Szerbiába. Ezt a hidat a szerbek felrobbantották, de egészen elpusztítani nem tudták. Segítség a behivottak családtagjainak. A behivottak családtagjainak segélyezésére nagy mozgalom indult meg. A Lipótvárosi Kaszinó 5000 koronát szavazott meg erre a célra. Nyolc nagy budapesti takarékpénztár összesen 800 ezer koronát adott. A Lukács-Gyógyfürdő igazgatósága elhatározta, hogy hadseregünknek a háborúban megsebesült, vagy megbetegedett tisztjei számára a Lukács-fürdő szállóiban és fürdőiben elhelyezést, gyógykezelést, élelmezést és fürdőhasználatot nyújt egészen díjmentesen. — „A behívott katonák visszamaradt családtagjainak segélyezésére fordítandó alap“ javára adakoztak Krausz Ede királyi tanácsos özvegye 10.000 koronát, Lederer Ágost és Emil nagyiparosok 20.000 koronát és Nádosy Gergely földmívelésügyi min. titkár négyezer koronát. A magyar vöröskereszt egyletnek Frigyes főherceg 50 ezer koronát. Egy budapesti kávéháztulajdonos bejelentette, hogy naponta száz reggelit fog kiszolgálni „a körzetükben lakó hadba vonult polgártársak szegénysorsú ittmaradottjai számára.“ Ezenkívül vállalja a harcban elesettek árvái és esetleg hozzátartozói közül húsznak teljes ellátását a háború egész ideje alatt. A szép ajánlathoz csatlakoznak a többi budapesti kávéháztulajdonosok is. Egy jólelkü budapesti háziúr, Bog- dány József elhatározta, hogy lakói Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs I A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási é8 gazdasági cikkeit és italszükségletét a legjutányosabbnn, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik----------- 50 millió korona évi forgalommal. ----------L evélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám.
