Harangszó, 1912-1913
1913-07-06 / 28. szám
Templomavatás. A rimakokovai gyülekezet a súlyos meglátogatás után, mely az óriási tűzveszedelemmel alá- sujtotta, örömünnepet ül. Ma, július 6-án adja át magasztos rendeltetésének új templomát. A jó Isten áldja meg az új szent hajlékot és a gyülekezetei ! Itthonról. A király Budapesten. A király szeptember elején három heti tartózkodásra Budapestre megy. Vilmos császár királyunknál. Vilmos császár augusztus tizenötödikén Gmundenbe érkezik s innen augusztus 18-án megy Ischlbe a magyar király meglátogatására. Árvíz a Maros mentén. A dévai határ nagy részét a gyakori esőzés következtében megáradt Maros teljesen elöntötte. Az árvizet valószínűen a székelyföldi havasokon történt felhő- szakadás okozta. A lakosság körében nagy a kétségbeesés, mert immár a harmadik esztendő termését teszi tönkre az árvíz. A hős fiú. Sztajkó András nagylaki asztalosmester három fia fürödni ment a Marosba. A három fiú, kik közül az egyik 16, a másik 14, a harmadik 10 éves, örvénybe került, és fuldokolni kezdett. Kiáltásukra figyelmes lett egy második elemi iskolába járó fiú, a fuldoklók segítségére beleugrott a Marosba és a kis elemistának sikerült a legidősebb és a legfiatalabb fiút a vízből kimenteni. Mire a 14 éves Andrásért visszament, azt már elragadta az ár. A villámcsapás csodája. Még 1908-ban történt, hogy Lőcze Jánosné koppányszántói asszony hatodmagával szénát gyűjtött a réten. Délután rettenetes zivatar keletkezett, az asz- szonyok nem gondoltak arra, hogy ilyenkor nem jó több embernek egymás mellett állni, félelmükben szorosan egymáshoz bújtak és az embergomolyagba belecsapott a villám, a mely öt asszonyt megölt. Lőcze Jánosné pedig a rettenetes idegrázkódástól megnémult. Az idén ugyanazon a napon és helyen ugyancsak szénátgyűjtött Lőczéné két kis leánya társaságában. Újra égi háború tört ki, a mely elől a gyermekek anyjuknál kerestek menedéket. A villám közvetlen közelükben csapott a földbe és mindhárman eszméletlenül terültek el. A közelben dolgozó emberek hazaszállították őket és ekkor az öt év óta néma asszony megszólalt. Első szava ez volt: meghaltak-e a kis cselédeim ? A nagy idegrázkódtatás, mely öt évvel ezelőtt megnémitotta, most csodás módon újra meggyógyította Lőczénét és azóta megint folyékonyan beszél. A gyermekeknek semmi baja-nem történt. A tűz pusztítása. Hatalmas tűz volt Budapesten, mely a város három nagy gyárát elpusztította. A három gyár: Wertheim F. és társa pénzszekrény és fölvonógyára, Palágyi 1913. július 6. ________ Ha rangszó. Ernő fabútor- és iskolapadgyára, végül pedig Lakos és Székely autogén- hegesztő gyártelepe porig égett. A tűz délután két órától hét óráig égett. A kár több milliá korona. Az ország dolgáról. A képviselöház legutóbbi ülésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelyet az igazságügyminiszter a királysértések megtorlása céljából a képviselőház elé terjesztett. A javaslatnak egyik leglényegesebb intézkedése az, hogy a sajtó útján elkövetett királysértés fölött ezentúl nem az esküdtek, hanem a szakbiróság fog ítélkezni és hogy a törvény alapján a köztársasági mozgalmak ellen is felléphet a büntető bíróság. Ugyancsak elfogadta a lelkészek korpótlékáról, iskolák ellenőrzéséről szóló javaslatokat. Tisza István miniszterelnök a képviselőház ülésén a balkáni kérdésről beszédet mondott és azt bizonyította, hogy nekünk legnagyobb érdekünk az, ha a Balkán kis