Harangszó, 1912-1913

1913-07-20 / 29. szám

1913 július 20 HARANGSZÓ. 233 nyokat és leányokat, bezárták a falu , kávéházába és rájok gyújtották azt. Szívettépő kiáltozások között ott pusztult el valamennyi. Kilkisben egy török orvos, dr. Medjid, hogy életét megmentse, megengedte, hogy megkereszteljék. Meg is keresztelték, de azután tüstént megölték. Ettől 4 órányira eső Kourkotow faluban a Dedo Dontcsoff banda minden férfit, nőt és gyermeket lemészárolt, csak 20 fiatal, csinos leányt hagytak élet­ben, akiket megakartak keresztelni. Közülök egy csudás hősiességgel megtagadta s azt ott nyomban le­nyakazták. Kilkistől 2 órányira eső tiszta török faluban, Esekliben, az összes lakosságot kivétel nélkül meg­ölték. Harminc ifjú leányt élve temet­tek el, miután meggyalázták őket.“ „Dámában, mihelyt elfoglalták a városi kormányzóságot, megrohanták a várost és feldúlták a mohamedánok lakásait. Az asszonyokat és leányo­kat megszégyenítették, soknak levág­ták a mellét és végre a legtöbbnek kiszúrták 3 szemét, azután kivezették a városon kívül, ahol barbár módon ölték meg őket: petróleummal leön- tötték és elevenen megégették. Dos- kátban egy előkelő ember házát ki­fosztották s miután 600 ezer korona értéket elraboltak -‘- egész családját felkoncolták, egyik gyermekét szeme- láttára; neki magának pedig sorban kiszúrták a szemét, levágták a fü­lét s orrát, kezeit és lábait 1 Azután az igy szétdarabolt testet kidobták az utcára. Egy ifjú tanítót is így öltek meg, szintén levágták a fülét és ki­szúrták a szemét. A falu összes la­kosságát, mely 400 házban lakott — hasonló barbár módon kivégezték, csak 40 öreg menekült meg az álta­lános mészárlásból... ‘ E szörnyűségek megszüntetésére Konstantinápolyból az összes nagy­hatalmakhoz kérő levelet küldöttek a legelőkelőbb hivatalnokok, amely­ben elmondják, hogy ezek nem há­borúban, hanem a fegyverszünet alatt a Balkán-szövetség katonái által megszállott területeken a békés mo­hamedán lakossággal történtek. Mi­kor szünetelt a háború, akkor dol­goztak ezek a banditák, hogy a mo­hamedánokat teljesen kiirtsák Mace­dóniában, ahol a lakosság 60 száza­lékát képezik; e kérő levélben apel­láltak az európai nagyhatalmak hu­mánus gondolkozására, hogy emlé­keztessék a balkánállamokat az emberi érzés alapelveire. És ezek az úgyne­vezett „keresztyén“ nagyhatalmak meg sem próbálták e szörnyűségek­nek útját vágni. Szomorú keresztyén- ség ez, amelyiket még ily rémtettek se ráznak fel. Még szomorúbb, hogy a balkán államok a „kereszt nevében* ilyen hajmeresztő dolgokat műveltek. És ha a követek, konzulok, maga­sabb politika okaiból elhallgatták és igyekeztek elsimítani ezeket, amiket a keresztyénség nevében vittek vég­hez, akkor a hivő keresztyénségnek a nyilvánosság elé kell tárni e vad- állatias munkát mindaddig, míg csak meg nem szünteti azt az emberi ér­zés és vele együtt meg nem szünteti a háborút magát is, az emberiség e legnagyobb csapását. Diákgyülés Felsöszelin. Évről-évre az országnak más he­lyén rendezi a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség nyári gyű­lését. Múlt évben Debreczenben, az­előtt Eperjesen, azelőtt Tatatóváron és más-más helyen gyűltek össze nyári konferenciára a diákszövetség tagjai, hogy számot adjanak a tan­évben végzett munkáikról. Felelősségteljes