Harangszó, 1913-1914
1914-07-26 / 30. szám
238. HARANGSZÓ. tán is. .. Ez a szeretet is kísérni fogja a nagy életúton, mint az a másik.. . Enélkül sem tudna élni, dolgozni. . . Bevésték egy ezüsttálcára, hogy mindig lássa... Igen, hogy mindig figyelmeztesse. Ez a könnycsepp azt beszélte, hogy ez a szeretet is kötelező szeretet, hogy továbbra is híveiért, híveinek éljen... De mikor az a másik is szeretetet kér tőle, mikor az a másik — a hitves is munkát, egy életet vár tőle... Ah, a hívek nem vonják el a lelkészt a hitvestől, hiszen azt is szeretetükbe fogadták, pedig még nem is látták, nem is ismerték I Kedves figyelemből — azért küldtek egy tálcát, hogy a nő is használhassa.. . A lelkész odatartotta az ezüsttálcát neje elé. Az is elolvasta azt a bevésett írást, azután így szólt: „Nekünk is szeretnünk kell őket I “ A lelkész hazavitte nejét. Tovább folytatja már a szent munkát hívei közt. A két könnycseppet pedig nem felejti el soha... soha... A „Mütrágyázási Közleményekéből. Közli: Németh Ferenc. Hogy a növények is táplálkoznak, azt bizonyára tudja minden ember. Semmiből semmi sem lehet, tehát a növény is valamiből lesz, vagyis olyan tápláló anyagokból, melyek alkalmasabb testének felépítésére. A borjú, a malac is táplálkozik s mindenki tudja, hogy ha kevés, vagy nem megfelelő a tápláléka, akkor rosszul nő. Az állatok szilárd táplálékot is vehetnek fel, mert jó fogaik segélyével azt felaprózzák, az azokban foglalt tápláló anyagokat a nyál és gyomornedv feloldja s ilyen feloldott állapotban jut bele a vérkeringésbe s felhasználtatik a test felépítésére, táplálására. A növény azonban nem tud szilárd anyagokat felvenni, mert nincs foga. Gyökerei segélyével a földből csak oly anyagokat tud felszíni, melyeket előzőleg már feloldott a viz. A földben főleg négy ilyen tápszer van, melyeket a vízben feloldva, a növény felszí: a nitrogén, foszfor, káli és mész. Ha ezen anyagok bőven vannak a talajban, akkor a növény jól táplálkozik, dúsan fejlődik, nagy terméseket ad. Ha pedig ezek hiányzanak a földből, úgy a növény is sínylődik, satyya marad. Mikor a növény ezeket felszívja, nem egyformán rakja le testének minden részébe, hanem a nitrogén és káli inkább a szár és levelek képzéséhez szükséges, míg a foszforból inkább a mag fejlődik. Ennélfogva a magos növényeknek több foszfor, a lombosaknak több káli kell. Ebből már most az következik, hogy nagy termést csak olyan földből várhatunk, melyben sok foszfor van. Mert ha csak a nitrogén és a káli van jelen, úgy a növények dús lombozatot fejlesztenek, de kevés magot adnak. Már pedig a mi földünkben kevés a foszfor, mert a foszfor a magban lévén lerakodva, mikor a búzát, rozsot eladjuk, azzal igen sok foszfort kiviszünk a gazdaságunkból; ellenben a szénával és szalmával, mint a melyekből a trágya lesz, sok kálit és nitrogént viszünk ki a földre. Hogy ez így van, mutatja az is, hogy a tyuk- és dísznótrágyát a föld jobban szereti, mint a istálló trágyát, mert a tyúkok és disznók magot esznek s így trágyájukban van elég foszfor is. De nemcsak a magvak viszik ki gazdaságunkból a foszfort, hanem az állatok is, mert a csontképződésre sok foszforsavas mész kell. Midőn tehát egy marhát, disznót eladunk, avval