Harangszó, 1912-1913

1913-08-31 / 32. szám

1913. augusztus 31. HARANGSZÓ. 257. válik be, ezt az ágat nevezzük mi biztosító csapnak. Lehet úgy is oltani, mint ahogy a szőllőt szokták. T. i. az oltásra szolgáló alanyai olyan vastagságban vágjuk el ferdén, mint amilyen vas­tag a nemes rész. Ezeket szépen egy­másra illesztjük. Mivel úgy az alany mint a nemes rész egyforma vastag és egyforma ferdén vágtuk őket, ez nagyon előnyös, mert itt a héj a héjjal, kambium a kambiummal, bél a béllel érintkezik. Hátránya, hogy a szél hamar letörheti, azért ügyesen erősítsük meg, vagy pedig a közép­részén az alanynak kicsi vékony be­vágást alkalmazunk, ebbe a bevá­gásba egy vékony nyelvet illesztünk, természetes a nemes részből, így nem igen kell attól tartani, hogy a szél letöri. Az oltásnak ezeket a nemeit különösen az angolok használják. Neve az elsőnek párosítás, a máso­diknak nyelves párosítás. Szoktak úgy is oltani némelyek (pl. a hollandok), hogy az egyforma vastagságú alanyt és nemes részt nyergesen alkalmazzák. Ezt úgy eszközük, hogy két ferde lépcső alakra vágják az alanyt, ennek meg­felelően a nemes részt és így egy­másra illesztik. Ez az u. n. nyerges lapozás. Oltani lehet még úgy is, hogy egy ék alakot, vagy ha úgy tetszik őzláb alakra vágnak ki egy darabot az alanyból, ennek megfelelőleg készít­jük el a nemes részt. A többi már ismeretes. Ezt nevezik őzlábalakú oltásnak. Ha valamely ág letörik, beoltjuk az oldalába és pedig a következő- képen : Bevágunk a fa héjába és az oltóágat laposra vágva beledugjuk a hasítékba. Azonban inkább szemez­zünk, mert az előbbi nem szokott beválni. Alkalmazzák az összenövesztést is, de ezt inkább akkor alkalmazzák, ha az alakfákat nem akarjuk magasabbra nevelni. Pl. az oszlop alakú alak­fánál. Természetesen az oltás után bekenjük oltóviasszal a sebes részt, utána bekötjük vagy len-, vagy kender­fonállal, vagy raffiával, azonban ezt idővel engedjük meg, mert ez maga szerint nem nyúlik meg. Oltás által szaporítani lehet min­den gyümölcsfát, kivéve a diót, mert itt 99% megy veszendőbe. Dugvány­zással lehet szaporítani a ribiszkét, egrest, ősszel vagy tavasszal fagy­mentes időben. A ribiszkének egy éves hajtásait ledugjuk 6—8 cm.- nyire. Lehet szaporítani bujtás utján is, azonban én a közönséges bujtást nem ajánlom, hanem a cserepes buj­tást. Lehajlítjuk a hajtást egy sekély gödörbe, és egy virágcserépen keresz­tül vezetjük. A virágcserépbe jó földet teszünk és a rügyeket eltávolítjuk. A hajtás meggyökeresedik, a cseré­pen alúl elvágjuk és így a neki meg­felelő helyre elültetjük. Ha oltunk, lehetőleg annak az illető nemes fának megfelelő vad­fa szolgáljon alanyúl. Pl. a körtének a vadkörte, szilvának a kökény stb. Egy alanyt mindig csak egy fajtájú nemes résszel oltunk be. (Folytatjuk ) Az egyház köréből. Halálozás. Korai halállal szólította el az élők sorából a Mindenható egy­házunknak egy ifjú buzgó szolgáját: Péter János Lajost a mucsfai gyüle­kezet lelkészét. A megboldogult 1910 szeptember 11 óta állott az egyház szolgálatában mint segédlelkész, 1911 július óta mint a mucsfai gyülekezet rendes lelkésze. Folyó hó 11-én szállt lelke vissza az örökkévalóságba. — Temetése 13-án volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében 1 Lelkészválasztás. A hidegkúti gyü­lekezet egyhangú választással lelké­szének megválasztotta Sparas Elek györkönyi s. lelkészt. A jó Isten tegye áldottá a gyülekezet és lelkész szö­vetség kötését. Templomavatás. Augusztus 10-én nagy örömnapja volt a győrmegyei Kispéc-Kajár-i gyülekezetnek: ekkor adta át magasztos rendeltetésének Horvát Sámuel esperes több szom­szédos lelkész közreműködésével, a gyülekezet megjavított templomát. A hitbuzgó gyülekezet tetemes áldozatot hozott erre a célra: új orgonát szer­zett be, keresztelőkövet, csillárt, fe­születet, oltári gyertyatartókat, oltár­képet, új oltárt is állított. Az egész átalakítás 8000 koronába került, mely­ből 4500 K önkéntes adomány volt. A hívek áldozatkészsége buzgó hit­életre vall. A dunáninneni evangélikus egyház- kerület közgyűlése. A dunáninneni evangélikus egyházkerület Pozsony­ban tartotta közgyűlését. A közgyűlés elfogadta azt az eszmét, hogy a re­formáció négyszázéves emlékére Bu­dapesten Luther Mártonnak szobrot állítsanak. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés azt a tervet, hogy egy ev. nyomda állíttassék fel. Gyász rovat. Az élet és halál ura ismét magához szólított egyet ev. egyházunk hű lelkipásztorai közül, a battyándi gyülekezet életerős lelkésze Porkoláb Gyula hunyt el váratlanul. Még magunk előtt látjuk daliás alak­ját, íme már a sírhant domborul ko­porsója felett. A múlt héten vakbél­műtétet kellett rajta véghezvinni, azon­ban a műtét után néhány nappal meghalt. Hitbuzgó munkás lelkész volt és szétszórt nagy gyülekezetének a gondját apostoli buzgósággal mun­kálta. Koporsójánál gyülekezetén kí­vül népes családja, özvegye és hét kicsiny árvája siratja korai elköltözé­sét. Temetése pénteken, f. hó 29-én délután volt óriási gyászoló közönség vészvételével. A templomban a gyász­beszédet Kapi Béla körmendi ev. lel­kész magyar nyelven, Siftár Károly bodóhegyi ev. lelkész pedig vend nyel­ven tartotta, a temetőben pedig Dar­vas Aladár tótkereszturi ev. lelkész imádkozott. Áldott legyen az elköltö­zött jó lelkipásztor emlékezete! A jó Isten adjon vigasztalást a hozzá­tartozó gyászolóknak. Itthonról. A király az árvízkárosultakért. A ki­rály a magyarországi árvízkárosultak részére százezer K-nát adományozott. A kolera. A szerb országos egész­ségügyi hatóság az utolsó tiz napról ma tette közzé jelentését a kolera pusztításáról. A jelentés szerint hét- száznyolcvanhárom kolerabeteg volt, a kik közül meghalt százharminc- kettő. A járvány leginkább a moravai

Next

/
Thumbnails
Contents