és kemény munka az, amint ez a szövetség végez. A magyar diákság tízezreit akarja vissza­vezetni az örök élet forrásához, esz­ményül elébük állítván a Megváltó életét. Ezért a Szövetség működése legnagyobb részt a biblián, annak tanulmányozásán alapszik. Mostani jeligéje, amelynek elérésére minden rendelkezésére álló eszközt, erőforrást felhasznál: a migyar diákság evzn- gélizálása ebben a diáknemzedékben, olyan magasztos cél, amelynek nem lehet eredménytelenül maradnia. Nem­csak a diákságnak kell megismer­kednie evvel a mozgalommal, de na­gyon szükséges, hogy a szülők és mindazok, akik a nemzet jövőjét szívükön viselik, kivegyék a maguk részét akár erkölcsi, akár anyagi tá­mogatással ebből az áldásos törek­vésből. A pozsonymegyei Felsőszeli köz­ség népes ev. gyülekezetének június 29-től folyó hó 5-ig voltak vendégei a diákszövetség idei VII. nyári kon­ferenciájának résztvevői. Magyaros, szíves vendégszeretettel fogadták a község jómódú lakói a diákságot. A nyári gyűlés résztvevőinek száma ez alkalommal a 160-at meghaladta, ami azt jelenti, hogy állandóan sza­porodik az érdeklődés a Diákszövet­ség működése iránt. Naponként a reggeli után külön csoportokra oszolva, egy órát bibliatanulmányozással töl­töttek el. Azután sorozatos előadások voltak vagy az ev. templomban, vagy a templom udvarán ez alkalomra felállított terjedelmes sátorban. A kö­vetkező tárgyú előadások tartattak többek között: Jézus jellemének har­móniája. Higyjünk-e Jézus feltáma­dásában ? Engedelmesség az igazság­nak. A lélek ébredése. Az egyén be­folyása az egyénekre. Iszákosság. Paráznaság. Képmutatás. Vak ambíció. Külön is nagy érdeklődés kisérte a világdiákszövetségnek az amerikai Lake Mohonke-ban tartott gyűlésén a magyar diákság két képviselőjének beszámolóját. Tárgyalásra került még : A diákmozgalom viszonya az ev. egyházhoz és külmisszióhoz. A kér. élet és pogány civilizáció harca Róma bukása előtt. A Quo Vadis pszicho­lógiája. A magyar vallásos néplélek a magyar népdalokban, stb. Ebéd utánra kirándulások és testedzés voltak tervezve. A kedvezőtlen idő­járás miatt csak egy kirándulást le­hetett rendezni; a különféle sportban való szórakoztató versengést azonban megtartották. Vacsora előtt és köz­vetlen vacsora után is egy-egy ön­álló előadás hallgatására, vagy vetí­tettképes felolvasásokra gyűltek össze. Két német misszionárius is eljött a gyűlésre s tartott előadást a külföldi mozgalmak életéről. Este a nagy sátorban naponként nyilvános evan- gélizáló gyűlések voltak, melyre az egyház apraja-nagvja örvendező vá­gyakozással jött el. A jó Isten tegye áldottá a Szövet­ség ez évi közgyűlését is, hogy ál­dott legyen önmagára, a gyülekezetre, melyben gyűlését tartotta s az egész evang. egyházra 1 M. J. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sálán ütöll ott, Hiányzik olt a legtöbb kincs, De Isten nem lel áajláko1. Július 20. vasárnap, Salam, példab. 25, 18—22. 21. hétfő, 22. kedd, 23. szerda, 24. csütörtök, 25. péntek, 26. szombat, 27, 1 — 10. 28, 1 — 13. 29, 12—33. 30, 1—9. 31, 10—20. 31,21—31. „ 27. vasárnap, 1. Kor. 1, 1—9. „ 28. hétfő, „ „1, 10—24. „ 29. kedd, „ „ 1, 25—31. „ 30. szerda, „ „ 2, 1—5. „ 31. csütörtök, „ „ 2, 6—16. Augusztus 1. péntek, I. Kor. 3, 1—10. „ 2. szombat, I Kor 3, 11—23.

Next

/
Thumbnails
Contents