államai függetlenek maradnak. Az egyesült függetlenségi párt ügyvezető elnöke, Károlyi Mihály gróf, megkezdte a tárgyalásokat egy választójogi pártközi megállapodás, úgynevezett választójogi blokk megalakítása céljából. Az újságok híradása szerint Andrássy Gyula gróf is csatlakozik hozzájuk. Királyi kézirattal elnapolták a képviselőházat egészen októberig, úgy hogy addig nem lesznek gyűlések. Á főrendiház szintén tartott néhány ülést s azon a lelkészek korpótlékáról, az iskolák ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatokat is elfogadták. Az egyik gyűlésen hosszabb beszédet mondott Gyurátz Ferenc püspök. Tisza István gróf, midőn a király miniszterelnökké nevezte ki, lemondott az aradi kerület képviselőségéről. Most volt az új választás óriási izgalmak közt. Az eredmény az, hogy Tiszát gróf Széchenyi Aladárral szemben 907 szótöbbséggel képviselőnek választották. _______ A nagyvilágból. Szerbek és bolgárok. A balkáni háború győztesei farkasszemet néznek egymással és egyáltalában nem lehet tudni, mikor tör ki közöttük a harc. Egyelőre az orosz cár folytatja a béketárgyalásokat, amelyeknek folyamán kiderült, hogy Bulgária nem hajlandó engedni. Szerbiának határo227. zottan értésére adta Oroszország, hogy lépjen egyezségre Bulgáriával. De Szerbia még mindig mereven ragaszkodik követeléseihez. Míg a tárgyalás tart, addig megkezdődött a bolgárok és szerbek közt a csatározás. A minap a Zletovo folyónál 20.000 bolgár vett részt; 450 embert veszítettek. Szerb részről 200 a halottak száma. Az önfeláldozó hadnagy. Würzburg- ban történt, hogy a 11. tábori tüzér- ezrednek egy Frankfurter nevű közlegénye a gyakorlótéren vérbomlás következtében megbetegedett s az orvosok megállapították, hogy a beteget csak úgy tarthatják meg életben, ha vérátömlesztést végeznek. Az ezredes frontba állíttatta az ezredet és megkérdezte a katonáktól, hogy ki volna kész vérét megcsapoltatni. Erre tizenhét tiszt, köztük egy őrnagy is, kijelentette, hogy hajlandó vérét átengedni. Sorsot húztak s egy Bismar nevű hadnagyra esett a sors. Körülbelül másfél liter vérét csapolták le, amelyet beömlesztettek a beteg katona testébe, akinek állapota azóta határozottan javult. Gyilkos hőség Newyorkban. New- yorkban június 16-án volt huszonöt év óta a legmelegebb nap. 40 0 Celsiust mutatott a hőmérő. Napszurás miatt igen sokan megbetegedtek és húszán meghaltak. Negyedmilliós nyomorúság. Minap az egyik zürichi szállóban holtan találtak egy Maggi nevű embert és a feleségét, akik világító gázzal megmérgezték magukat. A házaspárt gazdagoknak tartották és azt is tudták, hogy az asszonynak hárommillió korona hozománya volt. Legutóbb Maggi különböző vállalkozásokba fogott, a melyeken sok pénzt veszített. Hátrahagyott levelében ezt írja: „A sors csapásai romlásba döntöttek. Egész vagyonom már csak háromszázezer korona és mivel idegességem miatt magam már semmit sem kereshetek, ennek a nyomorúságos összegnek a kamataiból kellett volna megélnünk. Ez a nyomor pedig mindkettőnknek elviselhetetlennek látszott. Ezért inkább a halált keressük.“ És meghaltak mindketten, mert nyomorúságos évi 15—18 ezer koronából kellett volna megélniük s ők ezt a koldus tengődést nem bírták el. — Milyen szomorú történet! Milyen szegény- lelkű koldusok I Példái annak, hogy mindennek az Isten félelme ad értéket. Ha a vallásos érzés elhomályosodik bennünk, akkor többet nem találunk az életben értéket és boldog-
