Harangszó, 1913-1914
1914-04-12 / 22. szám
176. HARANGSZÓ. 1914. április 12. nőegylet. Felolvasást Nagy István lelkész tartott; többen szavaltak, az iskolás gyermekek pedig böjti énekeket adtak elő. — Az estélyen sokan voltak, a más vallásuak közül is. A nemesleányfalui ev. leánygyülekezet böjt 4. vasárnapján vallásos estét tartott, melyen az iskolásgyermekek a tanító vezetésével az új énekeskönyvből 2 böjti éneket énekeltek. Szavaltak: Antal Irén, Antal Lina, Púpos Imre és Tatai Sándor. Zsiray Lajos nagyvázsonyi lelkész „A mértékletességről“ tartott felolvasást. A délelőtti istentiszteleten a gyülekezet dalárdája énekelt Halász János tanító vezetése mellett. Istentisztelet végeztével offentórium volt a gyámintézet céljára. A rákospalotai ev. gyülekezet virágvasárnapján szépen sikerült vallásos estélyt tartott, melyen Mezei József segédlelkész irásmagyará.zatot, Sass János m. á. v. főellenőr, egyházi iró felolvasást tartott. A rákospalotai egyesület énekkara, Müller Zsusa, Walter Emil, Solare Valéria zeneszámokat adtak elő. Gyülekezeti ének és imádság nyitotta meg és fejezte be a szép vallásos estét, melynek bevételét az építendő új templomra fordítják. A körmendi ev. gyülekezet folytatta a böjti vasárnapokon vallásos estélyeit. A negyedik estélyen a gyülezeti vegyeskar énekszámain kivül Kapi Béla lelkész „Az igazi vallásosságról“ tartott előadást, Dávid János tanító pedig szavalt. Az ötödik estélyen a gyülekezeti férfikar éneke után Kapi Béla lelkész „A legcsodálatosabb könyvről“ tartott előadást, Novák Kálmán pedig „Pihen agyár“ c. költeményt szavalta. — A hatodik estélyen a gyülekezeti vegyeskar adott elő egyházi énekeket, K ipi Béla lelkész „Az imádkozásról“ tartott előadást, Ebenspanger Vilma Kapi Gyula néhány vallásos énekét énekelte, Pavetits Manó pedig egy hegedüszámot adott elő. A közönség minden alkalommal zsúfolásig megtöltötte a gyülekezeti ház nagytermét. Vallásos estély. Folyó évi március28-án, azaz Böjt V-ik vasárnapján sikerült vallásos estélyt tartott a farádi evang. egyház- község templomában, melyen nemcsak a helybeli egyháztagok, hanem a szomszédos községben lakók közül is többen részt vettek. Az estély programja a kezdő és befejező ének- és imákon kívül szavalatok- és felolvasásokból állott. Szavaltak : Hajba Juliska és Nagy Dénes másodtanitó, felolvasást tartottak Szij Lajos tanító és Hérints Lajos lelkész. Közben az iskolás 'gyermekek énekeltek egyházi dallamokat két hangra Szij Lajos tanító vezetése mellett. Felség-adomány. Őfelsége a király a szentgotthárdi missiói egyháznak legfelsőbb magánpénztárából a templomépítési kölcsön törlesztéséhez 200 koronát adományozott. Huszonöt éves tanítói jubileum. Lélekemelő ünnepélyben volt része március 8-án a mihályi-i ev. gyülekezetnek. Ekkor ülte meg a soproni theo!.