Harangszó, 1912-1913
1913-10-12 / 35. szám
282. HARANGSZÓ. 1913. október 12. Az egyház köréből. Az egyetemes gyámintézet gyűlése. Evangélikus egyházunk jótékony intézménye, az irgalmas samaritánus munkáját végző gyámintézet múlt vasárnap tartotta évi közgyűlését Léván. A népes közgyűlésnek különös jelentőséget kölcsönzött az, hogy ezen a gyűlésen iktatták hivatalába a gyámintézet új egyházi elnökét: Bognár Endre lovászpatonai lelkészt, a dunántúli egyházker. főjegyzőjét. Az új elnök tartalmas, gondolatokban gazdag, szép beszédet tartott, mely után az egyházker. gyáminté- zétek üdvözölték az új elnököt. A közgyűlés tekintélyes összegű segélyt szavazott meg szegénysorsú gyülekezeteknek. A jó Isten áldását kérjük a gyámintézetre s annak új elnökére 1 Lelkész-iktatás. A némethidegkuti ev. gyülekezet új lelkészét, Sparas Eleket vasárnap, e hó 5 én fényes ünnepség keretében iktatta hivatalába Beyer Teofil kőszegi alesperes. A szép iktató beszéd után az új lelkész lépett a szószékre s szívet gazdagító beszédet intézett gyülekezetéhez. A jó Isten áldása legyen gyülekezet cs lelkész szövetségkötésén 1 A klivlendi magyar szeretetház fölavatása. A klivlendi evangélikus magyar szeretetházat szeptember 7-én avatták föl nagy és fényes ünnepség keretében. A fölavató beszédet a szeretetház eszméjének fölvetője és megvalósítója, Rúzsán István klivlendi evang. lelkész mondta. Rúzsán kivül beszédet mondtak még Stiegler Sándor Ernő nevvbrunswicki és Becker Jakab detroiti evangélikus lelkészek. A szeretetház közadakozásból épült s maga a szeretetház telke húszezer koronába, az építési költsége negyven- ötezer koronába került. A szeretetház három részből áll: Az árvák otthonából, ahol 24 magyar árva kap elhelyezést, a gyermekkertből és az aggok menedékhelyéből. A szeretetház építési költségeihez a klivlendi evang. egyházközség 17'000, Kundtz Tivadar 4s Rúzsa István és neje 10.000, Wilburn Donhau 3000 koronával járultak hozzá. Egy magát megnevezni nem akaró magyar munkásember összes megtakarított pénzét, tízezer koronát fölajánlotta a szeretetház céljaira. így teremt a szeretetben munkás hit csudákat s épit hajlékokat a szeretet törvényének betöltésére. Iskolaavatás. A.lébényi gyülekezet szeptember 21-én avatta fel új iskoláját, több környékbeli lelkész és tanító jelenlétében. Az avatást megelőző istentiszteletet Kovács Zsigmond rétii és Révész Sándor bezii lelkészek tartották. Az esperes képviseletében Pálmai Lajos győri lelkész végezte az avatást. Jelen voltak még hegyeshalmi Fischer Elemér egyházközségi felügyelő, dr. Kokas János róm. kát. plébános, a róm. kát. tantestület, Lébény nagyközség elöljárósága és az intelligenciának számos más tagja Október 6-ika. Az aradi vértanuk napját evang. egyházunk iskolái is kegyeletes megemlékezéssel tartották meg. így a pozsonyi evang. líceum is ünnepélyt tartott, melyen Pukánszky Béla VIII. o. t. emlékbeszédet mondott, Mayer József, Lacsny Pál, Duschinszky Andor hazafias költeményeket szavaltak, az ifjúsági énekkar pedig énekelt. Toronyavatás. A rábabogvoszlói (Vas m.) leánygyülekezet nagy áldozatkészséggel tornyot építtetett és abba helyezte el harangjait. Az avató ünnepséget múlt vasárnap tartotta a gyülekezet s azon Kund Sámuel esperes tartott avató beszédet. Este az ifjúság szinieiőadással egybekötött mulatságot tartott, melyen „Az ördög párnája* c. népszinművet adták elő. A szép előadás végig lekötötte a nagyszámú közönség figyelmét s lelkes elismeréssel köszönte meg a szereplők fáradozását. A darabban a következők játszottak: Lóránffy Gusztáv, Nagy Pál, Lóránffy Esztike, Decsics Jenő, Sülök Lajos, Mészáros Irén, Horváth Lajos, Mészáros Eszter, Szabó Sárika, Rövid Gábor, Theringer Ferenc, Mészáros Ferenc, Mayer Jenő, Mészáros Feri, Gaál István, Lóránffy Károly, Decsics Géza. Arany-lakodalom. Kemenesszent- mártonban (Vas-megye) okt. 7-én szép családi ünnepség volt egy buzgó evang. testvérünk házánál. Németh Ferenc és Kocsi Zsófia ekkor töltötték be házasságuk 50-ik évét. Jó gyermekek, háladatos unokák s a szerető jóbarátok és rokonok serege vette őket körül a nagy napon. Tizenegy gyermekük közül Isten kegyelméből tizet felneveltek és pedig — jóllehet sokat küzdöttek a szegénységgel, — mind a nyolc fiúból becsületes iparost neveltek. Gyermekeik elszéledtek az egész országba, de a nagy napon kilenc gyermek és 23 unoka foglalta imádságába az aranylakodalmasok nevét 1 Az Isten jósága legyen velük életük hátralévő idejében is I Kölese esdö szava. Szatmár vármegyéből, a kicsiny, alig 260 lelket számláló kölesei gyülekezetből esdő kiáltás hangzik felénk. Isten sújtó kezét érzik esztendők óta. 1911-ben tűzvész, 1912-ben árviz pusztított. 1913. jan. 27-től július 30-ig olyan rettenetes árvíz volt, hogy a templom, papiak, iskola falai lesülyedtek, az összes épületek megrongálódtak. A templom, papiak, tanítói lak udvaráról csak csónakon lehet kimenni. A jószívű evangélikusokhoz kiáltanak: „Amit cselekesztek, magával az Úr Jézussal cselekszitek 1 . . . “ Bárcsak elhatna ez az esdő szó sok szív ajtajába I Bárcsak a gyülekezetek is megmozdulnának s egy egy templomi gyűjtéssel eleget tennének az apostol intésének: „egymás terhét hordozzátok 1. .. “ Itthonról. Budapestre megy a király. Egyik újságban olvassuk, hogyha az időjárás kedvező lesz, a király Magyar- országba jön és két hetet tölt Budapesten és Gödöllőn. Lehet, hogy a király utazását elhalasztják október 28-ika utánra. A földgáz felhasználása. Lassanként felhasználják azt a nagy kincset képviselő erőt, mely mint földgáz a föld mélyén rejtőzködik. A torda-ma- rosujvári 25 kilométeres földgázvezeték csövei már le vannak fektetve. Marosujváron az egyik gyár 150,000 köbmétert, a község pedig fűtés, világítás és esetleg ipari célokra 2500 kbm.-t fog felhasználni, míg a pénzügyminisztérium 15,000 köbmétert a marosujvári sóbánya üzemére tartott fenm magának. A kivándorlás ellenszere. Azt az érdekes közleményt olvassuk egy uj-