is földünk gabonatermésében teszünk kárt. A növény tehát négyféle tápanyagot vesz el a földből. Ezek közül a mész rendesen elegendő mennyiségben megvan. A kötött talajokban, melyek nem nagyon homokosak, kálium és nitrogén is elég van, mert a széna-szalma lombozatában, az istállótrágyában ez a két anyag elegendő mennyiségben jut vissza a földbe. Marad tehát pótlandó anyagul a foszfor, mert ebből a tyuk-, sertés- és árnyékszéktrágyával csak kevés jut vissza a földbe. Mindebből láthatjuk tehát, hogy az istállótrágya igen jó lombos pl. takarmánynövények alá, de nem elégséges gabonafélék alá, bármily mennyiségben trágyázzunk is, legfeljebb azt érhetjük el, hogy a gabona lombozata dúsan fejlődvén, agyon dől s annál kevesebb szemtermésünk lesz. Kell tehát gondoskodnunk egy olyan trágyáról, mely az istállótrágya káli és nitrogén-tartalma mellett elegendő foszfort is juttat a földbe. Ez a műtrágya, amelynek a neve szuperfoszfát. Van ugyan más foszfor tartalmú műtrágya is, de mivel a vízben ez legkönyebben oldódik, azért leginkább ezt használják. 1914. július 26. A szuperfoszfát egy szürkés szinü por. Gyárakban állítják elő nyers anyagokból, a minők: foszforsavas mész, csont, bizonyos foszfor tartalmú ásványok. Ezeket a nyers anyagokat finoman megőrlik, kénsavas kezelésnek vetik alá, úgy hogy ezáltal a foszfor a legcsekélyebb viz hozzájutásával feloldódik és a növény táplálására alkalmassá válik. A szuperfoszfát nevű műtrágya nem teljes foszforsav, hanem csak bizonyos százalékban van benne a foszfor. Rendesen 16—18—20% os, vagy még több foszfort tartalmazó műtrágyák vannak és az árát is ez a % szabja meg, amennyiben %-on- ként 50—52 fillérbe kerül. Pl. 20%-os 20X52 fill. = 10-42 K. Midőn tehát műtrágyát vásárlunk, jól vigyázzunk arra, hogy a foszforsavból meg legyen a műtrágyában a kellő százalék, mert csak akkor éri meg az árát. Egész vaggon rendelésnél a vasúti költségeket is a gyár fizeti, azért jól tesznek a kis gazdák, ha annyian összeállnak, hogy közösen egy vag- gonnal rendelhetnek. De, mint fentebb már említettem, különösen homokos talajon a káli, sőt a nitrogén is hiányozhatik. Ilyenkor káliszuperfoszfáttal és chilisalétrommal kell segíteni, bár erre különösen csak akkor van szükség, ha nem győzzük a földeinket istállótrágyával. A műtrágyázásnál nagy fontossága van annak, hogy a talaj kellő vízmennyiséggel bírjon, mert hisz a növény csak úgy tudja a műtrágyát felszívni, ha fel van oldva. A mai modern gazda a szárazság ellen is tud védekezni tarlószántással és az őszi mély szántással. Mert ha a talajnak ezeket a szántásokat megadjuk és meg is boronál- juk, azok a téli nedvességet magukba szívják s igy sokkal nagyobb vízmennyiséggel indulnak neki a tavasznak, mintha csak tavasszal szántanánk. 1908-ban a debreceni gazdasági akadémián kipróbálták ezt és azt találták, hogy az ősszel szántott föld holdja 8040 Hl., míg a tavasszal szántott föld csak 5950 Hl. víztartalommal birt; az ősszel szántott földben tehát 2100 Hl.-rel több volt a viz. Természetes tehát, hogy őszszel szántott földben tavasszal a növények gyorsabban fejlődnek s a műtrágyát is sokkal jobban fel tudják dolgozni. Folytatjuk. Adakozzunk a Harangszó terjesztésire!