- akadémia öt hallgatója szíves közreműködésével egy nagyszabású vallásos ünnepély kereteiben tanítójának, Takáts Józsefnek 25 éves tanítói jubileumát. Az ünnepély, melyre az evang. híveken kívül más vallásuak is egy- besereglettek, közénekkel kezdődött, mely után Dubovay Géza theológus mondott szívhez szóló imát. Utána a gyülekezet díszgyűléssé alakult át, melyet Bakó János elnök nyitott meg, gyönyörű szavakkal méltatva Takáts József tanítónak hervadhatatlan érdemeit. A gyülekezet nevében Viola Béla postamester szívből jövő és szívhez szóló szavakkal üdvözölte a jubilánst, az iskolásgyermekek nevében pedig Kovács Erzsiké és Horváth Kálmán rótták le tanítványi hűségüket és szeretetüket. Végül Takáts József tanító meghatva mondott köszönetét a nem várt, de jól eső ünnepeltetésért. Ezzel a díszgyűlés véget ért. Gyűlés után vallásos ünnepély volt, melyen a mihályi-i ev. vegyeskar Kapi Gyula által vegyeskarra letett: „Óh Atyánk“ című gyönyörű éneket adta elő. Majd Hajba Juliska szavalta el Balogh István „Napszámosok“ című költeményét, mely után Káldy József theológus „Te hozzád óh Uram“ című szóló-éneke következett, melyet Ta= káts Béla theológus kisért harmóniumon. Utána Takáts Béla theológus olvasta fel „Az ev. Csepregnek 1621-ben történt elpusztulása“ cimű történelmi munkáját. Majd újból felcsendültek a mihályi-i ev. vegyeskar égbe szárnyaló hangjai Kapi Gyulának vegyoskarra átírt „Szárnyain az áhitatnak“ című énekével. Tomka Gusztáv teológus pedig Ábrányi Emil „Keresem az Istent“ című költeményét szavalta. Majd Eőry László theológus szép imájával véget ért az ünnepély. A közönség meghatva egy szép ünnepély kedves emlékével szívében távozott. Az offertórium 30T4 K volt, melyet a dalárda alap javára fordítanak. A dunaföldvári evang. gyülekezet f. hó 8-án tartotta meg évi számadási és költségvetési közgyűlését, amely a gyülekezet haladásáról, a vezérek áldásos, szakavatott munkálkodásáról és az evang. hitrokonok kiapadhatatlan áldozatkész szeretetéről tett élő tanúbizonyságot. — A maroknyi gyülekezet közpénztárának forgalmi bevétele 7295 korona 25 fillér, kiadása 7087 korona 02 fillér, pénztármaradványa 208 korona 23 fillér. A bevételek szerint az egyház segélyt kapott: a vihar által megrongált templomra egy magát megnevezni nem akaró kegyes nőtől, Gyurátz Ferenc püspök úr útján 600 korona, a rendkívüli , adóalapi segélyből 500 korona, Sárszentlőrincz ev egyháztól 20 korona 15 fillért, egyházi szükségletekre és adósságtörlesztésre az adó- csökkentési alapból 970 kor., a G. A. Egylettől 327 korona 60 fillért, az államtól tandij- kárpótlást 211 korona 33 f-t, összesen 2629 K 08 fillért. A bevételek és kiadások rovatában nem szerepel a lelkész 2070 korona 63 fillér kongruája és korpótléka, úgyszintén a tanitó 1950 korona államsegélye sem. A közpénztár redelkezésére áll 1365*69 K, tartozása 5756'88 K. Alapítványai: 1. Lelkészfizetés alap, amely 20.000 K-ig tőkésíttetik 78136 K 2. Tanítókántor alap 10'83 K. 3. Temetökútalap 58 90 K. 4. Evang. nőegylet alap 143841 K. Összes alap 2289.50 K. A lelkészalapot is Adorján Ferenc lk. teremtette oly módon, hogy rábírta és rábírja a gyülekezet jobbmódű tagjait, hogy maguk vagy kedveseik emlékére alapítványokat tegyenek oly célból, hogy azok halála évfordulóján a gyülekezet évről évre harangoztasson és neveiket a címteremben kifügessze. Isten áldását kérjük a babyloniai vizek mellett az evangéliumért harcoló buzgó missziói gyülekezetre, annak tagjaira és vezetőire 1 Alsólendva. Március végén egyházlátogatást tartott Varga Gyula esperes és dr. OstlTy Lajos egyházmegyei felügyelő