Harangszó, 1913-1914

1914-02-15 / 17. szám

IV. évfolyam..

1914. február 15,

l^'ik szám

f"

:

:

Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési dijak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is.

:

TARTALOM: Ifj. Varga Sándor: Falumról. (Vers.) — Visszatérés a Krisztushoz. — Pulay Vilma: A kis fenyőfa. — Baldauf Gusztáv: A harangokról. (Folytatás.) — Kapi Béta: Ami erősebb az embernél. (Elbeszélés.) — A bibliai rejtvények megfejtése.

— Ország-Világ. — Persely.

Falumról.

Akáclombos kis faluban Egy szerény kis házba,

Ott lakom én, nem is vágyom Fényes palotába.

Nem ott terem a boldogság, Ahol a fény s pompa,

Hanem az én akáclombos Egyszerű falumba I

Megelégszem a sorsommal, Nem bántnak a vágyak;

Képzelmemben nem épülnek Fényes fellegvárak.

Nem is dűlnek azok soha, Halomba és romba;

Boldog vagyok akáclombos Egyszerű falumba I

Szalmatetős kicsi kunyhóm, Beh kedves kis fészek I

Szinte örül a szivem is, Hogyha reá nézek;

Itt születtem, itt haljak meg, Itt tegyenek sírba I

Ebben a kis akáclombos Egyszerű falumba I . . .

Ifj. Varga Sándor.

Visszatérés a Krisztushoz.*)

A mi kedves néplapunk, a Harangszó az ellankadt keresztyénséget van hivatva felfrissíteni, lüktetőbb életre kelteni.

Keresztyén egyházunkat sok külső támadás érte, de azok a támadások megtörtek elődeink hitén, ők éltüket, vagyonukat, szabadságukat áldozták egyházukért, vallásukért.

Evangélikus egyházunk történetéből kiviláglik, hogy elődeink vallásosabbak voltak, mint a mai kor. Ők jobban megtudták érteni hitük mivoltát, a szentírás értelmét, melyek nélkül az emberiség e földön nem boldogulhat, meg tudták érteni a vallás alapján az összetartást, az emberi egység szükségességét.

Fel voltak világosodva a szentírás alapján. Hitvallásukhoz hűen ragaszkodtak, nem áldoztak az egy igaz Istenük mellett idegen Isteneknek.

*) Ezt a komoly lélekből fakadó Írást egy hozzánk küldött névtelen levélből szakítjuk ki. Fölkérgezett munkáskéz rótta egymás alá a sorokat, de azok mélyen vallásos szívből fakadtak. Bárcsak utat találnának az olvasó szivéhez.

Ők csak egy Istenben hittek, abban, ki szent prófétái s a Megváltó Ur Jézus Krisztus tudományában kinyilatkoztatta magát. Megmaradtak szerénységükben, megelégedettségükben, polgáriasodottságban. S így megfogyva bár, de törve nem megállta ezredévig helyét e nemzet. Sok harcainak, szenvedéseinek dacára műveltséget, tudományt szerzett. Adjunk hálát Istennek, hogy e szellemben megsegített.

Ne fizessünk hálátlansággal annak, ki minden jóval volt hozzánk.

Ne feledkezzünk el, hogy az új ezredévben is jöhetnek viharok, vészes felhők. Tapasztalatainkból láthatjuk, hogy azok már hazánk határait kerülgetik. A szentírás hatalmas letűnt birodalmakról, népekről, nemzetekről beszél. Álljunk készen az Istenben vetett bizodalommal bármely támadásra. Legyen főgondunk nemzetünk megerősödése, gyarapodása, minden anyagi tekintetben, legyen gondunk egységességünkre, ne oszladozzunk, ne pártoskodjunk, tömörüljünk egy összetartó nemzetté.

Ne legyenek osztálykülönbségek közöttünk, elégedjünk meg sorsunk-