Alsólendván. A gyülekezet a jelenben örvendetes képet mutat. Ezelőtt 10 évvel alakult 1903-ban. Akkor alig pár száz koronája volt, ma 40 ezer koronányi értéke van. Szép modern iskolája és tanitólaka s templom építésre szép összeg áll rendelkezésére. Az egyházmegyei elnökség a látottak és tapasztaltak felett örömét és elismerését fejezte ki, de felhívta a gyülekezetei a tapasztalt hiányok pótlására is. Különösen jó hatású volt dr. Ostffy Lajos felügyelőnek a gyűl. közgyűlés alkalmával a hívekhez intézett beszéde. Délután 3 órakor az esperességi Belmisszió-Egylet tartott az iskola teremben vallásos ünnepélyt, melyen Varga Gyula esperes tartott szép felolvasást a „Keresztyén nő hivatásáról“, majd Nagy István zalaistvándi lelkész tartott szabad előadást, melyen egy német- országi úti emlékét mondta el. Az iskolás gyermekek szépen énekeltek, egy polgári iskolai tanuló pedig szavalt, Teke Dénes alsólendvai lelkész imádkozott. Az ünnepély lefolyása szép és lélekemelő volt. Offertoriuma 35 kor. az egyházmegyei Konfirmandus Otthon céljaira fordíttatik. Az egyházlátogatás a hívek körében is maradandó emlékű lesz. Itthonról. Mi történt ? Vilmos német császár a nyáron Magyarországba jön s részt vesz a Vasmegyében tartandó nagy hadgyakorlaton. A gyakorlat Körmend és Szentgotthárd vidékén lesz. — Szabadkán nagy vihar volt. Több ház összedőlt. — A Tisza és Bodrog áradása néhány községet elöntött. A vasúti forgalom is megakadt. — Összeírták a munkanélkülieket Budapesten, számuk meghaladja a 29 ezret. — 108 éves asszony halt meg Homonnán, ki még néhány héttel ezelőtt a piacra járt. — Az 1913 ik évi kivándorlók szánra 118,470 lélek. Az északi kikötőn át 93461 kivándorló ment Amerikába. Útlevél nélkül 77,450-en szöktek ki. 1913-ban háromszor annyi hajadon vándorolt ki, mint nőtlen ember. — A tojás- termelés mindjobban erősödik hazánkban. Tojáskivitelünk volt 1888-ban 10 millió kor., 1895-ben 17 millió, 1905-ben 23 millió, 1906- ban 29 millió, 1910-ben 36 millió. Az ország dolgáról. Elfogadott törvényjavaslat. A főrendiház ülést tartott, amelyen elfogadták a hajós- társaságokról szóló törvényjavaslatot. Tárgyalták a miniszterelnök és a román nemzetiségi párt tárgyalásait. A vita folyamán felszólalt Gyurátz Ferenc ev. püspök is. Az uj legelőtörvény végrehajtása. Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913. évi X. törvénycikket május 1-én lépteti életbe a föld- mivelésügyi miniszter. Ezzel megkezdődik egyik legnagyobb jelentőségű gazdasági törvényünknek végrehajtása, mely törvény főként a kisbirtokos és kisgazda közönség érdekeit védi. A telekkönyvi adatok szerint a közös legelő összes területe 1,400.008 katasztrális hold és körülbelül 280 millió korona becsértéket képvisel. A végrehajtási rendelet tüzetesen megjelöli azt az eljárást, hogyan kell a legelőtársulatokat megalakítani, hogyan kell gazdálkodnia a társulatnak, mikor oszolhat föl stb. Minden társulat a földmivelésügyi miniszter és a vármegyei közigazgatási bizottságok felügyelete alatt működik. A nagyvilágból. Mi történt? Albániában zavarok ütöttek ki. Az uj uralkodó minisztériuma is viszály- kodik. Hadiállapotot hirdettek ki. — Velencében hajószerencsétlenség volt, mely 58
